Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

8 találat a megadott online számlázás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Nyugdíjasklub nevére szóló számla

Kérdés: A 2020. július 1-jével hatályba lépő számlázási szabályok szerint számlára kiállítás és befogadás során a szervezet adószámát be kell írni. Az önkormányzatok anyagi lehetőségeik függvényében támogatják a helyi civil szervezeteket. 2020. július 1-je előtt lehetőség volt olyan civil szervezet támogatására is, amelyek bírósági bejegyzéssel nem rendelkeztek, azaz nem bejegyzett szervezetek voltak, pl. idősek klubja, kézművescsoport stb., hiszen a kapott támogatásra vonatkozóan a nevükre kiállított bizonylattal számoltak el. 2020. július 1-je után erre nincs lehetőség - véleményem szerint -, ugyanis a támogatott szervezet csak akkor tud elszámolni, ha adószámmal rendelkezik, és a nevére számlát tudnak kiállítani. Szerintünk emiatt szükséges az államháztartási források átadásának és átvételének helyi szabályait is átalakítani. Az említett szervezetek csak egy ún. "befogadó szervezet" útján fognak tudni támogatásban részesülni a jövőben. Kérném szíves segítségüket, iránymutatásukat a fentiekről az önkormányzatok szabályszerű vagyongazdálkodása érdekében.
Részlet a válaszból: […]kézművescsoport a kérdés szerint nem bejegyzett szervezetek, gazdasági tevékenységet nem végeznek, ezért adószámmal nem kell rendelkezniük. Ez azonban nem akadálya annak, hogy számlát kérjenek, hiszen az adószámmal nem rendelkező magánszemélyek is kérhetnek saját nevükre szóló számlát. A magánszemélyek nevére szóló számlákról 2021-től kell adatszolgáltatást teljesíteni a számlakiállítóknak. Azokat a szervezeteket, amelyeknek nem kell adószámmal rendelkezni, a magánszemélyekhez hasonlóan kell kezelni.Az, hogy a vevő a vásárlás során milyen minőségében jár el, a vevő nyilatkozata alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5328

2. találat: Adatszolgáltatási kötelezettség fordított adós számlákról

Kérdés: 2020. július 1-jétől megváltoztak az online számlaadat-szolgáltatásra vonatkozó szabályok. Ha jól tudjuk, 2020. június 30-ig nem kellett adatot szolgáltatni a belföldi fordított adózás alá tartozó ügyletekről. Az Áfa-tv. szövege alapján úgy tűnik, hogy 2020. július 1-jétől a fordított adós ügyletekről is adatot kell szolgáltatnia a számla kibocsátójának. Valóban így van? A számla befogadójának kell-e adatot szolgáltatnia?
Részlet a válaszból: […]keltéről.2020. július 1-jétől a számla kibocsátójára vonatkozóan a következők szerint rendelkezik az Áfa-tv. 10. számú mellékletének 1. pontja:1. Az adóalany köteles az állami adó- és vámhatóság részére adatot szolgáltatni egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére belföldön teljesített termékértékesítéséről - ide nem értve a 89. § szerinti termékértékesítést -, szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról.Látható, hogy 2020. június 30-ig az Áfa-tv. előírta, hogy a 100 000 forintot elérő vagy azt meghaladó összegű áthárított adót tartalmazó számlákról kell adatot szolgáltatni. 2020. július 1-jétől hatályos szabály azonban már nem tartalmaz olyan kitételt, mely szerint csak az áthárított adót tartalmazó számlákról kell adatot szolgáltatni. Ebből következően azokban az esetekben is adatszolgáltatásra köteles az adóalany, ha a belföldi fordított adózás (Áfa-tv. 142. §) szabályai szerinti ügyletről bocsát ki bizonylatot, amelyben az Áfa-tv. szabályai szerint nem háríthat át áfát.A számlabefogadó adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó szabályokat a 10. számú melléklet 9. pontja tárgyalja az alábbiak szerint:9. Az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany - ideértve az eva hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,b) a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról és áthárított adó összegéről, a számla sorszámáról, valamintc) a számlában[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5305

