Munkaruha tisztíttatásának költségtérítése

Kérdés: Önkormányzati foglalkoztatású óvodai alkalmazottak részére mosási díjat fizetünk, munkaruhájuk (fehér köpeny) tisztántartására. Kötelező-e részükre a mosási díj fizetése? Jogosultak-e mosási díjra az úgynevezett fehér köpenyes intézmények alkalmazottai (iskola, egészségügy, szociális intézet, központi konyha)? Helyesen járunk-e el, ha megbízási díjként számfejtjük, vagy inkább költségtérítésként kellene kezelni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jogszabály vagy belső szabályzat előírja, esetlega munkaszerződésben rögzítik azt, hogy a munkaruha tisztításáról a munkáltatógondoskodik, és ennek ellenére a munkaruhák tisztántartását elvárják, illetőlegmegkövetelik a munkavállalóktól, akkor jogosan merül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 7.

Sportpálya gondnokának díjazása

Kérdés: Az önkormányzat tulajdonában lévő sportpályán belül van egy szolgálati lakás, amely szolgálati lakást a benne lakó fiatalember ingyenesen használja, ezért "cserébe" gondozza a pálya környezetét, mezeket mos, térítés nélkül. Lehet-e egy önkormányzati vagyontárgyat ingyenesen bérbe adni? Képződik-e jövedelme a gondnoknak, amely esetleg személyijövedelemadó-alapot képezne?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak szerint a sportpálya gondozásával és másegyéb munkák elvégzésével megbízott személy az említett tevékenységekelvégzéséért nem pénzbeli díjazást kap, hanem bérleti díj fizetése nélkülhasználhatja az önkormányzat tulajdonában lévő lakást....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Túlmunka díjazása

Kérdés: A pályázatokat önkormányzatunk számára a polgármesteri hivatal köztisztviselői írják, általában munkaidőn kívül. A nyertes pályázatok után milyen módon tudnánk a köztisztviselőinket díjazni, hogy az önkormányzat költségvetésére nézve az ne jelentsen indokolatlan terhet. Megbízási szerződést köztisztviselővel köthetünk-e pályázatírásra?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselőnek olyan feladatot is el kell látnia akérdésben felvetett esetben, ami vagy munkaidejébe nem fér bele, vagy amunkaköri leírásában foglalt feladatokon mutat túl.Kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy mindig a munkáltatóhatározza meg, hogy egy-egy adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 26.

Megbízási szerződés alapján munkavégző adózása

Kérdés: Intézményünknél a 7-es adószámmal rendelkező dolgozónak 50 százalékos költségnyilatkozat mellett számfejtjük a megbízási díjat. A dolgozó számlát ad. Mi a jelentősége a számlaadásnak ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Gyakran előfordul, hogy a megbízási szerződés alapján munkát végző személy az Áfa-tv. alapján számla kiállítására kötelezett. Ez nem jelenti azonban azt, hogy a leszámlázott munkadíjból a kifizetőnek nem kell – a költségnyilatkozatot is figyelembe véve – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 16.

Szakértői tevékenység

Kérdés: Az igazságügyi szakértői tevékenység 2003. január 1-jétől kikerült az áfakörből. Ez azt jelenti, hogy a nyomozó hatóság, bíróság, más hatóság által kirendelt szakértők díjait ezentúl csak számla ellenében lehet kifizetni, a díjjegyzék nem elegendő? Mi a szakértő státusa az áfa szempontjából? Mely esetben állítja ki a számlát az intézet, és mikor az alkalmazásában álló szakértő? Mi a szakértői díjról kiállított számlán a teljesítési időpont, mivel a szakértés időpontjában a díj még nem ismert, arról az eljáró hatóság később hoz határozatot? Lehet-e gazdasági társasági formában folytatni a szakértői tevékenységet?
Részlet a válaszából: […] Igazságügyi szakértői intézetek Az igazságügyi szakértői intézetek – az igazságügyminiszter által alapított Igazságügyi Szakértői Intézetek Hivatalának szervezeti egységei. Az itt dolgozó igazságügyi szakértők igazságügyi alkalmazottak, jogviszonyukat az Iat. rendezi....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Megbízási szerződés

Kérdés: Az Áht-vhr. 59. § (9) bekezdése rendelkezik a saját dolgozó díjazásának lehetőségéről. Ennek értelmében a saját dolgozónak munkaköri leírásában nem szereplő, ill. a munkaköri leírása szerint számára nem előírható feladat elvégzéséért a megbízó és a megbízott között létrejött megbízási szerződés alapján, a munka elvégzését követően megbízási díj fizethető. Mit kell érteni megbízási szerződésen? Csak a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó megbízási szerződést, vagy a Ptk.-ban szabályozott valamennyi megbízási jogviszonyt? Ez utóbbi esetben ugyanis nincs kizárva, hogy a saját dolgozónak egyéni vállalkozóként, számla ellenében fizessünk megbízási díjat, ugyanakkor betéti társaság tagjaként már nem.
Részlet a válaszából: […] Az Áht-vhr. költségvetési szervről, mint megbízóról, és általában a megbízottról rendelkezik. Nem nevesíti külön, ill. nem határolja be, hogy a megbízott csak természetes személy lehetne, vagy akár egyéni vállalkozás is. A feltétel, amit meghatároz annyi, hogy előzetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Képzési díj fizetése, ill. tanulmányi szerződés kikötése megbízási szerződésben

Kérdés: Művészeti oktatás szakfeladaton megbízásos jogviszonyban óraadó pedagógust alkalmazunk. Részére fizethetünk-e képzési díjat? Ilyen jogviszonyban köthetünk-e vele tanulmányi szerződést?
Részlet a válaszából: […] A polgári jog által szabályozott megbízási szerződés jött létre a munkáltató, mint megbízó, és a munkavállaló, mint megbízott között. Ezt a megbízási szerződést, az azzal járó jogosultságokkal és kötelezettségekkel együtt élesen el kell határolni a közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Román állampolgárságú doktoranduszhallgatók adókötelezettsége

Kérdés: Egyetemünk az elmúlt években több román állampolgárságú doktoranduszhallgatóval kötött megbízási szerződést az egyes tanszékeken végzendő munkákra. Helyesen jártunk-e el akkor, amikor a részükre kifizetett megbízási díjból nem vontunk adóelőleget? A hallgatók egy része időközben letelepedési engedélyt és magyar állampolgárságot kapott, de továbbra is megbízási szerződés alapján foglalkoztatjuk őket. A kifizetésekből most már adóelőleget vonunk a kifizetőre megállapított szabályok szerint. Helyes-e az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] A Magyarország és Románia között létrejött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kihirdető 1996. évi XCIX. törvény 21. cikke alapján a romániai illetőségű diák vagy gyakornok Magyarországon való tartózkodása idején kapott bármilyen díjazás adómentes,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Megbízás alapján végzett tolmácstevékenység adókötelezettsége

Kérdés: Városunk polgármesteri hivatala testvérvárosi küldöttséget fogadott. A nyelvi nehézségek áthidalása érdekében egyetemi hallgatókat alkalmaztunk tolmácsként, megbízási szerződéssel. Kell-e adóelőleget vonnunk a megbízási díjból? Minősíthetjük-e a tevékenységet szellemi tevékenységnek?
Részlet a válaszából: […] A megbízási szerződés alapján végzett tolmácsolás az szja szempontjából önálló tevékenységnek minősül. Ezért a megbízási díjból a kifizetőnek az Szja-tv. 46. §-a szerint kell adóelőleget vonnia.A jövedelem meghatározásának módja a magánszemély választásától...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Vizsgáztatási díj kifizetése

Kérdés: Szakképző intézményünk minden évben érettségi és szakmai vizsgákat tart külső vizsgáztatók, illetve saját pedagógusaink közreműködésével. Az előző években a vizsgadíjakat megbízási díjként fizettük, külső vizsgáztatók közül volt, aki leszámlázta. 2003. évtől milyen formában lehet vizsgáztatási díjat fizetni az ilyen tevékenységre (a munkaköri leírásban a vizsgáztatás nem szerepel)?
Részlet a válaszából: […] A vizsgáztatásra irányuló szerződések formájának meghatározása nem adójogi kérdés. A külső vizsgáztatók megbízása többféle módon is történhet. A megbízás alapján történő kifizetések elszámolására vonatkozó szja-szabályok nem változtak az előző évhez képest....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.
1
7
8
9