Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

22 találat a megadott munkaruha-juttatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Munkaruha-vásárlás

Kérdés: Központi költségvetési intézmény vagyunk. Minden évben - év elején - pénzben adunk ruházati ellátmányt a hivatásos személyi állomány részére. A kifizetett összeget a K 1108 rovaton számoljuk el, amely rovat tartalmilag pénzben fizetendő ruházati költségtérítést takar. A számfejtés során a KIRA bérszámfejtési rendszerben (MÁK) azon jogcímen kerül rögzítésre a kifizetésre kerülő összeg, amely alapján a magánszemélynek nem lesz adófizetési kötelezettsége, sem pedig intézményünknek, tehát adómentesen kapja a meghatározott keretösszeget. A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés előírja, hogy az állomány tagjának számlát kell kérnie az ellátmányt biztosító szervezeti egység nevére és címére a vásárolt ruházati termékekről. A BM rendelet 8. számú melléklete felsorolja az ellátmányból beszerezhető termékek körét. Az állománynak október hónapban kell elszámolni a kapott keretösszeggel oly módon, hogy a pénzügyi szakszolgálat részére a számlákat leadják, ahol a számlaellenőrzés megtörténik (megjegyzem, a számlák nem kerülnek könyvelésre a főkönyvi nyilvántartásban, azokat csak megőrizzük). Amennyiben a teljes megkapott összegről benyújtja a számlákat a dolgozó, nem válik adóköteles juttatássá a kifizetés, viszont az el nem költött rész esetén adókötelessé válik a számlával nem igazolt rész, és megadóztatjuk mint a bérjövedelmet. A személyi jövedelemadó alóli mentesség érdekében a kiállított ruházati számlán vevőként a rendőri szervnek kell szerepelni, kerül-e ezáltal az intézmény, illetve a dolgozó abba a helyzetbe, hogy a terméket a megvásárlást követően a dolgozó részére "temészetben átadja"? Kérdés, hogy az Szja-tv. 2019. évi változása miatt az adóztatásra befolyással van-e az a körülmény, hogy a ruhapénzről kérnek-e számlát vagy sem? Számlával történő elszámolás esetén és számla nélkül is összevonandó jövedelemként kellene adózni?
Részlet a válaszból: […]számlának mindig a munkáltató nevére kell szólnia.Ezzel szemben a ruházati költségtérítés adóköteles, összevonandó jövedelem, a köztisztviselők kivételével a munkáltató dönti el, hogy adja-e vagy nem, és milyen mértékben. A munkavállaló a munkabér szabályai szerinti adókat és járulékokat fizeti meg, a munkáltatónak pedig szociális hozzájárulási adót kell fizetni a juttatás után. 2020-ban az adózási szabályok miatt adójogilag nincs jelentősége annak, hogy kérnek-e számlát, és az kinek a nevére szóljon, a munkáltató vagy a munkavállaló nevére. A számla ebben az esetben csak a cél szerinti felhasználás igazolására szolgál, tehát, hogy a munkáltató ellenőrizni tudja, valóban öltözködésre fordította a pénzt a dolgozó. A ruházati költségtérítést annak juttatásakor adózni kell, függetlenül attól, hogy később sor kerül-e számla bemutatására vagy sem. Ezt a juttatást a K 1108 rovaton számoljuk el. Ezeket a ruhákat nem kell nyilvántartani, könyvelni és kiadni a munkáltatónak.A munka- és védőruhát, ideértve a rendőri egyenruhát és a hozzá tartozó felszerelési tárgyakat, a K 312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rovaton számoljuk el. A munkaruha juttatásáról a munkáltatónak kell gondoskodnia. Ezt megteheti úgy, hogy megvásárolja a ruházatot, és készletként tartja nyilván, amiből kiad a dolgozónak. A kiadást bizonylatolni kell, a készletfogyást nyilván kell tartani és el kell számolni a könyvekben, és a kihordási időt is nyilván kell tartani.A másik megoldás,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5277
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Munkaruha-juttatás

