Helyi rendelet alapján beszedett bevételek

Kérdés: A közterület-használati díj és a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány (behajtási díj) az áfa hatálya alá tartozó bevétele az önkormányzatnak? A Költségvetési Levelek honlapján a témával kapcsolatban a mellékelt két cikket találtuk, és számunkra ellentmondásosnak tűnik a két álláspont.
Költségvetési Levelek 321. szám, 5693. „A közterület-használati díj az Áfa-tv. 7. §-ának (1) bekezdése alapján nem gazdasági tevékenység, és nem eredményez adóalanyiságot, nem kell számlázni, és nem jár áfafizetéssel, kivéve a parkolást.” 
Áfa-tv. 7. § (1) bekezdés: „Nem gazdasági tevékenység és nem eredményez adóalanyiságot a Magyarország Alaptörvénye által, illetőleg az annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által ellátott közhatalmi tevékenység.”
Mind a közterület-használati díj, mind a tehergépkocsik után fizetett behajtási költségátalány az önkormányzat helyi rendelete alapján kerül megállapításra. (Behajtási díjat eddig nem szedett az önkormányzat, annak beszedésére a májusi testületi ülésen elfogadott rendelet alapján válik jogosulttá.) A közterület-használati díj ez idáig az áfa hatályán kívüli bevételként került beszedésre. A Költségvetési Levelek 251. számában a 4586. sorszámú válasz szerint a behajtási költségátalány (behajtási díj) viszont áfafizetési kötelezettséget eredményez. Mindkét díj beszedésének alapja a helyi önkormányzati rendelet, melyet törvényi felhatalmazás alapján alkotott meg a képviselő-testület, mindkét esetben az önkormányzat vagyonának használatáért (közterület/közút) fizet az ügyfél, akkor miért más a megítélése az áfa szempontjából a két bevételnek? (Mindkét ügylet leginkább egy „bérleti szerződéshez” hasonlítható, hisz a vagyon átmeneti használatáért fizet az ügyfél, tényleges szolgáltatásnyújtás nem történik. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében az önkormányzatunk nem kérte, hogy az áfa hatálya alá tartozzon.) Az áfa szempontjából hogyan kell kezelni a rendelet alapján beszedett két önkormányzati bevételt? Ha eltérő a kezelésük áfa szempontjából, kérem, részletezzék, hogy pontosan mi okozza az eltérést.
Részlet a válaszából: […] ...az Nvtv. 5. §-a (3) bekezdésének a)–b) pontja szerinti, a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló helyi közutak és műtárgyaik, valamint a terek, parkok, közkertek feleltethetők meg. Ezek az Nvtv. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 24.

Önkormányzati törzsvagyonba tartozó út értékesítése

Kérdés: Az önkormányzatnál egy magánszemély jelezte, hogy az önkormányzati törzsvagyonba tartozó önkormányzati út mindkét oldalán földtulajdonnal rendelkezik. Elképzelése szerint szeretné az út területét megvásárolni és felszántani, esetlegesen egy helyrajzi szám alá összevonatni. Van-e az önkormányzati törzsvagyonként nyilvántartott terület értékesítésére lehetőség, ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...és a korlátozottan forgalomképes vagyonét. Az Nvtv. kizárólagos önkormányzati tulajdonban állónak minősíti a helyi közutakat és műtárgyaikat, a helyi önkormányzat tulajdonában álló tereket stb.Amennyiben a kérdéses út nem közút, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Védett kulturális javak

Kérdés: Az önkormányzat egyik ingatlanában egy képző- és iparművészeti tárgyak szakterületén jártas igazságügyi szakértő megállapította, hogy az egyik helyiségben található tárgyak a védett kulturális javak körébe tartoznak, melyek az ingatlantól nem elválaszthatóak. Pl. fagerendázat konzollal, lambériarendszer, kerámiakép stb. Ezek a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyeleti Hatósági Főosztálya műtárgynyilvántartásában mint berendezés, berendezési tárgy (védett tárgyegyüttes) szerepelnek. Mivel ezek az épülettől nem elválaszthatóak, részét képezik, hogyan kell a tárgyieszköz-nyilvántartásban szerepeltetnünk?
Részlet a válaszából: […] Annak meghatározásában, hogy mit tekintünk egyedi, önálló tárgyi eszköznek, elsősorban az eszköz használata, rendeltetése, funkciója olyan minősítő ismérv, amelynek alapján az eszközt el lehet különíteni más eszközöktől. A fagerendázatnak, lambériának véleményünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Kivett saját használatú út értékesítése

Kérdés: Önkormányzat tulajdonában lévő "kivett saját használatú út" kivehető a forgalomképtelen törzsvagyonból, és áttehető a forgalomképes törzsvagyonba értékesítés céljából?
Részlet a válaszából: […] ...5. §-ának (3) bekezdése szerint helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznaka) a helyi közutak és műtárgyaik,b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, közkertek.A Kkt. 32. §-ának (1) bekezdése szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 19.

Útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenység

Kérdés: Önkormányzatunk a közigazgatási területét érintő útvonalengedélyre kötelezett igénybe vevők és közterületek körét, és a közútkezelői/útfenntartási hozzájárulás mértékét rendeletalkotási jogkörében eljárva, önkormányzati rendeletben állapította meg. E rendelet rögzíti az útfenntartási hozzájárulás mértékét és az útvonalengedélyhez tartozó illeték díját, mely az önkormányzat illetékbevételi számlájára fizetendő. Az útvonalengedély-kiadással kapcsolatos tevékenységet az önkormányzat az áfaszabályozás szerinti közhatalmi tevékenységnek – vagyis nem gazdasági tevékenységnek – tekinti, az e tevékenységből származó bevétel után áfát nem számít fel, számlát nem bocsát ki. Helyes ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ..."a helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja". A közterületek, ideértve a helyi közutakat és műtárgyaikat is, tulajdoni szempontból – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (1)–(3) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Ingatlan értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk megosztás után értékesíteni kívánja a következő ingatlant: 11 ha 8944 m2 nagyságú, kivett telephely megnevezésű ingatlan megosztásra kerül az alábbiak szerint:
– kivett telephely 1 ha 4157 m2 nagyságú,
– kivett telephely 10 ha 4175 m2 nagyságú ingatlanokra, továbbá
– 612 m2 nagyságú terület beolvad a szomszédos kivett közterület megnevezésű ingatlanba.
A megosztás után kialakuló 1 ha 4157 m2 nagyságú ingatlant lakóépületek építésére az önkormányzat eladásra kínálja, mely területen jelenleg egyetlen 115 m2-es nagyságú, autószerelő műhelyként bérbe adott épület található, melynek területaránya a teljes értékesíteni kívánt telek összterületéhez képest 0,8%. Az önkormányzat hatályos építési szabályzata alapján a terület lakóövezet beépítésre szánt terület besorolású. Önkormányzatunk az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének I) pontja alapján a lakóingatlannak minősülő és a lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta, ingatlanértékesítés vonatkozásában azonban nem élt az adókötelessé tétel lehetőségével. Tekintettel arra, hogy az 1 ha 4157 m2 nagyságú lakóépület céljára értékesíteni kívánt ingatlanon egy 115 m2 nagyságú épület áll, ingatlanértékesítés tekintetében beépített ingatlannak vagy építési teleknek tekinthető-e?
Részlet a válaszából: […] ...működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma). A fogalommeghatározásból adódóan építménynek minősülnek a lakó- és nem lakóingatlanokon túl az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Műtárgyak állományba vétele

Kérdés: Ezúton kérném a szakmai válaszukat, segítségüket, esetleg állásfoglalásukat. Intézményünk egy múzeum, 2014-ben műtárgyat vásárol adásvételi szerződéssel, kiállítási céllal, ezt a költségvetésből fizeti 100 ezer Ft feletti vagy alatti összeggel. Minek kell tekinteni, tárgyi eszköznek vagy szakmai anyagnak? A múzeum külön nyilvántartást vezet a műtárgyakról.
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. szerint a műtárgyakat is a többi eszközhöz hasonlóan kell minősíteni aszerint, hogy éven belül vagy éven túl használódik-e el. Ha a minősítés eredménye az éven túli elhasználódás lesz, akkor az adott eszközt, így a műtárgyakat is tárgyi eszköznek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 16.

Közút értékesítésének áfája

Kérdés: Az önkormányzat 2010-ben kivett közutat (beépítetlen) értékesített egy kft. részére. Az önkormányzat értékesítései után befizette az áfát. A kft. most az önkormányzattól kéri vissza az áfa összegét, mivel szerinte ez áfamentes értékesítés. A szerződésben rögzítésre került a nettó összeg, valamint az áfa összege is. Ugyanakkor a képviselő-testület határozata egy konkrét összeget jelölt meg. Mi a helyes eljárás? Az önkormányzat önellenőrzést végezzen, sztornózza le a 2010-ben előlegként kibocsátott számlát, valamint 2011-ben fennmaradó összeg számláját (mindkettő áfás volt), és 2014-ben – szerződésmódosítást követően – áfamentesen állítson ki egy új számlát? Ebben az esetben a befizetett áfa visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...a földút is.Az utat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Építési tv.) szerint műtárgynak, építménynek kell tekinteni. Az építési törvény szerint építmény az építési tevékenységgel létrehozott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 18.

Nemzeti vagyon

Kérdés: Mik a nemzeti vagyonra vonatkozó főbb meghatározások, csoportosítások központi költségvetési szerv esetében?
Részlet a válaszából: […] ...holtágak, természetes tavak, medrek;– az Nvtv. 1. sz. mellékletében felsorolt csatornák, tározók;– az országos közutak és azok műtárgyai;– állami tulajdonban álló terek, parkok;– az 1. sz. mellékletben felsorolt vasúti pályák és tartozékaik;– a barlang;–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 20.

Mezőgazdasági szárító áfája

Kérdés: Egy mezőgazdasági gépekkel, terményekkel kereskedő társaság terményszárító berendezéseket adott el vevőjének. Az eladó társaság a gépek adásvételi szerződésének keretében vállalta, hogy a terményszárító összeszerelését, földhöz való rögzítését (ez egy betonalap letételével történik) is elvégzi. A földdel, ingatlannal kapcsolatos munkák ellenértéke a teljes ellenérték 4,52%-át teszi ki. A terményszárító felállításához építési hatósági engedély beszerzése szükséges, de a terményszárítót nem kell mint ingatlant bejegyeztetni a tulajdoni lapra. A terményszárító gép állagsérelem nélkül elválasztható a betonalaptól, rögzítése csak azért szükséges, hogy szilárd lábon álljon a gép. A terményszárító elszállítható és máshol újra üzembe helyezhető, maga az adásvételi szerződés is rögzíti, hogy nemfizetés esetén a terményszárító gépet az eladó jogosult szétszerelni és elvinni. Kell e alkalmazni egy ilyen ügylet során a fordított adózás szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...mobil, kerekeken álló, helyhez közvetlenül nemkötött berendezések.<br>Utóbbiak – mint egyértelműen nem építmények (épületek,műtárgyak) – nem minősülnek ingatlannak, ezáltal pedig azingatlan-nyilvántartásban semmilyen formában nem szerepeltetendők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 21.
1
2