Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott mezőgazdasági őstermelő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Mezőgazdasági őstermelőtől vásárolt méhcsalád

Kérdés: Méhcsaládot szeretne az önkormányzat közcélú pályázat keretében őstermelőtől vásárolni. Hogyan kell szabályosan eljárni az őstermelő által benyújtott számla esetében, illetve ha nem ad számlát, milyen esetben kell felvásárlási jegyet a költségvetési szervnek kiállítania? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket?
Részlet a válaszból: […]szolgáltatásnyújtás minősül mezőgazdasági tevékenységnek, amellyel összefüggésben az adóalanyt kompenzációs felár illeti meg. Ennek megfelelően mezőgazdasági tevékenység az Áfa-tv. 7. sz. melléklet I. részében meghatározott termékek értékesítése, feltéve hogy e termékek előállítását, feldolgozását az adóalany saját vállalkozásában végzi, és a termék beszerzője olyan áfaadóalany (vagy másik tagállambeli nem adóalany jogi személy), aki/amely kompenzációs felárra nem jogosult. Ez a feltétel az önkormányzatra nézve fennáll.A méhcsalád értékesítése az Áfa-tv. 7. sz. melléklet I. részében meghatározott termékek (élő állat) közé tartozik, és 7% a kompenzációs felár mértéke.A különleges jogállású adóalanynak adószámmal kell rendelkeznie akkor is, ha kizárólag kompenzációs felárra jogosító ügyletet teljesít.A különleges jogállású adóalany a kompenzációs felárra jogosító ügyletei tekintetében áfafizetésre nem kötelezett, ugyanakkor ezen ügyleteivel összefüggésben adólevonásra nem jogosult.Amennyiben az adóalany a kompenzációs felárra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nyilvántartásba vett (és kompenzációs felárra nem jogosult) adóalany felé teljesíti, mentesül a számlaadási kötelezettség alól, feltéve hogy rendelkezik a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adó­alany által kiállított felvásárlási okirattal.A felvásárlási okiratnak az Áfa-tv. előírásai alapján a következőket kell kötelezően tartalmaznia:- a felvásárlási okirat kibocsátásának keltét,- az okirat sorszámát,- a termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó (a különleges jogállású adóalany) nevét, címét és adószámát,- az értékesített termék megnevezését, és annak megjelölésére legalább az Áfa-tv.-ben alkalmazott vámtarifaszámot, az értékesített termék mennyiségét,- a nyújtott szolgáltatás megnevezését, és amennyiben az természetes mértékegységben kifejezhető, akkor a mennyiségét is,- a teljesítés időpontját, amennyiben a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. szeptember 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4035
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Kompenzációs támogatás és áfalevonás

Kérdés: Egy mezőgazdasági őstermelő kapott kompenzációs támogatást, és gépei vásárlásának áfáját is levonásba helyezte. Van-e arra mód, hogy amennyiben az őstermelő kijelentkezik a támogatási körből és visszafizeti a támogatást, akkor büntetés nélkül megkaphatja a beruházása levonható áfáját?
Részlet a válaszból: […]különös szabályok alkalmazásának időszakában nem helyezhette volna levonásba.Amennyiben az említett különös szabályokat alkalmazó adóalany az adóhatósághoz tett előzetes bejelentése alapján az általános szabályokat választja, ezért a korábban a különös szabályok alkalmazásának időszakában a mezőgazdasági tevékenységéhez beszerzett gépek előzetesen felszámított áfája tekintetében - figyelemmel arra, hogy a szóban forgó gépek feltehetően tárgyi eszköznek minősülnek - az Áfa-tv. 135. §-át kell, hogy alkalmazza. Az említett szabály alapján a gépek beszerzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított áfának, a különös szabályok alkalmazásának időszakára eső részét (figyelemmel az ingó tárgyi eszközökre vonatkozó 60 hónapos figyelési időre), köteles[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. január 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3596
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Őstermelő