Kérdés: A Gyermekjóléti Központ munkaruha címén évi 10 000 Ft-ot térít meg az egyes munkavállalói részére, függetlenül attól, hogy mennyi a munkaruha beszerzési értéke. A munkaruhát a munkavállaló vásárolja meg, amelyről az intézmény nevére kiállított számlát kér, és amely alapján történik a költségtérítés kifizetése. Abban az esetben, ha a számla végösszege magasabb, mint 10 000 Ft, hogyan történik a könyvelése? Miként kell kezelni a számla áfatartalmát? Probléma-e, hogy a számla magasabb összegről szól, mint a munkavállalónak kifizetett rész?
Részlet a válaszból: […]munkáltató által a munkavállalónak adott munkaruházati termék. A hivatkozott melléklet 9.2. pontja határozza meg, hogy adómentesség szempontjából mi minősül munkaruházati terméknek.Az Szja-tv. alapján munkaruha, munkaruházati termék- a jogszabályban előírt módon és feltételekkel rendszeresített egyenruha, formaruha, védőruha, munkaruha, valamint tartozékai,- az olyan öltözet és tartozékai, amelyet a munkavállaló egészségének védelme, a munkakörén, a feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából, az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be.A hivatkozott jogszabályi előírásoknak megfelelő juttatás adómentes.Intézményük szabályozhatja azt, hogy a munkaruha értékből évi 10 000 Ft-ot térít. A munkaruha beszerzéséről az intézmény nevére szóló számla kell. Ha szabályzatban rögzítették a dolgozó részére térítendő munkaruha-juttatást, akkor nem probléma, hogy a számla magasabb összegről szól, hiszen a dolgozónak tudomása volt a beszerzéskor arról, hogy ha drágább munkaruhát vesz, akkor a különbözet az ő költsége lesz. A számla összegéből a dolgozó részére kifizetett részt kell könyvelni.A munkaruhát az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése alapján az alábbiak szerint kell könyvelni:- A befektetett eszközök között akkor, ha azok kihordási ideje legalább egy év,- A készletek között akkor,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4483
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Ruhapénz az oktatásban

Kérdés: Munkaruhapénz az óvónőknek, pedagógiai asszisztenseknek, dajkáknak jár-e? Ha igen, mennyi? Az illetékes önkormányzat köteles-e kifizetni, ha nem teszi meg, és jár az illetmény, milyen következményeket von ez maga után?
Részlet a válaszból: […]munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá - a felek eltérő megállapodása hiányában - a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. A munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. A munkáltató biztosítja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A régi Mt. szabályozása kifejezetten utalt arra, hogy ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani. Az új Mt. ugyan nem tartalmazza már kifejezetten e rendelkezést, egy általános "gumiszabály" alatt szabályozza a kérdést, véleményünk szerint azonban tartalmilag továbbra is érvényes ezen előírás. Abban az esetben tehát, ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató köteles munkaruhát biztosítani, ennek költsége - tekintettel arra, hogy ez a munkaviszony teljesítéséhez, a feladatok elvégzéséhez szükséges - nem terhelheti a dolgozót. Azt, hogy mely munkakör minősül ilyennek, és a juttatás hogyan, milyen formában valósul meg, jogszabályi rendelkezés hiányában a munkáltató/fenntartó határozza meg. Az óvónők és a dajkák munkája bizonyosan ebbe a körbe tartozik, ezért véleményünk szerint indokolt a normál ruházat megóvása érdekében munkaruha, például fehér köpeny biztosítása.A jogszabályi rendelkezések tehát ruhapénz juttatását nem írják elő, arról a munkáltató saját hatáskörében, szabadon dönthet, mint szociális juttatásról. A ruhapénz személyi jövedelemadó szempontjából jogviszonyból származó jövedelemnek számít, tehát jelen esetben munkaviszonyból származó bérként adóköteles, a közterheket ennek megfelelően kell utána levonni, illetve megfizetni.Amennyiben a munkáltató a ruházat megóvása érdekében biztosít munkaruhát az óvónők, dajkák részére, ez történhet természetben vagy oly módon, hogy az adott munkakörben dolgozóknak a munkáltató az intézmény nevére szóló számla[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3936
Kapcsolódó tárgyszavak:

4. találat: Óvodai munkaruha

Kérdés: Óvodában elszámolható-e munkaruhaként a bárhol vásárolt fehér póló és nadrág?
Részlet a válaszból: […]határozza meg (a munkaruházat esetében ilyet az Szja-tv. nem ír elő). A törvény 1. számú mellékletének 8.24. pontja szerint továbbá adómentes a munkáltató által a munkavállaló magánszemélynek adott munkaruházati termék. Ilyennek minősül a 9.2. pont b) alpontja alapján - többek között - az olyan öltözet, amelyet a munkavállaló a munkakörén, feladatainak ellátásán kívül hordott ruházatának megóvása céljából az adott munkakörben, a feladat ellátása közben visel, feltéve hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következik be. Az óvodában az óvodapedagógusnak, dajkának, konyhásoknak juttatott fehér póló és nadrág munkaruházatnak tekinthető. Annak juttatása történhet akár oly módon, hogy a munkáltató vásárolja meg és adja át az érintett dolgozóknak, akár oly módon, hogy a dolgozók veszik meg (bárhol) a munkáltató nevére szóló számlával, és a munkáltató a számla alapján téríti meg annak árát részükre. Utóbbi esetben javasolt belső szabályzatban rögzíteni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. február 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3905
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Munkaruha elszámolása

