Találati lista:
1. cikk / 791 Az önkormányzatok által háziorvosoknak adható adómentesség
Kérdés: 2025. június 20-tól módosult a Htv., ennek eredményeként az önkormányzatok által háziorvosoknak adható adómentességre, illetve adókedvezményre vonatkozó paragrafus is változott. „39/C. § (3) értelmében az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára adómentességet, adókedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzésiadó-alapja az adóévben a 40 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.”
Abban kérjük a véleményüket, hogy a 40 millió forintos összeghatár a kedvezmény, mentesség bevezetése esetén egy kötelező összeghatár, vagy csak a maximális, és meghatározhat ennél alacsonyabbat is az önkormányzat a rendeletében?
Abban kérjük a véleményüket, hogy a 40 millió forintos összeghatár a kedvezmény, mentesség bevezetése esetén egy kötelező összeghatár, vagy csak a maximális, és meghatározhat ennél alacsonyabbat is az önkormányzat a rendeletében?
2. cikk / 791 ERASMUS+ programhoz kapcsolódó költségek áfája
Kérdés: Szakképzési Centrumunk ERASMUS+ program keretében partnerségi megállapodást kötött egy román partnerrel, melynek keretében a partner biztosítja oktatóink és tanulóink oktatását, szállását, utaztatását, étkeztetését a pályázat keretein belül. Erről a szolgáltatásról eurós számlát állított ki részünkre, 0%-os áfatartalommal. A számlán szerepel, hogy: „Romániában nem adóköteles. Art.278 alin.2”. A jogszabályi hivatkozás szerint a szolgáltatás igénybe vevőjének székhelye szerint kell a teljesítés helyét megállapítani, és ott kell bevallani és megfizetni az áfát. Az áfabevallásban a közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás utáni adófizetési kötelezettség (27%-os adómérték) szerint beállítjuk az áfa összegét, és beadjuk az A60-as nyomtatványt. Ezt az áfaösszeget levonhatóként is be tudjuk állítani? Az Áfa-tv. 120. §-a esetünkben nem teljesül, mert a szolgáltatást adóköteles termékértékesítés/szolgáltatásnyújtás érdekében nem hasznosítjuk. Ennek ellenére kérdés, hogy levonható-e az áfa összege?
3. cikk / 791 Háromgyermekes anyák adókedvezménye
Kérdés: A jogszabály úgy fogalmaz, hogy: „Három gyermeket nevelő anyának minősül az a nő, aki vér szerinti vagy örökbe fogadó szülőként az általa nevelt gyermekre tekintettel a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Cst.) szerinti
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága 12 éven keresztül fennállt,
és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma három, azzal, hogy a b) pont szerinti gyerekekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.” Ezek alapján az első azok az édesanyák, akiknek a gyermeke 1998 előtt született, és az előző törvény szerint kaptak rájuk családi pótlékot, jogosultak-e a kedvezményre? (Pl. 1989, 1993, 1995 a születési év, így az 1989-ben született gyermekre az 1998-as törvény szerint csak 11 évig volt jogosult családi pótlékra, mivel 20 éves koráig tanult középfokú iskolában, természetesen 1998 előtt is járt rá családi pótlék a régi törvény szerint.) A szülő a három gyermekre tekintettel kapta a családi pótlékot (volt, amikor 1, majd 2, később 3 gyermekre), de nem volt olyan 12 év, amikor egyszerre kapta a három gyermekre járó családi pótlékot. Ő úgy értelmezi, hogy csak az jogosult a kedvezményre, aki a háromgyermekesekre járó családi pótlékra volt jogosult 12 évig.
a) családi pótlékra jogosult, vagy
b) családi pótlékra már nem jogosult, de jogosultsága 12 éven keresztül fennállt,
és az a) és b) pont szerinti gyermekek száma három, azzal, hogy a b) pont szerinti gyerekekkel esik egy tekintet alá az a gyermek is, aki után a családi pótlékra való jogosultság a gyermek elhunyta miatt szűnt meg.” Ezek alapján az első azok az édesanyák, akiknek a gyermeke 1998 előtt született, és az előző törvény szerint kaptak rájuk családi pótlékot, jogosultak-e a kedvezményre? (Pl. 1989, 1993, 1995 a születési év, így az 1989-ben született gyermekre az 1998-as törvény szerint csak 11 évig volt jogosult családi pótlékra, mivel 20 éves koráig tanult középfokú iskolában, természetesen 1998 előtt is járt rá családi pótlék a régi törvény szerint.) A szülő a három gyermekre tekintettel kapta a családi pótlékot (volt, amikor 1, majd 2, később 3 gyermekre), de nem volt olyan 12 év, amikor egyszerre kapta a három gyermekre járó családi pótlékot. Ő úgy értelmezi, hogy csak az jogosult a kedvezményre, aki a háromgyermekesekre járó családi pótlékra volt jogosult 12 évig.
4. cikk / 791 Három gyermeket nevelő anyák kedvezménye I.
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának három gyermeke született. Az első 1988-ban, a második 1990-ben, a harmadik pedig 1992-ben, aki sajnos egy évet követően elhunyt. A jelenlegi szabályozás szerint az a nő is jogosult a három gyermeket nevelő anyák személyijövedelemadó-mentességére, aki olyan gyermek után is rendelkezett családi pótlékra jogosultsággal, amelynek megszűnése a gyermek halála miatt következett be. A magánszemély jogosult-e a három gyermeket nevelő anyák kedvezményére?
