Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott megbízási tevékenység tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Megbízási jogviszony pénzügyi, számviteli területen

Kérdés: Költségvetési szervnél számviteli, pénzügyi területen lévő státuszt megbízási jogviszonnyal be lehet tölteni?
Részlet a válaszból: […]használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért felelős szervezeti egység.Ezen feladatok közül csak a b) pont szerintiek ellátása történhet szolgáltatás megrendelésével, a gazdasági szervezeten kívül. Ugyanakkor - ha a gazdasági szervezet nem egy főből áll - attól, hogy adott státuszba tartozó feladatokat megbízási jogviszony keretében láttatnak el, még nem jelenti azt, hogy a feladatok szolgáltatás megrendelésével valósulnának meg. Általánosságban tehát nincs ilyen tilalom. Érdemes viszont figyelemmel lenni a színlelt szerződések tilalmára. Ha a jogviszony a munkaviszony sajátosságait tükrözi, a jogviszony munkaviszonynak tekintendő, tehát színleltnek minősül. Amennyiben a szerződés más szerződést leplez, azt a leplezett szerződés alapján kell megítélni.A munkaviszonyra jellemző sajátosságok az alá-fölé rendeltségi kapcsolat, a munkavégzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4460

2. találat: Háziorvos megbízási szerződésének számviteli elszámolása

Kérdés: A vállalkozó háziorvos által megbízási szerződés alapján végzett és kiszámlázott bölcsődei orvosi ellátás, illetve ügyeleti tevékenység a vásárolt szolgáltatások, illetve a szellemi tevékenységek között kerül számviteli elszámolásra?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatás megvásárlása magánvállalkozóktól, vállalkozásoktól, nonprofit szervezetektől. Ilyen szolgáltatás vásárlása történhet magánorvostól vagy magántanártól is.A szellemi tevékenység végzéséhez kapcsolódó kifizetés a dologi kiadások között, a szellemi tevékenység végzéséhez kapcsolódó kifizetés (számlás foglalkoztatás) előirányzat csak különösen indokolt esetben tervezhető.A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási elő­irányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető [Ávr. 43. § (4) bekezdés].Ezen a soron kell tervezni és elszámolni a költségvetési szerv szakmai alapfeladata (nem szabad kapacitását célzó tevékenység vállalkozási tevékenység, illetve nem létesítményfenntartási, üzemeltetési feladat) keretében szellemi jellegű tevékenység számla ellenében történő külső személlyel, szervezettel való munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (vállalkozási és megbízási szerződés alapján létrejött jogviszony) létesítése következtében felmerülő kifizetéseket.Amennyiben a költségvetési szerv komplett szolgáltatást, végterméket vásárol, azt nem itt, hanem a Vásárolt közszolgáltatások soron kell tervezni és elszámolni. Nem minősül végtermékvásárlásnak az egyéni vállalkozó óraadó tanár foglalkoztatása, az esetenként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3277

3. találat: Megbízott vezetők szabadsága 2010-től

Kérdés: Intézményünkben dolgozó, a Kjt. 57/B. § hatálya alá tartozó vezető beosztású (nem kinevezett vezető) közalkalmazottat az 57/A. §-ban meghatározott 30 nap alapszabadság illeti meg 2010. január 1-jétől. Ezen vezetői kör az alapszabadságon felül jogosult az 57. § (1) bekezdésben rögzített pótszabadságra is?
Részlet a válaszból: […]§ rendelkezik a megbízott vezető szabadságáról. Eszerint, ahogyan a kérdésben is szerepel, a megbízott (nem magasabb) vezetőt - feltéve hogy nem nevelési-oktatási intézményben tölti be a beosztását - az 57/A. §-ban meghatározott mértékű alapszabadság illeti meg, tehát évi 30 nap. Azt is kimondja az 57/A. §
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2607

