34 cikk rendezése:
11. cikk / 34 Gépjárművek üzemanyag- felhasználásának elszámolása – városban és földúton történő vegyes üzemeltetés
Kérdés: Önkormányzatunk két személygépkocsit üzemeltet. Az egyik a tanyagondnoki szolgálaté, a másikat pedig egyéb utánfutóval történő szállításra és a tanyagondnoki jármű helyettesítésére használjuk. A tanyagondnoki szolgálat szállítja az ebédet a szociális étkezőknek, kül- és belterületen egyaránt. A tanyagondnoki személygépkocsi üzemanyag-fogyasztási normája (újonnan vásárolt) a forgalmazó által kiadott dokumentum alapján városi 10,2 l/100 km, városon kívüli 7,4 l/100 km, vegyes 8,4 l/100 km. Hogyan állapítsuk meg az üzemanyag-felhasználást, melyik normát alkalmazzuk a külterületi földúton, ahol kb. minden 100 m-en meg kell állni, és melyiket a szilárd útburkolaton, ahol megállás nélkül, folyamatosan közlekedik akár 50 km-t is? Ugyanezek a kérdések felvetődnek a másik gépjármű esetében is, ahol egyfajta fogyasztási normát ismerünk, ami 11,2 l/100 km. Amikor üzemanyag-felhasználást számolunk, a rendelkezésre álló fogyasztásinorma-adatok mikor hitelesek, milyen hatóság által kiadott fogyasztásinorma-adatok fogadhatók el?
12. cikk / 34 Átalány költségtérítés fizetése saját gépjármű hivatali célú használatára tekintettel
Kérdés: Saját gépjárművét hivatali céllal rendszeresen igénybe vevő kormánytisztviselő részére a munkáltató gépjárműátalányt kíván megállapítani. Milyen szabályokat kell figyelembe venni az átalány megállapítása során, milyen módon történik az okmányolása, illetőleg elszámolása, ellenőrzése a munkáltató, illetve az adóhivatal részéről?
13. cikk / 34 Üzemanyagköltség elszámolása
Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat elnöke elszámolási előleget vett fel februárban, melynek elszámolására üzemanyagszámlákat hozott. Milyen módon lehet ezt elszámolni?
14. cikk / 34 Üzemanyag-megtakarítás
Kérdés: Polgármesteri hivatalunk 2 db gépjárművet üzemeltet. A gépjárművezető részére szabályozásunk szerint számlák alapján fizetjük ki az üzemanyagot. A saját szabályozásunk értelmében üzemanyag-megtakarítás kifizetésére nincs lehetőség. Ezen helyi szabályozás mellett van-e mód arra, hogy a gépkocsivezetőnek bizonylat (számla) nélkül megtérítsük a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 3. §-ában foglalt gépjárműkenőanyag-felhasználás (üzemanyag-fogyasztási norma 7 ezrelékének megfelelő mennyiség) ellenértékét?
15. cikk / 34 Önkormányzati kisbusz üzemeltetése
Kérdés: Községi önkormányzatunk kisbuszt vásárolt. A jogszabályoknak megfelelő üzemeltetéssel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy milyen szabályzatokat, dokumentumokat szükséges használnunk. A szabályzatokat kinek kell meghoznia? A képviselő-testületnek vagy a jegyzőnek? Milyen szabályzatokat szükséges készíteni abban az esetben, ha az önkormányzat a feladatai ellátására használja (pl. idősek számára gyógyszerbeszerzés, szakorvoshoz történő szállítás stb.), illetve ha bérbe adja? Önköltség-számítási szabályzat szükséges-e, vagy "elég" csak az üzemeltetési? Bérbeadás esetén a bérbeadás összegének meghatározása kinek a hatáskörébe tartozik: testület, polgármester vagy jegyző? Vállalkozási tevékenységnek számít-e ez, és kell-e az alapító okiratot módosítani? Mi a teendő az ingyenes (pl. sportegyesület részére) vagy kedvezményes bérbeadás esetén? Összességében egy önkormányzat tulajdonában lévő kisbusz üzemeltetésével és bérbeadásával kapcsolatos mindenfajta szabályozási, dokumentumhasználati, hatásköri kérdésekben kérném segítségüket.