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó általános iskolánk főzőkonyhát üzemeltet. Kérdésünk az lenne, hogy ha mezőgazdasági őstermelőtől szeretnénk felvásárolni a konyha részére, ezt hogyan tudjuk teljesen szabályosan megtenni? Milyen nyilatkozatokat kell kérni az őstermelőktől? Változtat-e valamin az a tény, hogy nyugdíj, főállás mellett őstermelő, akitől felvásárolnánk, vagy nincs állása, csak őstermelő?
Részlet a válaszból: […]kérdéses személy kötelezett. A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához tett nyilatkozatát a közös háztartásban élő családtagjaival tett együttes nyilatkozattal kiegészítheti. Ebben az esetben a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet a közös őstermelői igazolvány kiváltásával végzik. Közös őstermelői tevékenység végzésekor egy nyilvántartás vezetése elegendő a bevételekről és a költségekről, de a tevékenységgel összefüggő adókötelezettségnek külön-külön kell eleget tenni. Az a magánszemély, aki őstermelői tevékenység végzése alkalmával szerzett bevételt, többféle módszerrel állapíthatja meg a jövedelmét. Az egyik lehetőség a 10%-os költséghányad figyelembevétele, ha nem akar a költségekkel tételesen elszámolni. A bevételbe a tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés is beleszámít. Ezzel a módszerrel a bevételének 90%-át kell jövedelemnek tekinteni. Egy másik lehetőség a tételes költségelszámolás. Van egy olyan módszer, amelyet a mezőgazdasági kistermelők választhatnak, ez pedig a jövedelemátalány. Átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap része, és mindhárom jövedelemszámítás esetén a megállapított jövedelmet ki kell egészíteni (bruttósítani kell) a jövedelem 27 százalékával. Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő támogatások összegével csökkentett őstermelői tevékenységből származó éves bevétele a 600 ezer forintot nem haladja meg, akkor nem kell jövedelmet számolnia, és ezt a bevételét nem is kell bevallania. A kérdésük második része arra vonatkozik, hogy van-e jelentősége annak, hogy a mezőgazdasági őstermelő nyugdíjas vagy főállású személy-e. Nyugdíj mellett, ha a magánszemély munkát végez, akkor ez járulékfizetési és szja-fizetési kötelezettséggel jár. Az adósávok az Szja-tv. 30. §-a szerint kerülnek meghatározásra, de ezen adósávok meghatározásakor a nyugdíjat és a jövedelmet össze kell számítani, mely esetben a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően az érintett korlátlanul dolgozhat, nem korlátozza a nyugdíjra való jogosultságot. A nyugdíj melletti munkavégzés alapján szerzett jövedelem után fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Korlátozás az előrehozott és rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozik, amelyet a jelenleg hatályos társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szabályoz: "83/B. § (1) Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött, a) előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, b) korkedvezményes nyugdíjban, c) bányásznyugdíjban, d) korengedményes nyugdíjban, e) az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, f) az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról, költségtérítéséről és kedvezményeiről szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban vagy g) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell. Ha az a)-g) pont szerinti nyugellátásban részesülő személy által fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást - a 84. § alkalmazásával - vissza kell fizetni. Nem kell szüneteltetni olyan személy nyugellátásának folyósítását, aki 2007. december 31-én az a)-g) pont szerinti nyugellátásban részesült." "36/D. § (1) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a) a nyugdíjas már nem rokkant, vagy b)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. április 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2609
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Szőlővásárlás bizonylata

Kérdés: Községi önkormányzat magánszemélytől szeretne szőlőt vásárolni, az eladónak nincs őstermelői igazolványa, megtehetjük-e, milyen bizonylatot kell mellékelni?
Részlet a válaszból: […]személyi jövedelemadó szempontjából őstermelőnek minősülhet olyan magánszemély is, aki nem rendelkezik őstermelői igazolvánnyal. Az Szja-tv. 3. § 18. pontja alapján mezőgazdasági őstermelő az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, illetve a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló kormányrendelet szerint nyilvántartott mezőgazdasági[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1880
Kapcsolódó tárgyszavak: