Adómentes Közösségen belüli termékértékesítés járulékos költsége

Kérdés: Egy vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészek gyártásával és értékesítésével foglalkozó magyar társaság alaptevékenysége ellátásához az általa gyártott alkatrészeket és ezen termékek legyártásához szükséges speciális gyártószerszámot (a továbbiakban: eszköz) értékesít a Közösség más tagállamaiban nyilvántartásba vett megrendelőjének.
A társaság az Európai Unió más tagállamában letelepedett vevőnek értékesít vasúti kocsikhoz szükséges alkatrészeket. Ezek legyártásához speciális gyártószerszámok, jellemzően öntőformák, sablonok (eszközök) szükségesek, melyeket szintén a társaság gyárt le vagy szerez be. A társaság ezeket az eszközöket (is) értékesíti a vevőnek, külön megrendelés alapján, még az alkatrészek gyártásának megkezdése előtt. Az eszköz és annak tervrajzai tehát a külföldi vevő tulajdonába kerülnek, azonban azt mindvégig Magyarországon használják, mivel a társaság kizárólag az eszközt használva tud eleget tenni a vevő megrendelésének. A társaság az eszközt kizárólag az adott vevő számára előállított alkatrészek gyártása során használhatja fel. Az eszközön a tulajdonos személyét jól láthatóan jelzik a vevő nevét tartalmazó felirattal. Az eszközzel előállított alkatrészeket a társaság adómentes Közösségen belüli termékértékesítés keretében értékesíti a vevőnek. A fenti tényállással kapcsolatban az a kérdésem, hogy ez önálló termékértékesítésnek minősül-e, és így általános forgalmi adó szempontjából belföldi adóköteles termékértékesítésként szükséges-e kezelni, vagy az eszköz értékesítéséért fölszámított ellenérték a vele gyártott alkatrészek értékesítésének járulékos költsége, így osztja az alkatrészek értékesítésének adóügyi sorsát (Közösségen belüli termékértékesítés), tehát általános forgalmi adó felszámítása nem indokolt (annak ellenére, hogy az eszköz nem hagyja el Magyarország területét)?
Részlet az állásfoglalásából: […] Azt szükséges megvizsgálni, hogy az eszköz értékesítése akár önálló, akár a társaság által a megrendelő részére teljesített Közösségen belüli adómentes termékértékesítés adóalapjába az Áfa-tv. 70. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján tartozó járulékos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 24.

Gazdasági szervezet – gazdasági vezető

Kérdés: Ha a polgármesteri hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, amely rendelkezik gazdasági szervezettel, akkor szükséges-e kijelölni gazdasági vezetőt vagy gazdálkodási csoportvezetőt a gazdálkodási feladatok ellátására? Ha nincs kijelölve, akkor a jegyző a hivatal vezetője és gazdasági vezetője is egyben? Milyen feltételek fennállása esetében szükséges egy polgármesteri hivatalnak rendelkeznie gazdasági szervezettel?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...felelős szervezeti egység.Az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet. Az a) pont szerinti feladatok nem szervezhetők ki, nem vásárolhatók meg külső szolgáltatótól.Az Ávr. 9...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 3.

Önkormányzat részére nyújtott fejlesztési támogatás

Kérdés: Önkormányzatunk részére gazdasági társaság szeretne fejlesztéséhez támogatást adni. Elfogadhatja-e ezt az önkormányzat konkrét cél megjelölése nélkül? Ha elfogadhatja, a támogatási szerződés alapján kell-e számlát kiállítani? Ha igen, áfásan vagy áfa nélkül? Az önkormányzat áfaalany.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...minősül. A támogatás ellenértéknek minősülését az Áfa-tv. 65. §-a alapján kell megítélni.Ha a támogatás konkrét megrendelés ellenértéke, akkor az Áfa-tv. általános szabályai irányadóak, tehát számlát kell kiállítani, és az áfát fel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 3.
Kapcsolódó címkék:      

Gyermekétkeztetési díj rendezése

Kérdés: Önkormányzatunk biztosítja az óvodai és iskolai gyermekétkeztetést, azonban van egy család, amely rendszeresen nem egyenlíti ki a tartozását, a fizetési felszólítóra nem reagálnak. Milyen lehetőségeink vannak a térítési díj behajtására? Megtagadható ilyen esetben a gyermekek étkeztetése? Mennyire szabályos az étkezési térítési díj előre történő beszedése? Például szeptember 30-ig az októberi térítési díjak beszedése.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy az óvodai, iskolai étkeztetési lehetőséget biztosítsa. Az iskolában az étkeztetés igénybevétele nem kötelező, a szülő kérése, megrendelése alapján történik. A nem fizető szülő gyermekének étkeztetésére nincs jogszabályi kötelezettségük, mert ez szolgáltatás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 13.
Kapcsolódó címkék:  

Előlegfizetés szabályai

Kérdés: Központi költségvetési szervként működő intézmény milyen gazdasági események kapcsán fizethet ki előleget, különös tekintettel az évi végi maradványelszámolási szabályokra? A szakmai programok szervezése kapcsán az intézményben jellemzően az alábbi belföldi és közösségi beszerzések esetében merül fel az előrefizetés igénye:
– bérleti díjak,
– szállás- és utazási költségek,
– regisztrációs díjak,
– szervezési feladatok,
– eszköz- és készletbeszerzések.
Jogszerűen járunk-e el ezekben az esetekben az előlegszámlák befogadásával? Kapott előlegek: Intézményünk által szervezett tanfolyamok kapcsán a hallgatók az online jelentkezéssel egy időben jelentkezési díjat fizetnek, melyről a számla (nem előlegszámla) a jóváírást követően kerül kiállításra. Ez így megfelelő? Ha az adott esetben előlegszámla kiállítása szükséges, akkor van-e arra lehetőség – mivel a hallgató a teljes összeget kifizeti –, hogy a kiállított számla egyben előleg- és végszámlának is minősüljön?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...terméket vagy szolgáltatást, és azt előre, tehát a szállítás előtt ki kell fizetni. Az előleget nem a számla, hanem a szerződés, megrendelés alapján kell fizetni.Az Áfa-tv. 59. §-ának (1) bekezdése szerint termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. október 13.
Kapcsolódó címkék:      

PDF-számla befogadása

Kérdés: Egyik partnerünk azzal keresett meg bennünket, hogy jelenleg még nem tudnak elektronikus számlát kiállítani, de a számláik aláírás és pecsét nélkül is érvényesek, ezért a PDF-formátumban megküldött számláik ugyanúgy hivatalosak és jogszerűek, mint a postán küldött és papírra nyomtatott számlák. Szeretnék a jövőben a papíralapú számlázást kiváltani e-mailen megküldött számlákkal. Ezzel papírt, postaköltséget takarítanának meg, és a jelenlegi helyzetben kockázatmentesen, jóval gyorsabban tudnák eljuttatni a számlákat. Sokféle álláspontot olvastunk ezzel kapcsolatban. Befogadhatjuk a PDF-formában, e-mailben küldött számlát?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...módszerét maga választja meg, azonban annak végig kell kísérnie az egész ügyletet, a számlakibocsátóval való kapcsolatfelvételtől, a megrendeléstől, a teljesítésen át a pénzügyi rendezésig.Gazdálkodási formától függetlenül minden szervezet a saját...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. június 23.
Kapcsolódó címkék:  

Adószámos magánszemély II.

Kérdés: Az 5126-os kérdéshez kapcsolódva, mi a helyzet akkor, ha terméket akarok vásárolni, nem pedig szolgáltatást? A termékbeszerzést is lehet számfejteni? Mert amennyiben lehet, akkor egy vegyes könyveléssel a helyére lehet tenni a könyvelésben, a kincstár felé pedig ERA-rendezéssel. Jól gondolom?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és a személyi jövedelemadót is le kell vonni.Amennyiben ingó vagyontárgy értékesítését végzi a magánszemély, tehát nem egyedi megrendelésre, megbízási szerződéssel készítette el a terméket, akkor az Szja-tv. ingó vagyontárgy átruházására irányadó, 58....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 4.
Kapcsolódó címke:

