552 cikk rendezése:
1. cikk / 552 Háziorvosi munkaviszony után önkormányzati egészségügyi szolgálati jogviszony
Kérdés: Vállalkozó háziorvosnál munkaszerződéssel dolgozó diplomás ápolót vesz át az önkormányzat egészségügyi szolgálati jogviszonyba, tekintettel arra, hogy a vállalkozó háziorvos a praxisjogát értékesítette, és az önkormányzat lesz a körzetre az egészségügyi szolgáltató. A vállalkozó háziorvosnál az ápoló 6 év 3 hónap 16 napot dolgozott. Áthelyezéssel nem tudjuk átvenni, így a vállalkozó háziorvos megszünteti a jogviszonyát. Jár-e végkielégítés a dolgozónak a vállalkozó háziorvostól?
2. cikk / 552 Falugondnok továbbfoglalkoztatása nyugdíjasként
Kérdés: Falugondnokunk 2025 novemberében betölti az öregségi nyugdíjhoz szükséges korhatárt, 65 éves lesz. Dolgozhat-e falugondnokként továbbra is úgy, hogy ne kelljen lemondani a nyugdíjáról?
3. cikk / 552 Orvos nyugdíjas jogállása a nyugdíj folyósításának szüneteltetése időszakában
Kérdés: Az önkormányzati egészségügyi szakellátásban jelenleg az orvosokat vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban, vagy közreműködői szerződéssel tudjuk már csak foglalkoztatni. A korábban bevált gyakorlat, mely szerint személyes közreműködői szerződéssel voltak foglalkoztatva, már nem alkalmazható az új orvosokra, tekintettel arra, hogy új személyes közreműködői szerződés megkötését már tiltja a jogszabály. A munkát vállaló orvosok egy része már nyugdíjas, és azért nem szívesen vállalják az egészségügyi szolgálati jogviszonyt, mert a nyugdíjukat ez esetben fel kell függeszteni, és bár megilleti őket jövedelemkiegészítésként a nyugdíjjal megegyező összegű kiegészítés, de a legtöbben attól félnek, hogy ha valami baj történik velük, akkor a házastársuk majd nem lesz jogosult utánuk özvegyi nyugdíjra. Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvos elhalálozik (és jogviszonyánál fogva a nyugdíja helyett a Magyar Államkincstár jövedelemkiegészítést ad neki), abban az esetben a házastársát ugyanúgy megilleti-e az özvegyi nyugdíj, mintha nem lenne jogviszonyban, és nyugdíját a nyugdíjfolyósító nyugdíj jogcímen folyósította volna?
4. cikk / 552 Bíróság által megítélt juttatások adózása
Kérdés: Egy védőnő 2022 őszén munkaviszonya megszüntetését kérte munkáltatójától (önkormányzat), nők 40 korkedvezményre hivatkozva, valamint kérte a 40 éves jogviszonyra járó jubileumi kifizetést is. A munkáltató ezt elfogadta, illetve rendelkezett ennek kifizetéséről. A védőnő utolsó munkában töltött napja 2023. április 28. volt, munkaviszonyát a 2023. május 8. napján kelt munkáltatói felmondással 2023. július 31. napjával megszüntette azzal, hogy a felmondási ideje 2023. május 2-től 2023. július 31-ig tart, a munkáltató a munkavégzés alól 2023. június 17. napjától 2023. július 31-ig mentesítette. Elrendelte továbbá a jogszabály alapján járó szolgálati elismerés jubileumi juttatás kifizetését. A 90 napos felmondási ideje első részében, 2023. május 2-től 2023. június 16-ig az éves rendes szabadságát, illetve a részére járó 10 nap Covid-szabadságát töltötte, a felmondási idő fennmaradó részében pedig a munkáltató mentesítette a munkavégzés alól. A felmondási idő alatt – az időközben bekövetkezett jogszabály-módosítás folytán – a munkáltatójának személyében változás következett be, amelynek értelmében 2023. július 1-jével a települési önkormányzatok helyett a területileg illetékes irányító vármegyei intézmények váltak a védőnők munkáltatójává. Emiatt az önkormányzat nem akarta kifizetni a juttatásokat. A védőnő perre vitte, amit megnyert, és az önkormányzat kifizette 2024-ben a már időközben nyugdíjas védőnő részére a végkielégítést, szolgálati elismerést, perköltséget és ennek kamatát. A kifizetés bruttó összegben történt. A kérdésem az, ebben az esetben milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a védőnőnek, és mely időszakra kell azt bevallania?
