804 talált cikk a mentesség kifejezésre

Kérdés: Áfakörös helyi önkormányzat 2008-ban vásárolt tehergépjárművet (forgalmi engedélyben N1). Beszerzéskor az áfatartalom nem került levonásra. Most, 2025-ben értékesíti a tehergépjárművet. Értékesítheti-e áfamentesen, tekintettel arra, hogy 2008-ban nem élt a levonási lehetőséggel? Vagy mindenképpen áfás az ügylet?

Kérdés: Önkormányzatunk ingatlant értékesít. Az épület régi, adómentességet választottunk. (Az önkormányzat áfaalany.) Az önkormányzatnak az ingatlanértékesítésből származó bevétel után van más fizetési kötelezettsége?

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja tartós betegsége miatt személyi kedvezményt érvényesít. A 2024. évre vonatkozóan az ehhez szükséges orvosi igazolást a magánszemély háziorvosa állította ki. Ebben az évben a kórházi szakorvos 2025. 06. 15-i dátummal kiadott egy igazolást, miszerint a fogyatékos állapot kezdő időpontja 2024. 07. 29-e, míg a súlyos fogyatékosság jellege végleges. Honnan tudható, hogy ezt az igazolást a kórház továbbította-e a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé?

Kérdés:

Költségvetési szervünk dolgozójánál kérdésként merült fel, hogy ha villamos energia értékesítéséből magánszemélyként adómentes bevétele keletkezett, akkor azt a személyijövedelemadó-bevallásban szerepeltetnie kell-e?

Kérdés: Költségvetési szervünk egyik dolgozója a közelmúltban örökölt egy ÁFÉSZ-ben (Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet) lévő tagi részjegyet és befektetői részjegyet, amelynek kifizetését az érintett szövetkezet – tájékoztatásuk szerint – személyi jövedelemadó (szja) és szociális hozzájárulási adó (szocho) levonása mellett kívánja teljesíteni. Öröklés jogcímén adómentes lehet-e a juttatás?

Kérdés: Iskolafenntartóként gyakran kapunk vizsgáztatásról szóló számlákat. Legtöbb esetben a partner alanyi adómentességet választott, 1-es adószámmal rendelkezik, mégis tárgyi adómentesként számlázza ki a vizsgáztatást. Bár a vizsgáztatás valóban tárgyi mentes lenne, de mi azt gondoltuk, hogy ha alanyi adómentességet választ valaki, akkor alanyi mentesként kellene számláznia a tevékenységét. Próbáltunk több helyen utánanézni, azt olvastuk, hogy ha a tevékenység adómentes, akkor alanyi mentesként nem számít bele a 18 milliós értékhatárba, és ezt tárgyi mentesként számlázhatják, de ezt nem mindenhol említették. Hogy járunk el helyesen, befogadható-e egy alanyi mentes partner számlája, ha tárgyi mentesként számlázta a szolgáltatást, illetve nekünk is tárgyi mentesként kell iktatni a számlát és nem alanyi mentesként?

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában van egy régi iskolai épület, melyben iskola már nem működik. Más településen lévő iskolák és alapítványok tábort szerveznének ebben az épületben, így azt bérbe vennék pár napra, legfeljebb egy hétre. Megítélésünk szerint ez szintén adómentes ingatlan-bérbeadás lenne. Helyes a következtetésünk? Ez esetben a tábor felnőtt kísérőinek meg kell fizetniük az idegenforgalmi adót?

Kérdés: A helyi adónak nem alanya a magyar állam és annak költségvetési szerve. Tehát értelmezésünk szerint az állami tulajdont kezelő erdészet sem. Amennyiben az erdészetnek a Helyi adó-tv. értelmezése szerinti telephelye (pl. erdő, vasút) van településünkön, abban az esetben, ha az erdészet megbízásából dolgozók helyben szállnak meg, meg kell-e fizetniük az idegenforgalmi adót, vagy mentesülhetnek alóla annak ellenére, hogy az erdészeti zrt. nem alanya a helyi adónak?

Kérdés: Szolgáltatási szektorban nyújtunk évek óta tanácsadási szolgáltatást, és az utóbbi években néhány uniós ügyfelünk is akadt. Ha jól tudjuk, 2025. január 1-jétől az Európai Unió más tagállamaiban is választható lett az alanyi adómentesség. Ehhez be kell jelentkezni más tagállamban, kell hozzá adott tagállami adószám? A belföldi forgalmunk 2024-ben meghaladta a 18.000.000 forintot (és lehet, hogy 2025-ben is meg fogja haladni), így alanyi adómentességet nem tudunk választani Magyarországon, viszont a külföldi megbízói kör elég kisszámú, így az ebből származó bevételünk nem lesz túl magas, ezért, ha lehetséges, alkalmaznánk más tagállamban alanyi adómentességet. Mik a feltételei? A belföldi alanyi adómentesség hiánya akadálya annak, hogy az Európai Unió más tagállamaiban alanyi adómentességet válasszunk?

Kérdés: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/F. §-a módosult 2025. január 1-jétől az alábbiak szerint: „A korlátozott forgalmú övezetben megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és lassú jármű korlátozott forgalmú övezetbe történő behajtása a helyi önkormányzatok területén hozzájárulási díj megfizetéséhez köthető. A behajtási hozzájárulás kiadása érdekében a behajtási hozzájárulás regisztrációs díjait és a behajtási díjakat, megfizetésük módját, a díjmentességre jogosultak körét, valamint a díjkedvezményeket a helyi önkormányzat képviselő-testülete – a fővárosban a fővárosi közgyűlés – rendeletben állapíthatja meg. Az így befolyt díjak a helyi önkormányzat, illetve a fővárosi önkormányzat bevételét képezik.” Ezen törvény adta lehetőséggel élve önkormányzatunk a behajtási díjat rendeletben határozta meg a korlátozott forgalmú övezetben a megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik behajtása vonatkozásában. A rendelet megalkotására ugyanezen törvény ad felhatalmazást a 48. § (5d) pontban. A behajtási engedélyről minden esetben határozat készül. Ezen díj áfa szempontjából közhatalmi tevékenységnek minősül-e, tehát áfa hatályán kívüli tevékenység-e? Amennyiben közhatalmi tevékenységnek minősül, jól gondoljuk, hogy számlakiállítási kötelezettsége sincs önkormányzatunknak? Hasonló megítélés alá esik-e a közterület-használati díj?