1125 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: A kórházi dolgozóink üdültetésére – kollektív szerződésben rögzítetten – több megoldás létezik: a) kórház saját tulajdonú, belföldi üdülőjében,b) szakszervezet saját tulajdonú, belföldi üdülőjében, c) kórház által bérelt belföldi üdülőben,d) szakszervezet által bérelt belföldi üdülőben,e) kórház által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától),f) szakszervezet által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától).A fenti üdülési lehetőségeket kórházi üdültetés esetében valamennyi munkavállaló, ill. szakszervezeti üdültetés esetében valamennyi szakszervezeti tag egyenlő feltételekkel igényelheti.A 2003. évben amennyiben az igénybevevő által befizetett üdülési díj nem érte el a tervezett önköltséget, a munkáltató, ill. a szakszervezet mint természetbeni juttatás után adózott. 2004-ben változott az Szja-tv. idevonatkozó része. Az 1. sz. melléklet 8.33. pontja nem tér ki a bérelt belföldi, ill. külföldi üdülőkben történő üdültetésre, így kérdésünk, hogya) a munkáltató által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a dolgozó által meg nem fizetett önköltség után, illetveb) a szakszervezet által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a szakszervezeti tag által meg nem fizetett önköltség után kit terhel adókötelezettség?

Kérdés: Művelődési házunkban különböző klubok, körök működnek. A klubtagokat a tagsági díj értékén felül általában pályázati pénzből a klub tevékenységéhez igazodóan különböző juttatásokban részesítjük, pl. a kerámiaszakkör tagjai alapanyagot kapnak, amiből saját maguknak készítenek tárgyakat. Kérdésünk az, hogy 2004-ben is tekinthetjük-e ezeket a juttatásokat természetbeni juttatásnak, vagy más módon kell megítélni?

Kérdés: Továbbszámlázható-e a munkahelyi telefonon történt magánbeszélgetés a dolgozó részére?

Kérdés: Intézményünk vidékről saját gépkocsival munkába járó közalkalmazottai számára, bérletjegy leadása nélkül az autóbuszbérlet árának 80%-át téríti meg, melyről dolgozóink jövedelemigazolást kapnak. Szabályos-e a gyakorlatunk?

Kérdés: Helyesen jár-e el intézményünk, ha a munkába járás költségeinek megtérítésekor egyes dolgozóknak – hivatkozva a 78/1993. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésére – a buszbérlet árát 80 százalékban téríti meg, bérlet leadása nélkül úgy, hogy a munkavállaló saját gépkocsiját veszi igénybe, mivel a munkáltató munkarendje miatt tömegközlekedési eszközt nem, vagy csak nagyon hosszú várakozási idővel tudna igénybe venni? Hivatkoznék a Költségvetési Levelek 22. számában az 577. kérdésre, amelyben erről a lehetőségről, ha jól értelmezem, Önök is említést tesznek. Költségvetési intézményként a TÁH számfejtési körébe tartozunk, és 45621 (munkába járás költsége fogsz. tér. bérlet nélkül) kódon ezt minden hónapban fel is adjuk a TÁH-nak.

Kérdés: Az Szja-tv. 46. § (2) bek. b) pontja szerint nem kell az egyéni vállalkozónál adóelőleget vonni, ha számláján feltünteti a vállalkozói igazolvány számát. Ezen mit kell érteni? Milyen típusú vállalkozásra vonatkozik: pl. takarító vagy tűzoltókészüléket ellenőrző? A kifizető az adóelőleggel csökkentett összeget fizeti ki? Készpénzes vásárlás esetén hogyan történik a levonás? Mi a levonás mértéke? Hogyan kell nyilvántartani, lejelenteni, és hova kell utalni?

Kérdés: Intézményünk kiegészítő tevékenységként, szabad kapacitását kihasználva mozgássérültek szállításával is foglalkozik. Hogyan szabályozzuk a gépkocsik parkolását? A sofőrök parkolhatnak-e a lakóhelyükön, ha a másnap reggeli szállítási cím közelebb van az otthonukhoz, mint az intézmény zárt udvara (ahol különben parkolniuk kell)? Elszámolhatunk-e üzemanyag-megtakarítást?

Kérdés: Intézményünk rendelkezik kollektív szerződéssel, amely rögzíti a költségtérítésben részesülők körét, így az adózási kötelezettség a munkáltatót terheli. A kollektív szerződés azonban nem rögzítheti az igazgató költségtérítéseit, mivel arról a polgármester rendelkezett, és ő engedélyezte a térítés mértékét. Szabályosan járunk-e el, ha továbbra is az intézmény akarja fizetni a költségtérítés utáni adó- és járulékterheket, és nem az igazgató?

Kérdés: Intézményünk dolgozói szakmai továbbképzésen vesznek részt. A számlát megkapják az oktatás, szállás, étkezés költségeiről. A szállás, étkezés természetbeni juttatásnak minősül-e, vagy a dolgozó összevont jövedelme, vagy egyszerűen csak az intézet dologi kiadása?

Kérdés: A munkáltató a saját személygépkocsival munkába járó munkavállalónak megtérítheti-e munkába járás címén a közforgalmú vasút 2. kocsiosztályára szóló bérlet árának 86 százalékát? Ha igen, akkor a munkáltatót milyen adófizetési kötelezettség terheli? A 78/1993. Korm. rendeletet és az 1988/111. APEH iránymutatást hogyan kell értelmezni ebben az esetben?