Utazási költségtérítés

Kérdés:

Főállású polgármesternek fizeti az önkormányzat a Mötv. 71. §-ában szereplő, az illetményének 15%-ában meghatározott mértékű költségtérítést. A polgármester e tisztségével összefüggő feladat ellátása miatt szükséges utazást saját gépjárművel teljesíti, melyről zárt rendszerű, elektronikus útnyilvántartást vezet, amelyben tételesen elkülönítésre kerülnek a hivatali és privát utak. A polgármester lakóhelye a közigazgatási határon belül, de külterületen található, az önkormányzat hivatala és lakóhelye közötti távolságokat a hivatali utak között szerepelteti a polgármester. A főállású polgármester számára jár-e, illetve adható-e a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül az útnyilvántartás alapján a hivatali utakra a NAV által közzétett üzemanyagnorma szerinti, valamint a kilométerenként 15 forint összegű általános személygépkocsi-normaköltség? Felmerülhet-e a leírt esetben – a Mötv. 71. §-ában meghatározott költségtérítés összegén felül – munkába járás térítése a polgármester részére?

Részlet a válaszából: […] ...a hivatali utakat számolhatja el.A hivatali út fogalmát az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja határozza meg:10. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Utazási költségtérítés

Kérdés:

Munkavállaló autóval teszi meg a hazautazást, de az autó nem a saját tulajdonában van. Ennek ellenére kifizethetjük adómentesen a hazautazás költségtérítését?

Részlet a válaszából: […] ...és a lakóhely közöttközforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként legfeljebb 30 forint értékben kap a magánszemély.Sem a kormányrendelet, sem az Szja-tv. nem ír elő olyan szabályt, miszerint csak saját tulajdonú gépjárművel lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Adómentes bevételek

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontjával kapcsolatban kérem állásfoglalásukat. Tankerületi központunk fenntartásában lévő köznevelési intézmény pedagógusai háromnapos diákolimpiára kísérték diákjaikat. A rendezvényen szállást és étkezést is kaptak, a szolgáltató számláján külön soron jelenik meg a pedagógusok és a diákok étkezése. Jól értelmezzük a jogszabályt, hogy a fenti költségek mentesek a személyi jövedelemadó alól, s egyben járulékfizetési kötelezettséggel sem járnak? Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontjában megjelölt „saját bevételéből” szókapcsolatot az intézmény teljes költségvetésére kell-e értelmezni (mely a fenntartó költségvetésének része), avagy kizárólag a költségvetési számviteli értelemben vett saját bevételt kell érteni alatta, ami csak egy része a teljes intézményi költségvetésnek? A jogalkotói szándék arra irányult-e, hogy pénzügyi forrástól függetlenül mentesítse az adó alól a fenti oktatási feladat elvégzését (tanulók kísérete), vagy szándékosan csak a „saját bevételből” finanszírozott költségeket kívánja mentesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...alrendszeréből, az egyházi jogi személy forrásából, a köznevelési intézmény vagy a szakképző intézmény saját bevételéből kap a magánszemély.Az idézett törvényhely szerint akkor is fennáll az adómentesség, ha a köznevelési intézmény a saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Külföldi munkavégzés adózása

Kérdés: Magyar állampolgár az általa 60%-ban tulajdonolt magyar vállalkozásában heti 40 órás munkaviszonyban áll foglalkoztatásban. Ténylegesen Németországban él, ott bejelentett lakcíme van, a munka nagy részét németországi otthonából végzi távmunkában, havonta 1-2 alkalommal jön haza Magyarországra. A cégnek nincs németországi telephelye. Eddig úgy értelmeztük a szabályokat, hogy ő magyar illetőségű, az szja-t, járulékokat, szochót is a magyar szabályok szerint vontuk tőle/fizettük meg utána. Viszont most kaptunk olyan információt az OEP-től, hogy ő valójában Németországban kellene, hogy biztosított legyen a 183 napot meghaladó kinti tartózkodása miatt. Hol számít biztosítottnak a fenti magánszemély, hol kell adót és járulékot fizetni a munkabére után? Ha bármelyiket Németországban, akkor technikailag a magyar cégnél hogyan kell kezelnünk a helyzetet? Nem vonunk tőle semmit, és ő fizeti be maga után a német szabályok szerint a német adóhatóság felé? Szochomentesség is fennáll ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] ...nagyon lényeges a kérdés megítélése szempontjából. Tb-járulékot az uniós szabályok értelmében csak egy ország területén fizethet a magánszemély.Annak megállapítása, hogy mely tagállam joghatósága alá tartozik a magánszemély, a Nemzeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Dolgozóknak nyújtott edzőtermi szolgáltatás