4. találat: Óraadás felmentési idő alatt

Kérdés: Egyik pedagógusunk nyugdíjazás miatt felmentési átlagbért kap (utolsó 4 hónapját tölti - munkavégzés alól fel van mentve). Saját vállalkozói igazolvánnyal, számlaadás mellett végezhet-e óraadást saját munkáltatójánál a felmentési átlagbéres időszaka alatt?
Részlet a válaszból: […]működési rendjéről (a továbbiakban: Ámr.) 59. § (9) bekezdése szerint saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Összességében: a kérdésre a válasz, miszerint végezhet-e vállalkozói igazolvánnyal saját munkáltatójánál óraadást a dolgozó, nem. Ugyanis
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2297

5. találat: Hivatali, üzleti utazás kiküldetési rendelvény alapján

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy 2009-től megbízási szerződés esetén is lehet a hivatali utazáshoz kiküldetési rendelvényt kiállítani, ebben az esetben van-e cégautóadó-fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]rendelkezések betartásával megőrzi. 2009-től tehát már nem csak munkáltató állíthat ki kiküldetési rendelvényt a munkavállaló felé, hiszen a fogalom kifizetőről beszél. Ez alapján jól gondolják, hogy megbízási szerződés alapján a kifizető érdekében tevékenykedő személy részére is ki lehet állítani hivatali, üzleti utazás esetén kiküldetési rendelvényt. A Gépjárműadó tv. cégautóadóra vonatkozó új szabályai 2009. február 1-jétől lépnek hatályba, ezt megelőzően, tehát januárban még a cégautóadóval kapcsolatos kötelezettségeket a régi szabályok szerint kell teljesíteni (amennyiben a régi szabályok alapján van ilyen kötelezettség). Az új szabályok szerint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gépjárműadó tv.) - 2009. február 1-jétől hatályos - 17/A. § (2) bekezdése alapján, amennyiben a hivatali, üzleti utazás költségeit kiküldetési rendelvény alapján térítik meg, nem keletkezik cégautóadó-fizetési kötelezettség. A hivatkozott rendelkezés kimondja, hogy nem adóköteles az a magánszemély tulajdonában álló személygépkocsi, amelynek használatával összefüggésben a használó - költségei ellentételezésére - kizárólag az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének r) pontja [és 25. §-a (2) bekezdésének b) pontja] szerinti költségtérítést kap. Amennyiben tehát a magánszemély kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság figyelembevételével[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2273

6. találat: Óraadó tanár megbízási szerződésének minősítése

Kérdés: Az óraadó tanár - megbízási szerződés keretében történő - foglalkoztatása közoktatási intézményben - akár a kötelező óra 40%-át meg nem haladóan is - miképpen egyeztethető össze a 7001/2005. FMM-PM együttes irányelvben foglaltakkal, mely rögzíti a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokat? Nem minősül ez színlelt szerződéssel történő foglalkoztatásnak?
Részlet a válaszból: […]mögötte álló jogviszonyt a leplezett szerződés alapján kell megítélni. A munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során figyelembe veendő szempontokat veszi számba a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, valamint a pénzügyminiszter 7001/2005. FMM-PM együttes irányelve. Az irányelv a szerződéstípus megválaszthatóságának általános kérdései között maga is rögzíti, hogy "a jogviszony alapján ellátandó tevékenység jellege és feltételei határozzák meg, hogy az adott munkavégzésre mely jogviszony választható. Amennyiben a tevékenység jellege megengedi, a felek a szerződési szabadság alkotmányos joga alapján élhetnek azon jogukkal, hogy a szerződés típusát közös akarattal megválasszák. ... Más esetben a jogszabályok teszik lehetővé, hogy a munkát végző személy speciális jogviszony keretében végezhesse tevékenységét. ... Ebben az esetben a tevékenység végzőjét megilleti a jogviszony választásának joga." Ilyen - jogszabályi megengedő rendelkezésen alapuló - eset többek között a közoktatás területén az óraadó tanárok megbízási szerződés keretében történő foglalkoztatása. A közoktatási tv. 15. § (1) bekezdése szerint nevelő-oktató munka pedagógus munkakörben - az óraadó tanár kivételével - közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban - látható el. Pedagógus munkakör ellátására - az óraadó tanár kivételével - polgári jogi jogviszony nem létesíthető. A törvény 121. § 30. pontja azt a pedagógust minősíti óraadó tanárnak, akit polgári jogviszony keretében a munkakörre előírt kötelező[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2118

