Közös használatú ingatlanon termelt napelemes villamos energia elszámolása

Kérdés: Központi költségvetési szerv vagyunk. A vagyonkezelésünkben lévő egyik ingatlanon napelemes rendszer került beüzemelésre. Az ingatlan egyik részét egy másik költségvetési szerv használja. Eddig, a vagyonkezelési megállapodás alapján, az erre az épületrészre eső villamos energia díját a felszerelt almérőn mért fogyasztással arányosan továbbszámláztuk. Jelenleg az almérőn mért fogyasztást a rendszerhez felszerelt "ad-vesz mérő" által mutatott, a hálózatból vételezett energia mennyiségéhez arányosítjuk. Azonban egyes hónapokban az almérőn mért fogyasztás nagyobb, mint a hálózatból vételezett energia mennyisége. Ennek feltehetően az az oka, hogy az almérő olyan fogyasztást is megmér, ami a napelemekkel van fedezve. Ilyenkor a villamosenergia-számla teljes összege továbbszámlázásra kerül, de nem több. Azaz nem számlázunk több energiát, mint amennyit vettünk. Így az almérőn mért, napelemekkel fedezett rész sem kerül kiszámlázásra, abból a másik költségvetési szerv ingyen részesül. Ha a kiszámított összes, a napelemekből és a hálózatból együttesen elfogyasztott energiához arányosítanánk az almérőn mért fogyasztást, akkor azonban minden esetben előfordulna, hogy a másik költségvetési szerv a napelemmel fedezett energiából ingyen részesül. A villamos energiáról szóló törvény és annak végrehajtási rendelete alapján szabályos-e, hogy a fenti esetekben a hálózatba történő visszatáplálás helyett a másik költségvetési szerv részére "ingyenes" átadás történik? A villamos energia költségének megosztása során hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A Vet. 66. §-a szerint a villamos energia továbbadását be kell jelenteni, az csak engedéllyel és azonos épületben lévő felhasználó részére lehetséges magánvezetéken keresztül. A Vet. 66. §-ának (4) bekezdése szerint a továbbadás nem minősül kereskedelemnek, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Napelemek által termelt villamosenergia-többlet

Kérdés: Az önkormányzat az épületein lévő napelemek által termelt villamosenergia-többletet kiszámlázza a szolgáltató irányába. Milyen rovaton kell ezt a bevételt kimutatni az önkormányzatnak, illetve az értékesítés után az önkormányzatot – az általános forgalmi adón kívül – terheli-e egyéb fizetési vagy bevallási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […]

A bevételt a B402. Szolgáltatások ellenértéke rovaton javasoljuk elszámolni. Az általános forgalmi adón kívül egyéb adófizetési és bevallási kötelezettség nincs.

(Kéziratzárás: 2021. 08. 23.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Napelemek által termelt villamosenergia-többlet

Kérdés: Központi költségvetési szerv esetében, a vagyonkezelésbe vett épületeken lévő napelemek által termelt villamosenergia-többlet visszaigénylésével kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. Jogosultak vagyunk visszakérni a vagyonkezelésbe vett napelemek (épületekkel együtt) által a mi nevünkön lévő podokra betermelt többlet-energiát (villamosenergia-szolgáltató által éves elszámolásban kimutatott)?
2. Ebben az esetben villamosenergia-termelésről mint termelőtevékenységről van szó?
3. Vállalkozási tevékenység felvétele szükséges az alapító okiratba?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatótól vételezett, a két érték közötti különbözetet kiszámlázhatja a szolgáltató felé, és kérheti annak kifizetését. A napelemes rendszerből a közcélú villamos hálózatba történő betáplálás önálló termékértékesítésnek minősül, emiatt arról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Vagyonkezelésbe adott épület energetikai korszerűsítése

Kérdés: Önkormányzatunk TOP támogatást nyert épületek energetikai korszerűsítésére, napelemes rendszer telepítésével. A rendszerek megvalósításra kerültek a tankerületnek vagyonkezelésbe adott épületek esetében is.
1. Helyesen járunk-e el, ha épületet beruházásként kívánjuk aktiválni (meglévő épület értékének növelésével)? Ha helyesen épületberuházás, akkor a vagyonkezelői szerződést módosítani szükséges-e? (Ezen épületeket jelenleg a nullás számlaosztályban tartjuk nyilván.)
2. A kapott fejlesztési támogatást halasztott bevételként el kell-e számolni, ha igen, annak feloldása hogyan történik? (Nem az önkormányzatunk számolja el az értékcsökkenést.)
Részlet a válaszából: […] ...napelemes rendszer minősítésénél azt kell figyelembe venni, hogy az adott rendszer annak az épületnek a fűtését, melegvíz-ellátását, árammal való ellátását biztosítja-e, amely épületen azt elhelyezték, vagy más épületek részére is biztosítja az energiával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Napenergia-beruházás

Kérdés: Intézetünk pályázati forrásból napelemeket telepített több épületünk tetőszerkezetére. Ezeket az épületek tartozékaként kell nyilvántartásba venni, mint az épület pótlólagos beruházása, vagy különálló tárgyi eszközként?
Részlet a válaszából: […] ...megvalósulása többféleképpen is történhet, és ennek függvényében a nyilvántartásba vétele, könyvelése is másként zajlik.Ha a napelemes beruházás úgy valósul meg, hogy az épület tetejére elhelyezett napelemes rendszer csak és kizárólag a hozzá tartozó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