5. cikk / 791 Munkába járás költségtérítése
Kérdés: Egy munkavállalónk az alábbi módon kéri a munkába járásának térítését. „A” településről napi munkába járást kér elszámolni, „B” településre pedig a hétvégi hazautazást. Lakcímkártya szerint „A” településen van az állandó lakóhelye, „B” település pedig az ideiglenes tartózkodási helye. Nyilatkozata szerint a valóságban ez fordítva van, csak egyéb ok miatt történt így a bejelentés. A munkáltató nem zárkózik el a költségtérítéstől, a kérdésünk az, hogy ily módon adómentesen kifizethető-e a munkába járás és a hazautazás is?
6. cikk / 791 Képernyő előtti munkavégzés
Kérdés: 2024. szeptember 1. napjától nem kötelező a munkáltatóknak üzemorvosi vizsgálatot biztosítani a munkavállalók részére. Önkormányzati hivatalunknál sincsenek üzemorvosi vizsgálatra kötelezően előírt munkakörök, ezért 2025-től megszüntettük az együttműködést a foglalkozás-egészségügyi szakorvossal, így most nincs, aki a korábbiak szerint megállapította, hogy a dolgozó részére a képernyő előtti éles látást biztosító szemüveg biztosítása szükséges lehet, és beutalót állított ki szemészeti szakvizsgálatra, melyben feltüntette a munkakört és annak leírását a szakvizsgálathoz. Egyik köztisztviselőnknek szemüveget kell cserélnie. Jelen helyzetben elegendő lehet-e egy szemészszakorvosi ambuláns lap, mely az alábbi szöveget tartalmazza: „Képernyő előtti munkavégzéshez éles látást biztosító szemüveg szükséges”? A szemüveget adómentesen szeretnénk juttatni a dolgozó részére, utólagos elszámolással (a dolgozó veszi meg, és számlával számolja el).
7. cikk / 791 Elektromosautó-töltő berendezés használatba adása
Kérdés: Önkormányzatunk a tulajdonában álló két elektromosautó-töltő berendezést használatra kívánja átadni egy szolgáltatónak üzemeltetési szerződés keretében. A szolgáltató az üzemeltetéssel elektromobilitási szolgáltatást fog nyújtani az általa a felhasználóktól beszedett szolgáltatási díj ellenében. A díjat az önkormányzat határozza meg kWh-alapon. A szolgáltatáshoz szükséges villamos energia beszerzése az önkormányzat feladata. A szolgáltató az önkormányzat felé negyedévente töltőberendezésekként bontott részletes kimutatással elszámol az előző negyedév töltéseiről. A negyedévben beszedett szolgáltatási díj 90%-át „jutalékként” számla ellenében átutalja az önkormányzatnak.
a) Az önkormányzat által a jutalékról negyedévente kiállított számlát milyen áfamértékkel kell elkészíteni? Az önkormányzat az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok alapján állapítja meg, és az ingatlan-bérbeadás vonatkozásában adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta.
b) Felfogható-e ez a jutalék az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadásából származó bevételként? Esetleg a szerződésben szerencsésebb lenne jutalék helyett forgalomarányos bérleti díjról rendelkezni?
c) Az önkormányzat által fizetett villamos energia, az állandó internet, a töltőberendezéssel kapcsolatos karbantartási, javítási, felújítási számlák levonásba helyezhetőek-e?
d) Ha a szerződésbe később bekerülne, hogy az önkormányzat jogosult lesz a saját töltőberendezésének használatára egy regisztrált felhasználóra használatidíj- és jutalékmentesen, ez mennyiben befolyásolja a beszerzések után kifizetett áfa levonhatóságát?
a) Az önkormányzat által a jutalékról negyedévente kiállított számlát milyen áfamértékkel kell elkészíteni? Az önkormányzat az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok alapján állapítja meg, és az ingatlan-bérbeadás vonatkozásában adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta.
b) Felfogható-e ez a jutalék az ingatlannal tartósan összekötött gép, egyéb berendezés bérbeadásából származó bevételként? Esetleg a szerződésben szerencsésebb lenne jutalék helyett forgalomarányos bérleti díjról rendelkezni?
c) Az önkormányzat által fizetett villamos energia, az állandó internet, a töltőberendezéssel kapcsolatos karbantartási, javítási, felújítási számlák levonásba helyezhetőek-e?
d) Ha a szerződésbe később bekerülne, hogy az önkormányzat jogosult lesz a saját töltőberendezésének használatára egy regisztrált felhasználóra használatidíj- és jutalékmentesen, ez mennyiben befolyásolja a beszerzések után kifizetett áfa levonhatóságát?
8. cikk / 791 Dolgozóknak nyújtott BKK-bérlet-térítés elszámolása
Kérdés: Ingatlanüzemeltetéssel foglalkozó költségvetési szerv vagyunk. Dolgozóink részére BKK-bérlet-térítést adunk szabályzat alapján a különböző ingatlanok közötti munkavégzés céljából. A BKK-bérlet költségét milyen rovatra kell könyvelni? A bérlet áfája visszaigényelhető?
9. cikk / 791 Háromgyermekes anyák szja-mentessége
Kérdés: 2025. október 1-jétől életbe lép a 3 gyerekes anyák kedvezménye. Ha a 3 gyerekből 2 az anyával él egy háztartásban, de 1 az apával, akkor is igénybe veheti az anya a kedvezményt?
10. cikk / 791 Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
Kérdés: Van egy nyugdíjas munkavállalónk, aki már csak különmegállapodás alapján dolgozik az idősek otthonában fodrászként, és ezért kap havonta 25 000 Ft szociális gondozói díjat. A szociális gondozói díj évente 180 000 Ft összegig szja-mentes. Mivel a munkavállaló havonta 25 000 Ft-ot kap, így augusztusra már átlépte az szja-mentesség határát, viszont NÉTAK-kedvezményre jogosult, mert van 4 gyermeke. Érvényesíthető a NÉTAK-kedvezmény a szociális gondozói díjra?