5. cikk / 552 Nyugdíjas polgármester
Kérdés: Községünk polgármestere (férfi) főállású polgármester, 2025 februárjában betöltötte a 65. életévét, kérelmezte az öregségi nyugdíj megállapítását. Választott tisztviselőként jogosult-e a nyugdíjösszeg igénybevételére úgy, hogy kapja a főállású polgármesteri illetményét? Vonatkozik-e rá a Tny. 83/C. §-ának (1) és (2) bekezdése? Nem szeretnénk, ha a polgármester jogalap nélkül venné fel az öregségi nyugdíjat, és a későbbiekben vissza kellene fizetnie.
6. cikk / 552 Nyugdíjas közalkalmazott jubileumi jutalma
Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben dolgozó, már nyugdíjas közalkalmazott szeretné kérni 30 éves jubileumi jutalmát. Nyugdíjasként jogosult-e jubileumi jutalomra, vagy a nyugdíjazás kizáró tényező?
7. cikk / 552 40 éves jubileumi jutalom
Kérdés: Az önkormányzat főállású polgármestere 2021. február 1-jétől nyugdíjas lett (Nők 40). A Tny. 83/C. §-a, mely rendelkezik a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, a polgármesteri tisztség ellátására mint sajátos közszolgálati jogviszonyra nem vonatkozik. A polgármester nyugdíjasként, nyugdíja folyósítása mellett látja el jelenleg is főállású polgármesterként a polgármesteri tisztséget (a 2024. évi önkormányzati választásokon is megválasztották a település polgármesterévé). A nyugdíj megállapításakor, 2021. évben a jubileumi jutalom szempontjából figyelembe vehető szolgálati ideje 35 év 4 hó 10 nap volt. A nyugdíjazáskor, 2021. évben ki kellett volna részére fizetni a 40 éves jubileumi jutalmat? Ha nem lett kifizetve, akkor most utólag az önkormányzat kifizetheti a polgármester részére a 40 éves jubileumi jutalom összegét? Abban az esetben, ha nem volt jogosult nyugdíjazáskor a 40 éves jubileumi jutalomra, akkor az azóta eltelt időszak beszámít-e jubileumi jutalom szempontjából a szolgálati időbe? Ha a polgármester lemond a tisztségéről azelőtt, hogy a 40 évet elérné a szolgálati ideje, a lemondáskor részére kifizethető a 40 éves jubileumi jutalom összege?
8. cikk / 552 Társas vállalkozó adózása
Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazottjának gyermeke a kft.-jében társas vállalkozó heti 30 órás munkaviszony mellett. Személyesen nem működik közre, a férje látja el a felmerülő feladatokat. Jelenleg a 30 órás munkaviszonyából GYED-en van. Lehetősége lenne egy egyesületben sportfoglalkozást tartani, melynek a díjazását a kft. számlázná le. Ilyen esetben, mivel fizetés nélküli szabadságon van, a munkahelyén és a kft.-jében dolgozna, jövedelmet szerezne a kft.-ből, milyen fizetési kötelezettségek keletkeznek?
9. cikk / 552 Maradandó értékű iratok őrzése
Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatónál kerülnek őrzésre a maradandó értékű iratok. A munkáltató közfeladatot lát el, lenti kormányrendelet vonatkozik rá. A 335/2005. Korm. rendelet 8. §-ának (1) bekezdése alapján a közfel-adatot ellátó szerv vezetője, illetőleg tevékenységi körében iratkezelési feladatokat ellátó vezető, ügyintéző, ügykezelő köteles gondoskodni az iratkezelési szoftver által kezelt adatok biztonságáról, s megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az üzembiztonsági, adatvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. A (2) bekezdés alapján az iratokat és az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, megsemmisítés, valamint a megsemmisülés és sérülés ellen. A szerv vezetője köteles az üzemeltetés és az adatbiztonság olyan szabályozására, amely alapján a feladatok, hatáskörök pontosan meghatározásra kerülnek és végrehajthatók. A munkáltatónak milyen feltételek szerint kell őriznie a maradandó értékű iratokat? Milyen jogszabályban szerepelnek ezek a feltételek? Pl. zárható szekrény vagy páncélszekrény.
10. cikk / 552 Belső ellenőri feladatok ellátása nyugdíj mellett
Kérdés: Egy önkormányzati hivatal megbízási szerződéssel kíván foglalkoztatni egy már öregségi nyugdíjkorhatárt elért magánszemélyt belső ellenőri feladatok ellátására. A nyugdíjhatározat rendelkezésre áll. A megbízási díj meghatározott időszakonként kerülne számfejtésre és kifizetésre, pl. negyedévente. A kérdés az, hogy a magánszemély ilyen jellegű foglalkoztatása együtt jár-e a nyugdíj folyósításának a szüneteltetésével? Vagy pedig megilleti a nyugdíj és a megbízási díja is együtt?