7. találat: Egyes kifizetések hallgatói munkadíjként történő minősítése

Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?
Részlet a válaszból: […]költségvetési törvényben megállapított hallgatói normatíva kétszerese volt, 2004-től pedig ez az összeg havonta a hónap első napján érvényes minimálbér összege. 2004-től kizárólag az a meghatározott tevékenységekhez kapcsolódó hallgatói munkadíj minősülhet adóterhet nem viselő járandóságnak, amelyet a hallgató oktatási vagy kutatási tevékenység, valamint az e tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatói tevékenység (például könyvtáros, laboráns, demonstrátor) ellenértékeként szerzett meg. Az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló 51/2002. Korm. rendelet 15. §-a alapján hallgatói munkadíj alapjául szolgáló munkavégzésnek minősül - az Szja-tv.-ben meghatározott feltételek szerint - a hallgató által megbízási jogviszony keretében végzett a) oktatási, b) kutatási tevékenység, valamint c) az intézmény egyéb alapfeladatainak és szolgáltatásainak ellátásában való közreműködés. A kormányrendelet hivatkozott rendelkezése nem változott a 2003. évben hatályos szabályozáshoz képest. A kormányrendeletben foglaltak szerint a hallgató - 2003-ban és 2004-ben is - kizárólag megbízási jogviszony keretében szerezhet hallgatói munkadíj címen jövedelmet. Amennyiben a hallgató olyan, egyébként a kormányrendelet és az Szja-tv. alapján hallgatói munkadíjnak minősülő juttatást kap, amelynek nincs adóterhet nem viselő járandóságként elszámolható része, akkor a megbízási szerződés alapján megszerzett teljes hallgatói munkadíj összege önálló tevékenységből származó bevételnek tekinthető. Ez abban az esetben fordulhat elő, amikor ugyan a juttatás körülményei megfelelnek az Szja-tv. 3. § 62. pont rendelkezéseinek, viszont a hallgató nem oktatási, kutatási vagy az e tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatói tevékenysége ellenértékeként szerez juttatást. Az Szja-tv. 28. § (1) bekezdésének a kérdésre vonatkozó rendelkezése ugyanis egyéb jövedelemnek kizárólag az adóterhet nem viselő járandóságot, valamint az adóterhet nem viselő járandóságot eredményező jogcímen megszerzett bevételnek az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladó részét tekinti. Mivel a felmerült esetben nem beszélhetünk adóterhet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 747

8. találat: Megbízási tevékenység áfája

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézményként sportcsarnokot üzemeltetünk. A sportcsarnokot egy kft.-től béreljük sportcélú hasznosításra. A kft. külön megbízási szerződésben felhatalmazta az intézményünket, hogy a kft. nevében a nem sportcélú hasznosításban is járjon el. A megbízási szerződés szerint az e tevékenységből a kft.-hez befolyó bevétel X százalékát az általunk a kft. részére kibocsátott számla ellenében a kft. kifizeti. Az intézmény ezen tevékenysége milyen szolgáltatási tevékenységnek minősül? A kft. részére milyen tevékenységet számlázhatunk, annak mi az SZJ-száma és áfakulcsa?
Részlet a válaszból: […]tevékenységet az Áfa-tv. mellékletei nem említik (a tevékenység sem a kedvezményes kulcsú, sem a tárgyi adómentes szolgáltatások listáján nem szerepel), a besorolási szám feltüntetése a számlán nem kötelező. Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 16. pontja a számla minimális tartalmi kellékeit szabályozza. A hivatkozott törvényhely g) pontja szerint a számlában szerepeltetni kell a szolgáltatás megnevezését, valamint a besorolási számát, amely legalább szükséges az Áfa-tv.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 629