Kérdés: Szociális intézményeinknél és az óvodában a munkaruhát a munkavállaló vásárolja meg, és az intézmény a számla alapján utólagosan megtéríti. A munkaruha kihordási ideje egy év, ha egy éven belül megszűnik a munkaviszony, vissza kell fizetni a munkaruha vételárának időarányos részét. A munkaruhát ebben az esetben a személyi juttatások között (mint adómentes juttatás), vagy a dologi kiadások között kell elszámolni?
Részlet a válaszból: […]megítélésénél az Szja-tv. előírásait kell figyelembe venni.Ha a munkavállaló jogviszonya a kihordási idő alatt megszűnik, akkor a visszafizetésre a térítményezés általános szabályát kell alkalmazni; ha a visszafizetés naptári éven belül történik, akkor kiadáscsökkentésként, ha naptári éven kívül, akkor működési
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3819
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Munkaruha-juttatás

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.2. pontja határozza meg, hogy melyek azok a munkaruházati termékek, amelyeket adómentesen juttathat a munkáltató. Arról azonban nem rendelkezik a törvény, hogy a munkaruhát a munkáltatónak kell megvásárolnia. Elszámolható adómentesen a munkaruha akkor is, ha azt a munkavállalók vásárolják meg, és az intézmény utólag megtéríti nekik? Kérdésünk továbbá az is, hogy keletkezik-e adókötelezettség akkor, ha a munkaruha kihordási idejének letelte előtt kilépő munkavállaló nem adja le a munkaruhát?
Részlet a válaszból: […]adhat. Azonban a munkaruha pénzzel nem váltható meg. Ha a munkáltató mégis "ruhapénzt" ad (elszámolási kötelezettség nélkül), akkor ez az összeg a munkavállalók esetében munkaviszonyból származó bérjövedelem lesz, amellyel szemben nem lehet költséget elszámolni.A munkáltatók többnyire "kihordási időt" határoznak meg a munkaruha juttatásakor. A kihordási idő (egy-két év) leteltekor cserélik az elhasználódott ruházatot. Előfordulhat, hogy a munkavállalónak megszűnik a munkaviszonya a kihordási idő letelte előtt. A munkaruha-juttatás adómentességét nem befolyásolja az a körülmény, hogy a munkáltató ilyen esetre a munkaruha visszaszolgáltatását, illetve a kihordási idővel arányos megtérítését írja elő, vagy pedig a munkavállaló elviheti a kisebb-nagyobb mértékben elhasználódott munkaruháját. A továbbiakban sincs adózási következménye annak, ha a kihordási idő alatt megszűnő munkaviszony esetén a munkáltató nem követeli vissza a munkaruhát vagy annak időarányos megtérítését.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3480
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Áthelyezés esetén a korábbi közalkalmazotti jogviszony megítélése

Kérdés: Intézményünk kollektív szerződése szerint munkaruha-juttatás illeti meg azt a közalkalmazottat, aki intézményünkkel a tárgyév szeptember 30-át megelőzően legalább egy éve folyamatos közalkalmazotti jogviszonyban áll. Áthelyezéssel intézményünkbe került kollégánknak nincs egyéves közalkalmazotti jogviszonya intézményünknél. A Kjt. 26. § (3) bekezdése szerint "az áthelyezett közalkalmazottnak az áthelyezést megelőző közalkalmazotti jogviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt új munkáltatójánál töltötte volna el". Ennek alapján a kollektív szerződésben rögzített feltétel hiányában is megilleti a közalkalmazottat a juttatás?
Részlet a válaszból: […]szervnél és az átvevő szervnél eltöltött időket együttesen nézve kell megvalósulnia. Amennyiben tehát az áthelyező intézménynél és Önöknél együttesen rendelkezik az érintett a tárgyév szeptember 30-át megelőző,
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. január 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2816
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Részmunkaidős köztisztviselő ruházati költségtérítése

