Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott nyilatkozat tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Hiánypótlás ellenőrzés során

Kérdés: Az ellenőrzés során átadtuk a vizsgált időszakkal kapcsolatos anyagokat az ellenőrnek, de felszólítást kaptunk további iratok csatolására. A végzésben a teljesítésre ötnapos határidőt kaptunk. Vannak olyan dokumentumok, amelyeket a szállítóktól kell beszerezni, azokat biztosan nem tudjuk öt napon belül becsatolni. Milyen következménye lehet, ha a kérésre nem tudunk válaszolni?
Részlet a válaszból: […]adatokat vizsgálhat meg.Az Air. 8. §-ának (1) bekezdése értelmében az adózó köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását, továbbá az Air. 98. §-ának (1) bekezdése szerint köteles az adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni.Az Air. 98. §-ának (2) bekezdése értelmében az adózó az iratokat és az adózással összefüggő, elektronikus adathordozón tárolt adatokat felhívásra az adóhatóság által közzétett formátumban rendelkezésre bocsátja, illetve az ellenőrzéshez szükséges tények, körülmények, egyéb feltételek megismerését biztosítja. Az ellenőrzés során az adózó és foglalkoztatottja az adóhatóság részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadja. Ugyanakkor nem kötelezhető az adózó olyan nyilvántartás, összesítés, számítás elkészítésére, amelyet jogszabály nem ír elő.A hiánypótlásban az adóhatóság határidőt ad meg; ha az adózó a megjelölt időpontig nem teljesíti a kötelezettségét, akkor cselekménye az eljárás akadályozásának minősül, amely az Air. 69. §-ának (1) bekezdése alapján eljárási bírsággal sújtható. Az Air. 69. §-ának (4) bekezdése értelmében az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, nem természetes személy esetén egymillió forint.Az iratokat az ezek vezetésére kötelezett adózó az adóhatósághoz bejelentett helyen köteles őrizni, a könyvelés, feldolgozás időtartamára más helyre lehet továbbítani, az adóhatóság felhívására azonban azokat három munkanapon belül be kell mutatni. Az iratokat az adózónak a nyilvántartás módjától függetlenül az adó megállapításához való jog elévüléséig, a halasztott adó esetén a halasztott adó esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőriznie.Az iratőrzési kötelezettség megszegése szintén bírsággal büntethető, az Art. 228. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján az adóhatóság az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja, ha iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget.Az Art. 228. §-ának (2)-(3) bekezdései értelmében a jogkövetkezmények alkalmazása során az iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásával egy tekintet alá esik, ha az adózó iratait az ellenőrzés lefolytatására alkalmatlan állapotban nyújtja be. Ha az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, függetlenül attól, hogy a számla, illetve nyugta felhasználása ténylegesen megtörtént-e, a kiszabható mulasztási bírság összege természetes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5588
Kapcsolódó tárgyszavak: , , , ,

2. találat: Adóelőleg-levonáshoz tett nyilatkozat, áttérés 10 százalékos költség-hányadról tételes költségelszámolásra

Kérdés: Önkormányzati képviselő év elején adóelőleg-nyilatkozatot tett, amely szerint a 10%-os költséghányad levonását kérte tiszteletdíjából. Év közben adóelőleg-nyilatkozatát módosítani szeretné, amely szerint a tételes költségelszámolást kívánja igénybe venni. Év közben változtatható-e az év elején tett adóelőleg-nyilatkozat?
Részlet a válaszból: […]ténylegesen felmerült és igazolt - a 3. számú melléklet rendelkezései szerint - elismert költség (tételes költségelszámolás), igazolás nélkül elismert költség vagy az önálló tevékenység bevételének 10 százaléka (10 százalék költséghányad).A magánszemélynek az adóelőleg-alap meghatározásánál a költségelszámolási módra vonatkozó választását az adott adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére - az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve - azonosan kell alkalmaznia. Ha azonban az adóelőleg-alapok meghatározása 10 százalék költséghányad levonásával történt, a magánszemély az adóbevallásában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4284
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , , , , , ,