Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott munkáltatói hitel tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kamatmentes vagy kedvezményes munkáltatói lakáscélú hitel

Kérdés: Az Szja-tv. 72. §-a (4) bekezdésének f) pontja, illetve az 1. számú melléklete 2.7. pontjának alkalmazásával kapcsolatban kérjük szíves véleményüket a következő kérdésben. Az Szja-tv. szerint a kamatmentesen vagy kedvezményesen nyújtott munkáltatói lakáscélú hitel, illetve a munkáltató által adott vissza nem térítendő támogatás "adómentességének" feltétele, hogy a hitel, illetve a támogatás felhasználásával megszerzett lakás ne haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét. Ezzel összefüggésben az a kérdés, hogy ki minősül a méltányolható lakásigény szempontjából együtt költöző családtagnak? A 12/2001. Korm. rendelet 3. §-a szerint a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető családtagok: a házastárs, az élettárs, a kiskorú gyermek, valamint - jövedelemtől függetlenül - a 7. §-ban meghatározott családtag. A 7. §-ban felsorolt családtagok esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe vehető személyek szempontjából a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi korláton kívül minden más feltételnek teljesülnie kell? Például az építtető vagy házastársának szülője, nagyszülője és testvére csak akkor vehető figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásánál, ha a nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette? Szükséges-e, hogy az együtt költöző személyek már egy éve közös háztartásban éljenek [7. § (2) bekezdés a) pont]? További kérdés, hogy fiatal házaspár (a házastársak egyike sem töltötte be a 35. életévét) esetén gyermekteleneknél két, egygyermekes fiatal házaspárnál további egy gyermek figyelembe vehető-e a méltányolható lakásigény meghatározásakor?
Részlet a válaszból: […]négyzetmétert meghaladja, de nem haladja meg a 12 négyzetmétert, míg a szoba hasznos alapterülete meghaladja a 12 négyzetmétert, de - a meglévő, kialakult állapotot kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter (amennyiben ennél nagyobb, úgy két szobaként kell számításba venni). Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni. [Korm. rend. 3. § (3) bek.] Az igénylővel együtt költöző családtagok közül a következőket lehet a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe venni: a) házastárs; b) élettárs; c) kiskorú gyermek (akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető, vásárló lakásában lakik); d) az a gyermek, aki 16. életévét még nem töltötte be (akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető, vásárló lakásában lakik); e) az a nagykorú gyermek, aki 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és a 25. életévét még nem érte el (akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető, vásárló lakásában lakik); f) az a gyermek, aki 16. életévét már betöltötte, de testi vagy szellemi fogyatékossága, betegsége miatt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg (akkor is, ha egyébként nagykorú, valamint akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem az építtető, vásárló lakásában lakik); g) az építtető, a vásárló vagy házastársa szülője (mostoha- és nevelőszülője), nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy a munkaképességét legalább 67 százalékában elvesztette, és az építtetővel, a vásárlóval legalább egy éve közös háztartásban élnek, bármely esetben, feltéve hogy az építtetővel, a vásárlóval az új lakásba együtt költöznek be [Korm. rendelet 7. § (1) bek., 7. § (2) bek. a) és c) pont]. A hivatkozott kormányrendelet szerint együtt lakó fiatal gyermektelen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 868

2. találat: Hitelintézeti kölcsön kamatmentes munkáltatói hitellel történő kiváltásának adókötelezettsége

Kérdés: A köztisztviselő a méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó nagyságú és értékű lakása vásárlásához hitelintézettől kölcsönt vett fel. Mivel a kölcsön kamata magas, ezért a munkáltatója a hitelintézetnél fennálló tartozása törlesztésére kamatmentes lakáscélú hitelt kíván folyósítani. Ebben az esetben kell-e fizetnie a munkáltatónak a kamatkülönbözet után 44 százalékos személyi jövedelemadót? A munkáltató által folyósított hitelből törlesztett pénzintézeti hitel után a 40 százalékos, legfeljebb 240 ezer forintig terjedő adókedvezmény megilleti-e a munkavállalót?
Részlet a válaszból: […]folyósítja, amelyet az adós olyan lakás építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez vett fel, amely a méltányolható lakásigény mértékét nem haladta meg. A mentesség tehát akkor illeti meg a munkáltatót, ha olyan hitelintézeti törlesztéshez nyújt hitelt, amelyet ő is a kamatkülönbözet utáni adófizetési kötelezettség nélkül nyújthatott volna a dolgozójának. Ha a hitelintézettől felvett lakáscélú hitel törlesztése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 86
Kapcsolódó tárgyszavak: ,