16. cikk / 34 Kenőanyag-felhasználás adóvonzata
Kérdés: A polgármesteri hivatal a gépjárműveit vezető gépkocsivezetők számára a közúti gépjárművek, az egyes mezőgazdasági, erdészeti és halászati erőgépek üzemanyag- és kenőanyag-fogyasztásának igazolás nélkül elszámolható mértékéről szóló 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet 3. §-ának megfelelő mértékben kenőanyagot ad ki a hivatal anyagraktárából. A kiadott kenőanyag mennyiségét a negyedéves átlagos futásteljesítményt figyelembe véve határozzuk meg, és azt előlegként adjuk ki. A teljes kiadott mennyiség – feltételezhetően – nem kerül felhasználásra, de azzal a gépjárművezetőket nem számoltatjuk el, mivel a hivatkozott kormányrendelet szerinti mértékig a juttatás igazolás nélkül elszámolható. Helyesen járunk-e el, vagy a megmaradt kenőanyag tekintetében adóköteles bevétele keletkezik a gépjárművezetőnek?
17. cikk / 34 Cégautóadó-fizetési kötelezettség az intézmény tulajdonában álló, kizárólag hivatali utakra használt személygépkocsik vonatkozásában
Kérdés: Kell-e cégautóadót fizetni az olyan autók után, amit csak hivatali utakra használ intézményünk, és menetlevelet vezetünk? Ha kell fizetni, akkor kötelező-e a menetlevél vezetése? Kérem a jogszabályhelyi megjelölését is!
18. cikk / 34 Tehergépkocsi és cégautóadó
Kérdés: Ha egy munkavállaló havi 3000 km után kap gépjármű-költségtérítést a munkáltatójától azért, mert munkája során a saját autóját, tehergépkocsiját használja, akkor kell-e neki cégautóadót fizetnie? Ha igen, akkor mennyit és milyen formában? A munkavállaló jelenleg tehergépkocsi-menetlevelet és útnyilvántartást vezet, amely lefedi a havi 3000 km-t. Ezeken kívül még milyen nyilvántartást kell vezetnie?
19. cikk / 34 Gyűjtőszámla teljesítési időpontja
Kérdés: Intézményünk gyakran vesz igénybe fuvarozási szolgáltatást, ezért általában ugyanattól a cégtől rendeljük meg a szolgáltatást havonta többször is, mely szállításokról fuvarlevelek készülnek. A szerződés szerint, az adott hónap utolsó napján az elkészült menetlevelek alapján gyűjtőszámlát készít a cég. Kérdésünk a gyűjtőszámla teljesítési időpontjára vonatkozik. Több előadáson azt hallottuk, hogy ebben az esetben a teljesítési időpont az elszámolás utolsó napja (hónap utolsó napja). A fuvarozó cég szerint a fizetési határidő a teljesítés napja. Ebben az esetben más hónapra esik a cég fizetési kötelezettsége, illetve a levonási jog keletkezésének időpontja. Kérem, segítsenek beazonosítani az adófizetési kötelezettség keletkezésének napját!
20. cikk / 34 Közösségen belüli adómentes értékesítés igazolása
Kérdés: Intézményünk az utóbbi időben több terméket értékesített uniós partnerek részére. Az olasz partnerünk nem tudott fuvarokmányt küldeni, mert a terméket saját fuvareszközével vitte ki. Tudomásunk szerint az adómentes számlázáshoz kell a fuvarokmány. Kérdésünk, hogy ebben az esetben mi fogadható el a kivitel igazolásául?
