Találati lista:
21. cikk / 33 Pedagógusszakirodalom-vásárlási hozzájárulás
Kérdés: Intézményünk a tantestület döntése alapján pedagógus-szakkönyv biztosítását a következőképpen oldotta meg: a pedagógus az intézmény nevére szóló számlát kért a könyvről, mely könyvet leltárba vette az intézmény könyvtára, majd a pedagógus használatába adta. A fentiek alapján a dolgozónak adó-, járulékfizetési, illetve -bevallási kötelezettsége nem keletkezik. Szeretnénk tudni, hogy helyesen jártunk-e el?
22. cikk / 33 Polgármesteri költségátalánnyal szemben történő tételes költségelszámolás
Kérdés: Társadalmi megbízatású polgármester költségtérítésénél az elszámolható költségszázalék mekkora lehet, akár 100% is? Milyen költségek számolhatók el? Mik az útiköltség-elszámoláshoz az útnyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályok? Havonként változhat az elszámolni kívánt költség százaléka?
23. cikk / 33 Polgármesteri költségátalánnyal szemben elszámolható költségek
Kérdés: 2010. január 1-jétől a polgármesteri költségátalány az összevont adóalapba tartozó juttatás, amennyiben nem számolnak el számlával vele szemben. Mik számolhatók el polgármester esetén? Hogyan kell ezt szabályozni?
24. cikk / 33 Polgármesterek költségátalányának személyijövedelemadó-vonzata
Kérdés: Polgármester részére az 1994. évi LXIV. törvény 18. § (2) bekezdése szerint fizetett költségátalány után 2010. január 1-jét követően milyen adózási és járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni?
25. cikk / 33 Megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személygépkocsi költségtérítése
Kérdés: Megbízási jogviszonyban foglalkoztatunk egy értékesítőt, akinek az a dolga, hogy termékeinket értékesítse. A feladatot saját gépkocsijával látja el. Kérdésem az, hogy ha kiküldetési rendelvényt tölt ki, vagy útnyilvántartást vezet, és az APEH-üzemanyagárak, illetve fogyasztási normák szerint elszámolja a költségét, akkor számára adómentes gépkocsi-költségtérítésként számfejthetjük-e az összeget? Vagy pedig ez az összeg is bevételként kell, hogy szerepeljen nála, és a nyilatkozata alapján 50%-kal csökkentjük az így kijött adó- és járulékalap-előleget, vagy a másik 50% után mindent meg kell fizetni?
26. cikk / 33 Megbízási szerződés útiköltségének elszámolása
Kérdés: Iskolánkban a vizsgaidőszakban külsős vizsgáztatókat alkalmazunk megbízási szerződéssel. A megbízási szerződéssel foglalkoztatott vizsgáztató megbízási díját számfejtjük, amelyből 10% költséghányad alkalmazásával vonjuk le a járulékot és az adóelőleget. A vizsgáztató saját gépjárművével érkezik a vizsgára. Milyen módon fizethetjük ki a költségtérítését, hogy a jogszabály szerinti költségtérítést adómentesen kapja?
27. cikk / 33 Internetes játékok nyereményének adókötelezettsége
Kérdés: Az interneten számos olyan játékot (pl. kártya) szerveznek, amelyen pénzt lehet nyerni. Kérdésünk az, hogy ezek a nyeremények adómentesek-e, és ha nem, akkor kinek (a játék szervezőjének vagy a nyerteseknek) kell utána az adót megfizetni, és hogyan?
28. cikk / 33 Munkavállalónak juttatott ajándékutalvány adózása
Kérdés: Munkavállalóink jutalmazását ajándékutalványok átadásával szeretnénk megoldani. Az utalvány bármely termék vásárlására felhasználható. A juttatás az elvégzett munka minőségétől függ. A jutalmazásból egyetlen munkavállalót sem zárunk ki, de a juttatás jutalmazási funkciójából adódóan nem biztos, hogy minden dolgozó kap utalványt. Az így adott ajándékutalvány természetbeni juttatásként kezelhető-e?
29. cikk / 33 Szerzői jogdíj adóelőlegének megállapítása
Kérdés: Főiskolánk által felhasználói szerződés alapján kifizetett szerzői jogdíjból történő adóelőleg-levonásánál helyesen járunk-e el, ha a szerződésben megállapított teljes díjból 10 százalék költséghányad levonása után 38 százalék személyijövedelemadó-előleget vonunk le? Kérdésünk továbbá az is, hogy ha az egyik megbízott folyamatosan külföldön dolgozik, és magyarországi munkahelye, jövedelme nincs, csak itt bejelentett állandó lakcíme, akkor a kifizetéskor kell-e adóelőleget levonnunk?
30. cikk / 33 Egyes kifizetések hallgatói munkadíjként történő minősítése
Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?
