Távolléti díj számítása és az arra vonatkozó várható módosítás

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni távolléti díj számításával kapcsolatban. Általános, 8 órás munkarend esetén, havibér mellett lehetséges-e, hogy ha olyan hónapban megyek szabadságra, amelyben 174-nél kevesebb a ledolgozandó munkaórák száma, akkor kevesebb pénzt kapok, mintha dolgoznék, tekintettel arra, hogy az egy napra eső távolléti díj az alapbér osztva 174-gyel és szorozva 8-cal? Abban a hónapban, amikor szabadságra megyek, az alapbért és a távolléti díjat is 174-gyel való osztással állapítják meg? Így egyes hónapokban "kevésbé éri meg szabadságra menni". Ha ez jelenleg így van, várható-e jogszabály-módosítás? A havi alapbér megállapításánál is alkalmazni kell a 174 órával történő osztás szabályát?
Részlet a válaszából: […] ...általában 20 és 23 nap között változik, ezért ez a számítási mód a gyakorlatban azt eredményezi, hogy a konkrét hónapra számított munkabérek az adott hónap munkanapjaitól függően – mind pozitív, mind negatív irányban – eltérhetnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 30.

Vezetői megbízás közoktatási intézménynél

Kérdés: Tagintézmény-vezetőként dolgozom egy szakközépiskolában, határozott idejű magasabb vezetői megbízással rendelkezem 2017. június 30-ig (Kjt. 23. §). 2013 szeptemberétől fenntartóváltás lesz intézményünkben, egyházi fenntartásba kerülünk. Érvényben marad-e a vezetői megbízásom, hiszen "elvileg" az átvétel során semmilyen érdeksérelem nem érheti a nevelőtestület egyetlen tagját sem? (Az intézményben 2010. 08. 26. óta vagyok magasabb vezető.)
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulásával lehet eltérni. Ha az átvevő munkáltatónál munkaviszony létesül, a munkaszerződés alapján a közalkalmazott munkabére (alapbérének, bérpótlékainak és egyéb bérelemeinek együttes összege) nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Rokkantsági, illetve rehabilitációs ellátásban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Községi önkormányzatnál rokkantnyugdíjast lehet-e alkalmazni július 1. után az Mt. hatálya alá tartozó foglalkoztatottként (takarítónő), illetve részmunkaidős könyvtárosi munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...kell, hogy a tárgyévben az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladta-e a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát, azaz 2013-ban az 1 764 000 forintot. Ha az éves keretösszeg kimerítésre került, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Saját rezsis beruházás

Kérdés: Hogyan történik a saját rezsis beruházás esetén a munkabérek és anyagkiadások számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...saját kivitelezésben történő beruházást a dologi kiadások előirányzata terhére fogják megvalósítani, tehát a munkabér-, az anyagkiadások és az ehhez kapcsolódó áfakiadások ellenértékének kiegyenlítése a dologi kiadások között kerül elszámolásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Mezőgazdasági közmunka önköltsége

Kérdés: A Start közmunkaprogramban zöldséget, gyümölcsöt termelnek közmunkás dolgozóink. A megtermelt zöldséget az üzemi konyhára beszállítjuk, és közétkeztetésre használjuk fel. Milyen kötelező nyilvántartásokat kell vezetnünk, és a könyvelésben hogyan kell szerepeltetni? Milyen módon kell szabályozni az önköltségszámítást ebben az esetben, ugyanis a munkabért és a dologi kiadásokat is 100%-os mértékben megtéríti részünkre az állam.
Részlet a válaszából: […] Az államháztartás szervezeteinek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló, többször módosított 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (Áhszr.) 8. §-ának (16) bekezdésében foglalt előírás értelmében a rendszeresen végzett termékértékesítés és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 19.

Jogutód nélküli megszűnés esetén a közalkalmazottat megillető juttatások

Kérdés: Kistérségi társulás munkaszervezetének közalkalmazottja vagyok 2006-tól. Az utolsó társulási tanács ülésén született határozat szerint a munkaszervezet jogutód nélkül szűnik meg, illetve tevékenységét megszűnése miatt 2013. január 1-jétől nem folytatja. A munkaszervezet-vezető tájékoztatása szerint ebben az esetben a munkáltató a dolgozók közalkalmazotti jogviszonyát nem felmentéssel szünteti meg, ezért nincs felmentési idő. Akkor hogyan szünteti meg? Amennyiben mégis felmentéssel szűnik meg a munkaviszony, nem jár felmentési idő 2013-ban?
A közalkalmazotti törvény 30. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – a 30/A-30/B. §-aiban foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha megszűnt a munkáltatónak az a tevékenysége, amelyben a közalkalmazottat foglalkoztatták. Ez a jogszabályhely nem vonatkozik az én esetemre?
Részlet a válaszából: […] ...a rendes felmondáskor – a munkavégzés alóli mentesítés idejére – járó távolléti díjnak megfelelő összeg, kivéve ha az érintett munkabérre egyébként sem lenne jogosult, vagy jogszabály másként rendelkezik. A Kjt. viszont az Mt. e rendelkezésének alkalmazását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Garantált bérminimumra való jogosultság

Kérdés: Intézményünk alkalmazottai közül egy fő 2 évfolyamos gép- és gyorsírói bizonyítvánnyal rendelkezik (1986. 06. 18.). 1997. május 8-án elvégzett egy 160 órás megyei pedagógiai intézetben rendezett tanfolyamot, amelyen az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott 8925320 12 10 11 azonosító számú dajka szakképesítést igazoló bizonyítványt szerzett. Egy fő általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezik, később 2002. december 15-én szintén 160 órás, egy intervenciós központ által kiadott Országos Képzési Jegyzékben meghatározott 318999 01 azonosító számú dajka megnevezésű szakképesítést igazoló bizonyítványt szerzett. Jelenleg B/9 közalkalmazotti kategóriába vannak besorolva. Illetményük a minimálbér. A jelenlegi besorolásuk helyes-e? Megilleti-e őket a garantált bérminimum a fent említett bizonyítványok alapján?
Részlet a válaszából: […] ...kezdődőek pedig középszintűek. Ennek megfelelően a dajkaszakképesítés középszintű képesítésnek minősül.A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantáltbérminimum megállapításáról a 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet rendelkezik.Ennek 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 3.

Minimálbérre és garantált bérminimumra vonatkozó szabályok alkalmazása közalkalmazottak esetében

Kérdés: Az óvodákban dolgozó "B", "C" és "D" fizetési osztályba sorolt dajkák illetményével összefüggésben szeretném megkérdezni, hogy kell-e rájuk nézve alkalmazni a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletet? Például egy D/2 fizetési osztályba besorolt dajkát megilleti-e a 108 000 Ft-os garantált bérminimum?
Részlet a válaszából: […] ...illetveszakképesítésnek, szakképzettségnek megfelelően kell meghatározni, amellyel aközalkalmazott rendelkezik.A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantáltbérminimum megállapításáról szóló 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. §-ának(2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 20.

Népi ülnök díjazása

Kérdés: Intézményünk egyik dolgozója népi ülnök. Az 1997. évi LXVII. törvény 128. §-ának (1) bekezdése szerint "A munkaviszonyban, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban és szövetkezetnél munkajogi jellegű jogviszonyban álló ülnököt ülnöki működésének időtartamára az átlagkeresete illeti meg." Intézményünk a népi ülnöki teendők ellátásának időtartamára átlagkeresetet számfejt a munkavállalónak. A bíróság által a munkáltatónak átutalt összeget ki kell-e fizetnünk számára (dolgozónk így kétszeres juttatásban részesül), vagy a bíróság által az intézmény részére átutalt összeg a munkavállaló részére számfejtett, intézmény költségeként elszámolt átlagkereset megtérítésére szolgál?
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díj illeti meg. Ha a távolléti díj nem ériel a munkaviszony jellegű jogviszonyban nem álló, vagy az ülnöki működésidejére munkabérben nem részesülő ülnököt megillető tiszteletdíj (működésinaponként a bírói illetményalap egy munkanapra eső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Munkavállalónak adott ajándék

Kérdés: Mint munkáltató a nyugdíjba vonuló közalkalmazottnak szeretnénk ajándékot adni, aminek értéke meghaladja a 15 000 Ft-ot. Könyvvitelileg mik a teendőim az adóköteles résszel?
Részlet a válaszából: […] ...adott összevonandó jövedelme, amely után munkaviszonyban állódolgozó esetében úgy kell az adókat és a járulékokat megfizetni, mint amunkabér után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 22.
1
13
14
15
24