Találati lista:
851. cikk / 1125 Alapítvány könyvelőjének továbbképzési költsége
Kérdés: Egy közhasznú alapítványnál a könyvelő egyéni vállalkozóként számlát ad, s a továbbképzéseinek költségét az alapítvány nevére szóló számlával kifizetteti az alapítvánnyal. Ezek után a tanfolyami díjak után szerinte adó- és járulékfizetés nem keletkezik az alapítványnál. Igaza van?
852. cikk / 1125 Köztisztviselő részére jubileumi jutalom kifizetése – számlára vagy készpénzben?
Kérdés: Kifizethető-e a nyugdíjba vonuló dolgozónak a pénztárból a jubileumi jutalom, vagy csak folyószámlára utalható? Mivel ő később már nem lesz dolgozónk, a felvétel költségét sem tudjuk neki később megtéríteni. Megteheti-e a dolgozó, hogy ragaszkodik a készpénzben történő kifizetéshez?
853. cikk / 1125 Különadó
Kérdés: Beleszámít-e a különadó adóalapjába a magánszemély adóterhet nem viselő járandósága is?
854. cikk / 1125 Túlvont járulék visszaigénylése
Kérdés: Munkáltatóm közalkalmazotti munkaviszonyomat 2006. 11. 04-vel kezdődő felmentési idővel 2007. 07. 03-án felmentéssel megszüntette. Munkáltatóm a felmentési béremből a nyugdíjjárulékot levonta 2006 novemberében. Ezzel a járulékösszeggel 2006-ban túlléptem a járulékfizetési kötelezettség felső határát, pontosan a 2007. 01. 01.-2007. 07. 03-ig elszámolt felmentési bérre jutó nyugdíjjárulékkal. Ezenkívül vonták a 2 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is ebből a felmentési bérből. Nyugdíjazásomat a felmentési idő lejártakor beadtam 2007 júliusában (törvény által engedélyezett 6 hónapra visszamenőleg). Tehát 2007. 01. 01-jétől vagyok nyugdíjas. Munkáltatóm 2006. 12. 31-ével megszűnt. Kérdésem, hogy a túlvont járulék visszaigénylésére milyen lehetőségem van?
855. cikk / 1125 Munkavállalónak adott előleg kamatkedvezménye
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a 30 napot meghaladó elszámolásra kiadott előleg kamatkedvezménye miatt a munkavállalót és a munkaadót terhelő adót? A magánszemély az előleget munkaviszonyra tekintettel kapta, 32 napig volt nála 20 000 Ft.
856. cikk / 1125 Cég telefonjának magáncélú használata I.
Kérdés: A hivatal dolgozói a munkájukhoz biztosított telefont úgy használják, hogy a telefonáláshoz két kódot kaptak, a magán-, illetve a hivatalos hívások elkülönítéséhez. A hivatalos kóddal történő hívások ellenőrzése során az alábbi kérdések merültek fel: A dolgozóknak a tételes lista alapján kellett megjelölniük a hivatalos partnerek nevét. Hogyan kell minősíteni az alábbi hívásokat: – A dolgozó a céges kóddal hívja fel családját, hogy túlóra miatt később megy haza. – Saját adóbevallása, bankszámlája, nyugdíjazása miatt telefonál céges kóddal. – Tudakozó, kék szám hívása.
857. cikk / 1125 Cég telefonjának magáncélú használata II.
Kérdés: Az intézmény épületében a szabad helyiségeket bérbe adjuk. A bérlők teljes mértékben megfizetik az általuk használt telefonok költségeit – alapdíj és hívásdíj. A dolgozók részére a magánhívások az alapdíj beszámítása nélkül kerülnek kiszámlázásra, mivel az alapdíjat a bérlők megfizetik. Helyes-e ez a gyakorlat?
858. cikk / 1125 Vizitdíj könyvelése kiadásként, illetve bevételként az önkormányzatoknál
Kérdés: Kérem, ismertessék az önkormányzatok szemszögéből a vizitdíj kiadásként és bevételként történő könyvelését, a magánszemélynek visszatérített vizitdíj elszámolását (szakfeladat, kiadás főkönyvi számla, a költségvetéstől visszaigénylés utáni bevétel főkönyvi számla)!
859. cikk / 1125 Üdülési csekk
Kérdés: Hogyan kell értelmezni az üdülési csekk adómentességére vonatkozó szabályt, ha a munkatársunk családi üdülését kívánjuk támogatni? Munkatársunk az élettársával és két saját gyermekével együtt szeretne nyaralni.
860. cikk / 1125 Cégtelefon magáncélú használata
Kérdés: Hivatalunknál a dolgozók nyilatkoztak írásban, hogy magáncélra nem használják a telefont. A magáncélú használatot a hivatal vezetője nem is engedélyezi. Ebben az esetben mentesülünk-e a magáncélú használat utáni adóbefizetési kötelezettség alól?
