369 cikk rendezése:
1. cikk / 369 Jövedelemigazolás az óvodai kedvezményhez
Kérdés: Óvoda esetében a szülő a Gyvt. 21/B. §-a (1) bekezdésének ad) pontja szerint nyilatkozik, hogy az egy főre jutó jövedelme nem éri el a meghatározott összeget. A nyilatkozaton kívül az egy főre jutó jövedelem igazolásaként kérhető-e bármilyen további jövedelemigazolás, vagy a nyilatkozatban foglaltakat igazolás nélkül el kell fogadni?
2. cikk / 369 Ingatlanértékesítés utáni adókötelezettség
Kérdés: Költségvetési szervünk dolgozója 2018. március 4-én ingatlant vásárolt. Az építtető elállást jelentett be 2018 októberében, és annak ellenére, hogy a vételár megfizetésre került, az építtető nem adta ki a tulajdon bejegyzéséhez szükséges határozatot. Ezt követően peres eljárásra került sor, melyben az elsőfokú ítélet 2022-ben emelkedett jogerőre. Eszerint a bíróság az ítéletével pótolta a magánszemély tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges tulajdonjog-bejegyzési engedélyt. Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése megegyezik az adásvételi szerződés aláírásának dátumával, vagyis 2018. március negyedik napjával. Amennyiben az ingatlan eladásra kerülne, akkor az ingatlan eladásából származó jövedelem után keletkezik személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség?
3. cikk / 369 Tandíj megtérítésének adókötelezettsége
Kérdés: A munkavállaló gyermekének tandíja korábban adómentes juttatás volt. Jól gondoljuk, hogy már nem az? Hogyan kell adózni, ha a munkavállaló gyermeke alapítványi iskolájának támogatását a cég fizeti? A cég vagy a munkavállaló nevének (esetleg mindkettőnek) kell szerepelnie a támogatási szerződésen?
4. cikk / 369 Hivatali gépjárművek menetlevele
Kérdés: Hivatalunk gépjárműparkja (kulcsos gépjárművek) tekintetében a Pátria Nyomda által gyártott szigorú számadású menetlevelet használja (D. Gépjármű 31. r. sz.). Jogi szakterületünk kifogásolta, hogy ez nem felel meg a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A. § (4) bekezdésében leírt követelményeknek, mely szerint:
A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza
a) a gépjármű hatósági jelzését,
b) a természetes személy üzembentartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,
c) …valamint
d) azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzembentartótól átvette.
Szükséges-e másfajta nyomtatványt beszereznie a hivatalnak, vagy ki kell-e egészíteni, bővíteni egyéb információval a már rajta lévő mezőket?
A (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, menetlevél, illetve fuvarlevél tartalmazza
a) a gépjármű hatósági jelzését,
b) a természetes személy üzembentartó és használatba vevő nevét, születési idejét, születési helyét, lakcímét, nem természetes személy üzembentartó és használatba vevő esetén annak megnevezését és székhelyének (telephelyének) címét,
c) …valamint
d) azon időszak megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzembentartótól átvette.
Szükséges-e másfajta nyomtatványt beszereznie a hivatalnak, vagy ki kell-e egészíteni, bővíteni egyéb információval a már rajta lévő mezőket?
5. cikk / 369 Iskolabusz-működtetés támogatása
Kérdés: Az önkormányzat közszolgáltatási szerződést köt a MÁV-val (korábbi Volán) iskolabusz-szolgáltatásra. Ez egész évben működik, nem rendezvényhez kötött. Reggel két járat, és délután két járat, mivel nincs helyi járat a városban. Viszont az önkormányzat költségvetése a teljes költségét az iskolabusznak nem tudja kigazdálkodni, ezért merült fel, hogy az alapítvány (ahol az önkormányzat alapító, és az alapító okiratba belefér, hogy közcélú tevékenységet végezzen) támogassa az önkormányzatot, akár úgy is, hogy kimondottan erre a célra fogad pénzadományokat, amit elkülönítetten kezel, és átadja az önkormányzatnak. Mivel az alapítvány egyébként is fogad szja 1%-os felajánlásokat, azt is felhasználhatná erre a célra. A fentiek megvalósíthatók-e, ha igen, milyen dokumentumokkal, és van-e ennek esetleg adóvonzata mind az alapítvány, mind az önkormányzat oldaláról? Az önkormányzat is hirdethet erre a célra gyűjtést, elkülönített számla vezetése mellett?