Szerződéstől történő elállás kapcsán fizetett összeg

Kérdés: Egy számítástechnikai eszközök gyártásával foglalkozó társaság (a továbbiakban: társaság) egy új típusú monitort szeretett volna gyártani, amely modellhez új alkatrészekre és ezen új alkatrészek gyártásához új szerszámokra volt szüksége. A társaság megrendelte az új modell alkatrészeinek gyártására kiválasztott beszállítóktól (a továbbiakban: beszállítók) az új alkatrészek előállításához szükséges szerszámok tervezését és gyártását. A beszállítók elkezdték a szerszámok gyártását, mely több hónapot is igénybe vehet. A szerszámok többsége elkészült, csak az engedélyeztetési eljárások voltak hátra, amikor a megkezdett projektet a hasonló típusú, már a piacon elérhető monitorok keresletének csökkenése miatt leállították. A társaság erről levélben értesítette a beszállítókat. A szerszámokat nem vették át. Ezután a társaság megállapodást kötött a beszállítókkal a szerződés kapcsán felmerült költségek megtérítésére (szerszám ára csökkentve a selejtezés során megtérült hulladékértékkel). A megállapodás szerint a társaság ezt az összeget akkor fizeti ki a beszállítóknak, ha dokumentumokkal igazolni tudják, hogy a szerszámok megsemmisítésre kerültek. A fenti ügylettel kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. A társaság által téríteni vállalt összeg a beszállítók általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettség alá tartozó értékesítésének tekintendő-e, vagy kívül esik az Áfa-tv. tárgyi hatályán, és mint ilyen, mentes az adó alól?
2. Amennyiben a beszállítóknak áfafizetési kötelezettsége merül fel ezen összeggel kapcsolatban, a társaság a rá áthárított áfa összegét levonásba helyezheti-e?
3. Amennyiben nem merül fel áfafizetési kötelezettség ezen összeg után, a beszállítók a tervezés és gyártás során felmerült kiadásaik áfatartalmát levonásba helyezhetik-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...tekintve, hogy ilyen összeg fizetésében nem állapodtak meg a felek. A rendelkezésre álló információk szerint az elállásról a szerszámok megrendeléséről szóló szerződésben a felek nem állapodtak meg.Álláspontunk szerint a kártérítés feltételei a felek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 5.
Kapcsolódó címkék:    

Láncügylet áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Társaságunk belföldi vevőnek értékesít terméket, azonban a termék nem kerül belföldi vevőhöz. A belföldi vevőnk a terméküket exportként továbbértékesíti úgy, hogy a termék rendeltetési helye harmadik ország, közben Magyarországon vámoltatja. A fuvarköltséget a belföldi vevő viseli, ő szervezi a fuvart. Társaságunk áfás számlát állít ki a belföldi vevőnek. Helyesen járunk el, illetve kell-e áfát fizetnünk az ügylet után?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...mint aki (amely) a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását beszerzőként végzi, illetőleg arra másnak, beszerzőként adott megrendelést, kivéve, ha bizonyítja, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását értékesítőként végzi, illetőleg...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. július 16.
Kapcsolódó címkék:      

Utalványozás, pénztárbizonylat

Kérdés: Minisztériumunk a kötelezően előírt programot használja. Pénztári kifizetés esetén a kiadási pénztárbizonylaton nem szerepel az érvényesítés és utalványozás. Ezeket az utalványrendelet tartalmazza. Ezt belső ellenőrként megkifogásoltam. A?gazdasági vezető tájékoztatása szerint a program így működik, a kiadási pénztárbizonylaton nincs lehetőség érvényesítésre. A kiadási bizonylaton ezért fel is van tüntetve, hogy utalványrendelettel együtt érvényes. Azaz csak utalványrendelettel lehet érvényesíteni és utalványozni a kifizetést. A?kiadási utalvány (azaz a rögzített számla) pénztárba való beemelésével a pénzkészletet csökkenti a rendszer, ezért az utalványrendelet pénztárba való beemelése előtt kerül sor a számla érvényesítésére és utalványozásra. Felmerült a kérdés, hogy az Ávr. 59. §-ának (2) bekezdésében foglaltaknak ez a gyakorlat megfelel-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...azt kell vizsgálni, hogy a kifizetés az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelel-e. Abban az esetben, ha a megrendelés értéke nem haladja meg az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdésében meghatározott – jelenleg 200 000 forintos – összeget,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. május 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
4
5
6
…
18