TOP 3.2.1-15 támogatás

Kérdés: TOP 3.2.1-15 támogatással megvalósuló, önkormányzati hivatal épülete energetikai korszerűsítése projekt kapcsán napelem elhelyezésére, külső falfelület és padlásfödém hőszigetelésére, fűtés-korszerűsítésre, akadálymentesítésre és külső nyílászárócserére kerül sor. Ezek a munkálatok együttesen a felújítás/korszerűsítés kategóriába esnek, vagy munkafajtánként kell minősíteni azokat mint felújítás vagy beruházás? A projekt költségvetésében a következő költségkategóriák szerepelnek:
1. Projekt-előkészítés költségei: projektterv, műszaki tervek, kiviteli és tendertervek, ezek hatósági díjai, épületenergetikai tanúsítvány, közbeszerzési szakértő díja;
2. Projektmenedzsment-költség;
3. Beruházáshoz kapcsolódó költségek;
4. Szakmai tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatások költségei: kötelezően előírt nyilvánosság, egyéb mérnöki szakértői díjak, műszaki ellenőr díja, tananyag fejlesztése, felmérések, kimutatások, tanulmányok készítése;
5. Szakmai megvalósításban közreműködő munkatársak költségei: munkabér és járulékai.
A fentiekben említett költségek közül melyek a felújítási vagy beruházási költségek, vagyis az épületre aktiválandó költségek, és melyek a működési kiadások?
Részlet a válaszából: […] ...stb. költségei nem képezik a bekerülési érték részét.Az önkormányzati hivatal épületének energetikai korszerűsítése kapcsán a napelemek elhelyezése, abban az esetben, ha az csak a saját épület ellátását szolgálja, akkor az az épületre aktiválandó mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Napenergia-beruházás

Kérdés: Intézményünk területén 15 épület található, amiből 5 tetejére napelemes rendszer kerül, ami ki tudja szolgálni mind a 15 épületet villamos energiával. Ez a napelemes rendszer épülettartozék- vagy önállógép-beruházásnak számít?
Részlet a válaszából: […] ...napelemes rendszer, napenergia-beruházás több módon is megvalósulhat. A megvalósulás függvényében másként történik a számviteli elszámolása is. Ha a napelemes beruházás úgy valósul meg, hogy az 5 épület tetejére elhelyezett napelemes rendszer csak és kizárólag a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Fordított adózás alkalmazása napelemes kiserőmű kivitelezése esetén

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában álló egyik társaság (megrendelő) napelemes kiserőmű megvalósítását tervezi oly módon, hogy egy fővállalkozóval a teljes kiserőmű létesítésére fővállalkozói szerződést köt. A napelemes kiserőmű a földdel tartósan egyesített cölöprendszerből, a cölöprendszerre erősített napkollektorokból, a földdel tartósan egyesített inverterből, földben futó kábelekből, trafóházból és védelmi berendezésekből álló komplex technológiai berendezés. A megrendelő a napelemes kiserőmű terveit a fővállalkozóval vagy más vállalkozóval külön szerződés alapján készítteti el, a fővállalkozónak a megrendelő tervei szerinti kiserőművet kell létrehoznia.
A fővállalkozó teljesítéséhez több alvállalkozót tervez igénybe venni. Az egyes alvállalkozók teljesítései a napelemes kiserőmű létesítéséhez szükségesek, és mindegyik alvállalkozói teljesítésnek része az építési-szerelési munka is. Ugyanakkor az egyes alvállalkozóknál az alvállalkozó által előállított vagy harmadik személy beszállítótól megvásárolt és a napelemes kiserőműbe beszerelt termék értéke (például a napelemek, a trafó) meghaladja a termék beszereléséhez szükséges építési-szerelési munka, szolgáltatás értékét. Az alvállalkozók által a naperőműbe beszerelt nagyobb értékű berendezések műszakilag mind szükségesek ahhoz, hogy a napelemes kiserőmű villamosenergia-termelésre alkalmas legyen.
A vázolt ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel:
1. A fővállalkozó által megvalósítandó napelemes kiserőmű és a tartószerkezeteken elhelyezett napkollektorok ingatlannak minősülnek-e az Áfa-tv. alkalmazásában?
2. A megrendelő és a fővállalkozó közötti ügylet az Áfa-tv. 10. §-ának d) pontja szerinti termékértékesítésnek vagy a 142. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősül?
3. A fővállalkozó és az építési-szerelési munkát végző alvállalkozók közötti ügyletek minősülhetnek-e az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti építési-szerelési szolgáltatásnak akkor, ha az alvállalkozó által leszállított, beszerelt és üzembe helyezett, a napelemes kiserőmű működése szempontjából elengedhetetlen gépek, műszaki berendezések értéke ténylegesen meghaladja a leszállítással, összeszereléssel és üzembe helyezéssel kapcsolatos építési-szerelési szolgáltatások értékét.
Részlet a válaszából: […] ...helyére vonatkozóan a héa tekintetében 2017-ben hatályba lépő uniós szabályok magyarázata" alapján annak eldöntéséhez, hogy a napelemes kiserőmű egyes berendezései ingatlannak tekinthetők-e, két fő szempont vizsgálata szükséges.A Magyarázat szerint "a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Napelemes rendszer kiépítése

Kérdés: Az önkormányzat több ingatlanán, épületén napelemes rendszert épített ki EU-s forrás igénybevételével. A támogatási szerződés csak beruházást említ. Figyelemmel az Szt. fogalommeghatározására, valamint az Áhsz.-re, mi a véleményük, esetünkben beruházásról vagy felújításról (korszerűsítés) van szó?
Részlet a válaszából: […] ...építve, azokat csak szétbontással, kibontással lehet az épülettől elválasztani, ezért ezek a munkák is beruházásnak minősülnek. A napelemes rendszer kiépítése is az épülethez kapcsolódó beruházás.Amikor viszont a tárgyi eszköz már annyira elhasználódott, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.