6. cikk / 369 Gyermekétkeztetés személyi térítési díja
Kérdés: Önkormányzatunk ellátja a gyermekétkeztetési feladatokat bölcsődében, óvodában és iskolában. A személyi térítési díj megállapítása (Gyvt. alapján: ingyenes, kedvezményes, normatív kedvezményre nem jogosult) a 328/2011. Korm. rendelet 6. és 8. mellékletében található nyilatkozatok alapján történik. Gyermekétkeztetés személyi térítési díjának meghatározásához alkalmazható-e a kormányrendelet 5. melléklete (bölcsőde, óvoda esetében)? Ha igen, az önkormányzat kérheti-e a szülőktől a jövedelemigazolás becsatolását az 5. melléklet szövegezése alapján?
7. cikk / 369 Közterület-használati engedélyek
Kérdés: Önkormányzatunk határozat alapján közterület-használati engedélyeket ad ki, amelyeknek díjaira vonatkozóan mint közhatalmi bevételekről áfa hatályán kívüli számlát állítunk ki. A határozatok meghozatala a benyújtott kérelmek alapján történik. Több esetben előfordul, hogy a kérelemben megjelölt célként például „mutatványos tevékenység, körhinta” szerepel, azonban a kérelmet benyújtó magánszemélyként nyújtja be a kérelmet. A körhinta üzemeltetése közterületen – álláspontunk szerint – egyértelműen vállalkozási tevékenység keretében végezhető a kérelmet benyújtó részéről, ugyanakkor – véleményünk szerint – ebben az esetben a közterület-használati engedély nem állítható ki, és nem számlázható magánszemély részére. Kell-e vizsgálnia, illetve vizsgálhatja-e az önkormányzat a közterület-használati engedélyek iránti kérelmek elbírálása során, hogy a kérelmet benyújtó – amennyiben adóköteles gazdasági tevékenységet (például körhinta üzemeltetése) végez közterületen – adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezetnek (gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, civil szervezet stb.) minősül-e, vagy az engedély kiadható, és a közterület-használati díj számlázható ebben az esetben magánszemély részére is?
8. cikk / 369 CSED vagy keresőtevékenység
Kérdés:
Önkormányzatunk egyik külső bizottsági tagja bruttó 90.000 Ft összegű tiszteletdíjban részesül havonta, mellyel szemben nyilatkozatban kérte a 10%-os költséghányad figyelembevételét az adóelőleg-alap megállapításánál. A járulékalapot képező jövedelme így 81.000 Ft havonta. Ez nem éri el a Tbj-tv. 6. §-ában meghatározott járulékalapot képező jövedelem összegét (a minimálbér 30%-át). A hölgy 2025. júniusban szült. Ebben az esetben jogosult-e a CSED igénybevételére, vagy célszerű inkább lemondania a tiszteletdíjról?
9. cikk / 369 Diákoknak szóló pályázat díja
Kérdés: Szakképzési centrumunk központi költségvetési szerv. Diákjaink részére videópályázatot hirdetünk. Díjazásként élménypark-belépőjegyet szeretnénk adni a díjazottaknak. Az élményparkbelépőt a létesítmény tulajdonosa ellenszolgáltatás nélkül ajánlotta fel azzal, hogy mind a pályázat kiírásában, mind a díjazás oklevelében, minden megjelenésben szerepeltessük a park logóját. Milyen jogszabály alapján és milyen dokumentumok mellett tehetjük meg ezt?
10. cikk / 369 Reklám fejében adomány
Kérdés: Szakképzési centrumunk központi költségvetési szerv. Egyik iskolánkban jelentkezett egy vállalkozó, aki ingyenesen az oktatáshoz szükséges szakmai anyagot adna az iskolának azzal, hogy ellenértéket nem kér ugyan, de minden fórumon, ahol diákjaink szerepelnek, pl. nyílt nap, szakmai verseny, helyezzük ki a cég logóját. Megtehetjük-e ezt, és ha igen, milyen formában, milyen dokumentáció mellett?