Kérdés: Köztisztviselőnek heti 35 órás munkaviszonyban csökkentett összegű ruhapénz jár, vagy teljes összegű?
Részlet a válaszból: […]ellenértékének és a ruházati költségtérítésnek a különbözetére jogosult [Ktv. 49/G. § (2) bek.]. A 49/G. § (3) bekezdése csak arra az esetre rendelkezik a ruházati költségtérítés időarányos kifizetéséről, ha a közszolgálati jogviszony hat hónapot meghaladóan szünetel, vagy ha a közszolgálati jogviszony év közben keletkezik, illetve szűnik meg. Részmunkaidős foglalkoztatás esetére maga a törvény nem ír elő arányosítási kötelezettséget a ruházati költségtérítés vonatkozásában. A 49/G. § (5) bekezdés úgy rendelkezik, hogy a hivatali szervezet vezetője állapítja meg a ruházati költségtérítés fizetésének és elszámolásának feltételeit (a törvényben előírtakon túlmenően). Mivel a részmunkaidős foglalkoztatásnál irányadó, hogy a pénzbeli és természetbeni juttatásokra legalább az időarányosság elve alkalmazandó, ezért legalább időarányosan jár a részmunkaidős köztisztviselőnek a ruházati költségtérítés. Ebben az esetben azonban ezt le kell szabályozni, méghozzá az egyenlő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2351
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Ruházati költségtérítés

Kérdés: A közalkalmazottak részére utólagos elszámolási kötelezettséggel biztosított ruházati költségtérítés összegét előlegként vagy ruházati költségtérítésként kell-e könyvelni, illetve hogyan kell nyilvántartani? Az adófizetési kötelezettség a kifizetéskor vagy a számlával történő elszámoláskor keletkezik-e?
Részlet a válaszból: […]könyvelésre, majd az elszámolás alkalmával a vásárlási előleg visszavételezésre kerül, és a ruházatról adott bizonylat a személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások között kerül lekönyvelésre. Az is megengedett, hogy a munkavállaló megvegye azt a ruhát, ami munkavégzéséhez szükséges, és utólag számol el a bizonylat alapján a házipénztárban. A bizonylatot a munkáltató nevére kell kiállítani. Mivel utólagos elszámolásról van szó, nem történt vásárlási előleg kiadása, a munkaruha közvetlenül a személyhez kapcsolódó költségtérítések és hozzájárulások főkönyvi számlára kerül lekönyvelésre. Mindkét lehetőség járható, az intézményi belső szabályozásban van mód intézményre szabottan meghatározni, hogy melyik lehetőséget (lehetőségeket) választják. Az analitikus nyilvántartásra vonatkozó szabályozásra is az intézmény belső szabályzatában van lehetőség. Amennyiben a megvásárolt munkaruha nem felel meg az Szja-tv. 1. számú melléklet 9.2 pontjában leírtaknak, akkor adóköteles természetbeni juttatásnak kell tekinteni, ha a juttatás körülményei megfelelnek az Szja-tv. 69. § (1) bekezdés c)-e) pontjában leírtaknak. Ebben az esetben 54%-os személyi jövedelemadót kell fizetni a juttatónak. Az Szja-tv. 10. § (2) pontja szerint az adófizetési kötelezettség a munkaruha vásárlásának időpontjában keletkezik, az elszámolásnak még a tárgyhónapban meg kell történnie. Abban az esetben, ha a munkaruha-juttatás nem felel meg az előbb említett, Szja-tv. 69. § (1) bekezdés c)-e) pontjában leírtaknak, akkor a munkaruha értéke a magánszemély munkaviszonyból származó adóköteles összevonandó jövedelmének számít. Az adókötelezettség keletkezése ebben az esetben is a vásárlás időpontja lesz. Abban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. december 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2223
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Adómentes munkaruházat

Kérdés: Tanyagondnok részére belső szabályzat alapján adható-e adómentesen munkaruházat címén pl.: nadrág, cipő, dzseki, sapka, esőkabát?
Részlet a válaszból: […]feltéve hogy a körülményekből megállapíthatóan a munkaruházati termék használata nélkül a munkavállaló egészsége veszélyeztetett, illetőleg a ruházat nagymértékű szennyeződése, gyors elhasználódása következne be. Erről az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.24., illetőleg a 9.2. pontja rendelkezik. A tanyagondnoki feladatok ellátása esetén indokolt lehet a munkaruha juttatása. Helyesen teszik, ha a belső szabályzatban - a hivatkozott rendelkezésben foglaltakat is figyelembe véve - az ellátandó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1686
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 22 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést