1052 cikk rendezése:
921. cikk / 1052 Nyugdíjjárulék utáni adókedvezmény
Kérdés: Az alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás esetén a közteherjeggyel teljesített társadalombiztosítási kötelezettséggel kapcsolatban 2003. évre vonatkozóan igénybe vehető-e az Szja-tv. 33/A. § szerinti adókedvezmény? A munkaügyi központ által kiállított igazoláson a nyugdíjjárulék összege nem szerepel. Az Amk-tv. 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató az alkalmi foglalkoztatás esetén a melléklet második oszlopában meghatározott értékű közteherjeggyel teljesítheti a Tbj-tv. 19. § (2) bekezdésében foglalt nyugdíjjárulék-levonási kötelezettségét. A hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése szerint az Szja-tv. alkalmazásában a munkavállaló bérjövedelmeként kell figyelembe venni a kifizetett munkadíj sávjához tartozó ellátási alapot, melyet a kiadott igazolás tartalmaz. Tekintettel arra, hogy a közteherjeggyel teljesíthető a nyugdíjjárulék-levonási kötelezettség, ezért értelmezésünk szerint az Szja-tv. 33/A. §-a alapján a számított adót csökkenti a nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, a magánnyugdíjrendszer keretében – nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként – fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka, függetlenül attól, hogy a kiadott igazoláson feltüntették-e. Helyesen értelmezzük-e a hivatkozott jogszabályokat?
922. cikk / 1052 Külföldi kiküldetés és külszolgálat adózási szabályai
Kérdés: Nem egyértelmű számunkra, hogy az Szja-tv. alkalmazásában a külföldi kiküldetésre és a külszolgálatra ugyanazon szabályokat kell-e alkalmaznunk, vagy ez a két fogalom eltérő. Kérdésünk az, hogy az igazolás nélkül elszámolható költségekre, valamint a külföldön történő tartózkodás tartamának számítására mely szabályokat kell alkalmaznunk.
923. cikk / 1052 Mérkőzésvezető jövedelmének adókötelezettsége
Kérdés: Intézményünk sportnapokat fog szervezni, melyek keretében hivatásos mérkőzésvezetőket kértünk fel az egyes mérkőzések vezetésére. Kérjük szíves ismertetésüket a kifizetett összegből történő helyes adóelőleg-levonási szabályokat illetően!
924. cikk / 1052 Cégautó magáncélú használata
Kérdés: Intézményünk alaptevékenysége ellátása során ellenőrzéseket végez az egész megye területén. A gépkocsiparkunk garázsa a megyeszékhelyen lévő központi telephelyen van. Időközönként előfordul, hogy az ellenőr a következő napi programja miatt az intézményvezető külön engedélyével hazamegy a gépkocsival, majd a lakhelyéről indulva megy a célállomásra. Ez a gépkocsi-hazavitel és onnan indulás hivatali vagy magáncélú használatnak minősül-e?
925. cikk / 1052 Kis értékű ajándék fogalma
Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú melléklet 8.19. pont szerint egyéb indokkal adómentes a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott, az Áfa-tv.-ben meghatározott kis értékű ajándék. Megítélésünk szerint ez 2004. évben három alkalommal adott 5000 forint értékű ajándékot jelent. Más értelmezés szerint a három alkalommal adott ajándék együttes összege lehet 5000 forint. Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy melyik értelmezés helyes?
926. cikk / 1052 Szerzői jogdíj adóelőlegének megállapítása
Kérdés: Főiskolánk által felhasználói szerződés alapján kifizetett szerzői jogdíjból történő adóelőleg-levonásánál helyesen járunk-e el, ha a szerződésben megállapított teljes díjból 10 százalék költséghányad levonása után 38 százalék személyijövedelemadó-előleget vonunk le? Kérdésünk továbbá az is, hogy ha az egyik megbízott folyamatosan külföldön dolgozik, és magyarországi munkahelye, jövedelme nincs, csak itt bejelentett állandó lakcíme, akkor a kifizetéskor kell-e adóelőleget levonnunk?
927. cikk / 1052 Sulinetes adókedvezmény szabályainak változása
Kérdés: Egyetemi oktató vagyok. 2004. március hónapban a Sulinet program keretében vásároltam 52 ezer forintért egy nyomtatót. Ebben az évben még szükségem lesz néhány számítástechnikai eszközre, mert a régiek már használhatatlanok. Tekintve, hogy az említett vásárlással nem merítettem ki a maximálisan érvényesíthető 60 ezer forintos kedvezményt, szeretném tudni, hogy a 2004. július 1-jétől megváltozott törvényi rendelkezések szerint jogosult leszek-e a további vásárlásaim után is kedvezményt érvényesíteni. Lehetséges-e, hogy aki a június 30-ig hatályos rendelkezés alapján kívánja a kedvezményt igénybe venni, az az új, 2004. július 1-jétől hatályos szabályok alapján már nem is jogosult a kedvezményre? Úgy tudom, hogy az új feltételek szerint a kedvezmény csak egy bizonyos jövedelemnagyságig jár. Az én éves jövedelmem várhatóan ebben az évben sem éri el a 3 millió forintot.
928. cikk / 1052 Képzési költségek adókötelezettsége
Kérdés: Intézményünk átvállalja néhány munkavállalótól a számukra elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzésének költségét. A képzés főiskolán, iskolai rendszerű képzés keretében történik.A 2004-től hatályos Szja-tv. 7. § p) pontja kimondja, hogy a magánszemély jövedelmének kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemély (pl. üzleti partner, szakértő) e feladatának ellátásához szükséges felkészítésének kifizető által megtérített költségét, ide nem értve az iskolai rendszerű képzést.Bevételnek minősül-e a munkavállalónál az Szja-tv. 7. § p) pontja szerint a munkáltató által elrendelt, a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek iskolai rendszerű képzés keretében történő megszerzésének a munkáltató által átvállalt költsége? A kizárás csak a kifizető tevékenységében közreműködő magánszemélyekre vonatkozik?
929. cikk / 1052 Adókedvezmény érvényesítése a felnőttképzési díj után
Kérdés: Tanulmányaim folytatásához lehetőségem van a törvény alapján felnőttképzési szerződést kötni. Kérdésem, hogy a 2004. július 1-jétől módosított Szja-tv.-ben mennyiben változtak meg a felnőttképzési díj után járó kedvezmény érvényesítésének szabályai, illetve feltételei?
930. cikk / 1052 Szállásköltség bizonylata külföldi kiküldetésnél
Kérdés: Intézményünk dolgozói rendszeresen teljesítenek külföldön munkavégzést. Mivel a munkavégzés több napig tart, szállodai szolgáltatást is igénybe kell venniük. A szállodák a számlákat nem a kiküldő költségvetési szerv nevére (címére) állítják ki, hanem annak a magánszemélynek a nevére (lakáscímére), aki a szolgáltatást igénybe veszi, illetve arra a névre (címre), ami a bejelentkezési lapon (útlevélben) szerepel. A számla kellékei közé tartozik a vevő neve, címe, közösségi adószáma (adóigazgatási száma), amely adott esetben a költségvetési szerv. Az előbbiek szerinti számlák ennek a követelménynek nem felelnek meg. Elfogadható-e a dolgozó nevére kiállított szállodai számla?
