7 találat a megadott nyugdíj tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]képező jövedelem, kereset - nem érvényesül a kereseti korlát (Tny. 83/B. § szerinti korlát). Szüneteltetni csak a közszférabeli jogviszonyok esetében kell a nyugdíjat, tehát erre sem kerül sor. Felhívnám azonban a figyelmet arra, hogy nem jogszerű, ha az Mt. szerinti jogviszony létesítésére a Kjt., Kttv. rendelkezéseivel ellentétesen kerül sor, esetleg kifejezetten a nyugdíj-szüneteltetési szabályok megkerülésére, egyedi[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]összegének ti-zen-nyolcszorosát (éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell. Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni.A megbízási jogviszony biztosítási jogviszonynak minősül, és az alapján nyugdíjjárulék-fizetésre (levonásra) kerül sor. A foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapot képező jövedelme után fizeti meg, azaz az Szja-tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló tevékenységből származó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]teljesítésére irányuló szerződés esetén a szerződés megkötésétől a teljesítésig eltelt időtartamot, ha sem a tevékenység időtartama, sem a teljesítés időpontja nem állapítható meg, akkor a díj kifizetéséig (esedékességéig) eltelt időtartamot kell figyelembe venni. Ha a díjazásra nem havi rendszerességgel, hanem időszakonként, illetőleg a tevékenység befejezését követően kerül sor, a biztosítási kötelezettséget a díjazás kifizetésekor (esedékességekor) kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásához a kifizetett díjból - ideértve az előleget is - a személyijövedelem­adó-előleg alapjának számításánál jövedelemként figyelembe vett összeget azon időtartam naptári napjainak számával kell elosztani, amelyre a díjazás történt.Amennyiben tehát Ön a megbízási szerződés alapján fennálló jogviszonya szerint biztosítottnak minősül, a kifizető levonja a 16% személyi jövedelemadót, 10% nyugdíjjárulékot, 3% pénzbeli és 4% természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint megfizeti a 27% szociális hozzájárulási adót. Ebben az esetben Ön jogosult a társadalombiztosítási ellátásokra, tehát nyugdíjra jogosító szolgálati időt is szerez. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy ha a megbízási szerződés alapján fennálló biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében elért, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme a külön jogszabályban meghatározott minimálbérnél kevesebb, akkor a biztosítási időnek csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem és a mindenkori érvényes minimálbér arányával.Ha a megbízási joviszonya alapján Ön nem válik biztosítottá, a kifizető Öntől csak személyi jövedelemadót von. Ez utóbbi esetben Ön - ha csak ezen[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]megszerezte, azzal, hogy a korhatár előtti ellátásra e pont alapján való jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági nyugdíj és a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát is;2. az az 1953. évben született nő, aki 59. életévét betöltötte, és a korhatár előtti ellátás kezdőnapjáig, de legkésőbb 2012. december 31-éig legalább 37 év szolgálati időt szerzett;3. az, aki a korhatár előtti ellátás kezdőnapjáig, de legkésőbb 2014. december 31-éig a Tny. 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett;4. az, aki 2011. december 31-éig a bányásznyugdíjról szóló 150/1991. (XII. 4.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte;5. az, aki 2011. december 31-éig az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett,feltéve hogy a korhatár előtti ellátás kezdőnapjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, a korhatár előtti ellátás kezdőnapján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, átmeneti[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]jutalomhoz szükséges 40 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt is megszerezte. Másként kell azonban megítélni a Kjt. 78. § (3) és (4) bekezdés szerinti "kedvezményes jubileumi jutalom" kérdését. A 78. § (3) bekezdése szerint, ha a közalkalmazott jogviszonya a Kjt. 30. § (1) bekezdés d), e) vagy f) pontja alapján szűnik meg, tehát felmentéssel, méghozzá a következő okokból: - a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetve legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül (Kjt. 37/B. § alapján), - az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel kapcsolatos feltételei­vel legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott azt írásban kérelmezi, vagy - a negyvenéves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés] feltételével legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott nő azt írásban kérelmezi, részére a megszűnés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. A Kjt. 37/B. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott akkor minősül nyugdíjasnak, ha a) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság), illetve b) az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy c) korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy d) előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy e) szolgálati nyugdíjban, vagy f) korengedményes nyugdíjban, vagy g) más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, illetőleg h) rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül. A közalkalmazott akkor részesül a fenti paragrafus (1) bekezdés b)-h) pontjaiban felsorolt nyugellátásban, amikor a nyugellátást kérelmére megállapították. Kimondja továbbá a (3) bekezdés, hogy az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a törvény alkalmazásában nyugdíjasnak minősül az a közalkalmazott, aki a) az előrehozott nyugdíj feltételeivel rendelkezik, és felmentésére a 30. § (1) bekezdésének e) pontja alapján kerül sor, b) a negyvenéves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj feltételével rendelkezik, és felmentésére a 30. § (1) bekezdésének f) pontja alapján kerül sor. Tekintettel arra, hogy Önnek a jogviszonya nem felmentéssel fog megszűnni, tehát nem a Kjt. 30. § (1) bekezdés d), e) vagy f) pontja alapján, hanem a prémium­évek program szabályai szerint, azaz a Kjt. 25. § (1) bekezdés e) pont alapján, a Kjt. 78. § (3) bekezdés szerinti "kedvezményes jubileumi jutalom" nem jár Önnek. A Kjt. 78. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a fegyelmi elbocsátás büntetés vagy a 25. § (2) bekezdésének b) 1. pontja szerinti áthelyezés kivételével - megszűnik, és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [Kjt. 37/B.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]költség). Ha nem tudja igazolni a költségeit, lehetősége van arra is, hogy az igazolás nélkül elszámolható 10 százalék költséghányadot érvényesítse. Ebben az esetben a bevétel 90 százaléka, azaz a 4200 Ft-ban megállapított tiszteletdíj esetén (4200 x 0,9) 3780 Ft lesz a jövedelme. 2011. évben az adó alapjául szolgáló jövedelemhez hozzá kell adni az adóalap-kiegészítést, amely a jövedelem 27 százaléka. Az adóalap (3780 Ft + 1021 Ft = 4801 Ft) után 16 százalékos mértékű adót (768 Ft) kell fizetni. A tiszteletdíjból a kifizetésekor vélhetően levonják az adóelőleget, és költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot is kérnek az adóelőleg megállapításához. Ettől függetlenül be kell vallania a jövedelmét. Ha a kifizetőnek a 10 százalék költséghányadról nyilatkozik, és év végén is ennek figyelembevételével kívánja megállapítani az adóját, továbbá a kifizető a leírtaknak megfelelően hiánytalanul levonta az adóelőleget, akkor a személyijövedelemadó-bevallás benyújtása helyett Ön adhat adónyilatkozatot, vagy kérheti az adóhatóság segítségét az egyszerűsített bevalláshoz. Az egyszerűsített[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]az érintett megszerzi a 40 év jogosultsági időt, úgy a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 2011. április 2-ától hatályba lépett módosítása alapján lehetőség van a közalkalmazott felmentésére is a munkáltató részéről, ha arra költségvetése fedezetet nyújt. A Kjt. 30. § (1) bekezdés kiegészült egy új f) ponttal, miszerint "a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt - a 30/A.-30/B. §-ban foglalt korlátozással - felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha f) a negyvenéves szolgálati idővel igénybe vehető öregségi teljes nyugdíj [a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdés] feltételével legkésőbb a felmentési idő utolsó napján rendelkező közalkalmazott nő azt írásban kérelmezi." Amennyiben az érintett közalkalmazott az Állami Biztosítótól nem áthelyezéssel került a következő - elmondásuk szerint - Kjt. hatálya alá tartozó szervhez, úgy ez az időszak a jubileumi jutalom szempontjából nem számítható be. Tehát a megadott információk alapján 1972. január 1-jétől számítható a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő a jubileumi jutalom szempontjából. Az érintett tehát 2011. december 30-án (a jogviszony megszűnésének napján, tekintettel arra, hogy a nyugdíjat 2011. december 31-ével kívánja megigényelni) még éppen nem fog rendelkezni a 40 év jubileumi jutalomra jogosító idővel. A "40 éves kedvezményes" jubileumi jutalomra vonatkozó rendelkezés [Kjt. 78. § (4) bek.] a következőképpen szól. "Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya - a fegyelmi elbocsátás büntetés vagy a 25. § (2) bekezdés b) 1. pontja szerinti áthelyezés kivételével - megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül [37/B. § (1), illetve (3) bekezdés], továbbá legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik, a negyvenéves közalkalmazotti jogviszonnyal járó jubileumi jutalmat részére a jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni." Az érintett közalkalmazott[…] részlet vége a válaszból.