Kérdés: Intézményünk támogatja a dolgozói egészséges életmódját, ennek keretében a helyi edzőteremtől „terembérleti szolgáltatást” vásárol, mely keretében az intézményi dolgozók használhatják a konditermet. Az így kifizetett edzőtermi díj úgymond nem korlátozza a használatot és az igénybe vevők számát. Minek minősül ezen juttatás, és milyen adóvonzata van, ha nem áll rendelkezésre kimutatás, hogy ki hány alkalommal vette igénybe a konditermet?
Részlet a válaszából: […] ...az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozója esetében merültek fel az alábbi bitcoinnal kapcsolatos kérdések. Az ebből származó jövedelem után milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A naptári évben keletkezett nyereség/veszteség összevonása után keletkezett jövedelem után keletkezik-e adófizetési kötelezettség? Ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek lehet-e minősíteni a tranzakciókat?

Részlet a válaszából: […] ...átmeneti rendelkezése alapján az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvénnyel megállapított 67/C. §-t a magánszemély 2021. adóévre is alkalmazhatja. Ha a magánszemély a 2021. adóévet megelőzően kriptoeszköz átruházására,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Ingatlan-bérbeadás és -bérlet

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja magánszemélyként bérel egy, a lakóhelyétől eltérő megyében található lakóingatlant, a bérleti szerződés több évre szól. Szintén magánszemélyként kiadni tervez egy másik lakóingatlant, a bérleti szerződés itt is több évre fog szólni. Ez esetben a bérbe adott lakás bérleti díjából levonható a bérbe vett lakás díja. Viszont, ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek – jellemzően nem magánszemélynek, hanem gazdasági társaságnak – adja bérbe, akkor már év közben élhet ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel. Ez esetben magánszemélynek történik a bérbeadás. Ez azt jelenti, hogy csak a következő évtől (év elejétől) élhet a magánszemély ezzel a bevételcsökkentési lehetőséggel?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységnek minősül az Szja-tv. rendszerében.Ingatlan-bérbeadási tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Fizetővendéglátó tevékenység

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja fizetővendéglátó tevékenységet folytat. Lakószobának minősül-e a nappali vagy az étkező, ha a helyiségben nincs se ágy, se kinyitható kanapé? Továbbá, ha az ingatlanban több lakószoba van, de a magánszemély csak 1 szobát hasznosít fizetővendéglátó tevékenység céljára, elegendő-e 1 lakószoba után megfizetni a tételes átalányadót?

Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 2025. január 1-jétől hatályos (4)–(4c) bekezdései szerint„(4) A tételes átalányadó évi összege lakószobánkénta) 150 ezer forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót,b) 38 ezer 400...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Önkormányzati ingatlan értékesítése

Kérdés:

Önkormányzatunk áfaalany, és magánszemélynek kíván eladni egy – a tulajdoni lapon szereplő „kivett lakóház, udvar” – megnevezésű ingatlant. Jelenleg nincs rajta épület, de a telek a településen belül található, beépíthető. A törvény alapján 27%-os áfával állítanánk ki a számlát, és mivel havi áfabevallók vagyunk, a következő hónapban be kell vallani az áfát. Vagy más ingatlanadózás alá esik, ha az önkormányzat elad egy ingatlant? Gondolok itt arra, hogy magánszemélyeknél, ha 5 éven belül ingatlanvásárlásra fordítja az eladó az eladásból származó bevételt, akkor a személyi jövedelemadója csökken.

Részlet a válaszából: […] ...a kérdéses telek ennek a fogalomnak megfelel, akkor 27%-os áfa felszámításával kell értékesíteni, függetlenül attól, hogy a vevő magánszemély.A személyi jövedelemadózás ingatlanértékesítés esetén nem érinti az önkormányzatot, ennek a körülménynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Földbérleti szerződésből származó bevétel

Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója földbérleti szerződést kötött. Adómentesnek minősül-e egy 2025. 01. 01-től 2029. 12. 31-ig tartó földbérleti szerződésből származó bevétel, vagyis megfelel-e az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. pontja szerinti azon feltételének, amely alapján akkor adómentes a termőföld-bérbeadásból származó bevétel, ha a termőföld haszonbérbe adása alapjául szolgáló, határozott időre kötött szerződés alapján a haszonbérlet időtartama az 5 évet eléri?
Részlet a válaszából: […] ...3. §-ának 53. pontja alapján e törvény alkalmazásában termőföld haszonbérbe adásának minősül a termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.
1
2
3
102