3. találat: Online adatszolgáltatás

Kérdés: Kell-e adatot szolgáltatni 2020. július 1-je után az adómentes ingatlan-bérbeadásról kiállított számlákról?
Részlet a válaszból: […]1-jétől hatályos 10. sz. melléklete szerint az adóalany köteles adatot szolgáltatni az adó- és vámhatóság részére azon általa teljesített termékértékesítésekről, szolgáltatásnyújtásokról kibocsátott vagy kiállított számláról, számlával egy tekintet alá eső okiratról, amelyre e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a 158/A. § értelmében, kivéve azon termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, melynek teljesítési helye a Közösség másik tagállama, és amely termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás tekintetében az adóalany adófizetési kötelezettségének az Art. távolról is nyújtható szolgáltatásokat nyújtó adózókra vonatkozó különös szabályai szerint tesz eleget.Az Áfa-tv. 10. sz. mellékletének 2. pontja szerint a nyomdai úton előállított nyomtatvány használatával adóalany részére kibocsátott számla 169. § szerinti, számlával egy tekintet alá eső okirat 170. § szerinti adattartalmáról köteles adatot szolgáltatni az adóalany. Nem adóalany természetes személy részére kibocsátott számla, számlával egy tekintet alá eső okirat esetében az adatszolgáltatás nem terjed ki a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének nevére és címére.2020. július 1-jétől számlaadat-szolgáltatásra kötelezettek mindazok, akik az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:- áfaalanyok,- belföldön nyilvántartásba vett áfaalany részére belföldön teljesítenek termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, és- erről számlát, számlával egy tekintet alá eső okiratot állítanak, bocsátanak ki.Az együttes feltétel azt jelenti, hogy mindegyik feltételnek teljesülnie kell. Tehát, ha az Áfa-tv.-ben biztosított lehetőséggel élve nem állítanak ki számlát az ingatlan-bérbeadásról, akkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5257

4. találat: Online adatszolgáltatás számlákról, nyugtákról

Kérdés: Intézményünknek üdülője van, amit saját és nem saját dolgozóknak, esetenként más intézményeknek, cégeknek is kiadunk. A forgalom kicsi, ezért nem vettünk pénztárgépet, hanem minden vendégnek számlát állítottunk ki, és eddig beadtuk a PTGSZLAH nyomtatványt azokban a hónapokban, amikor volt vendég. 2020. július 1-je után mi a teendőnk? Marad a PTGSZLAH adatszolgáltatás, vagy más adatszolgáltatást kell teljesítenünk?
Részlet a válaszból: […]vevőnek számlát adjanak, és az így kiállított számlákról havonta, a tárgyhót követő hónap 15-ig beadják a PTGSZLAH adatszolgáltatást. Nagyon fontos hangsúlyozni, a PTGSZLAH adatszolgáltatást az online pénztárgép helyett kiállított számlákról kell beküldeni, és kizárólag azokról a szolgáltatásokról, értékesítésekről, amelyek az említett NGM rendelet szerint online pénztárgép kötelezettség alá esnek.2020. július 1-jét követően a magyar adóalanynak adatot kell szolgáltatnia a kiállított számláiról, feltéve, hogy azt egy másik magyar adóalanynak címezte, és az adott ügylet belföldön teljesült. Amennyiben a számlakiállí-tási kötelezettséget online számlázóprogrammal teljesítik, akkor a program emberi beavatkozás nélkül teljesíti az adatszolgáltatási kötelezettséget az adóhatóság felé. Ha kézi számlatömböt használnak, akkor a 2020. 06. 30-át követően, belföldi adóalany vevő részére kibocsátott számlákról a számla kibocsátását követő négy naptári napon belül kell adatot szolgáltatni. Az 500 ezer Ft-ot elérő vagy azt meghaladó áthárított adót tartalmazó kézi bizonylatokról a számla kibocsátását követő naptári nap végéig kell az adatszolgáltatást teljesíteni.A PTGSZLAH[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5256

5. találat: Online adatszolgáltatás

Kérdés: 2020. július 1-jétől a 100 000 forintot meg nem haladó áfatartalmú számlákról is online adatszolgáltatást kell teljesíteni. Az önkormányzat bérletidíj-bevételeiről az önkormányzati kft. állítja ki a számlákat meghatalmazottként. Kell-e módosítani emiatt a kft.-vel kötött szerződést?
Részlet a válaszból: […]számlakibocsátásra kötelezettnek, elektronikus számla esetében pedig elektronikus formában bocsátja haladéktalanul a számlakibocsátásra kötelezett rendelkezésére;b) a számlázóprogrammal előállított számla esetében a számlakibocsátásra kötelezett és meghatalmazottja előzetesen és írásban megállapodnak a számla előállítása során alkalmazott sorszámtartományról, amelyet a számlakibocsátásra kötelezett is köteles nyilvántartásában rögzíteni.Ezeknek a feltételeknek a teljesítése érdekében a meghatalmazottnak elkülönített nyilvántartást kell vezetnie arról, hogy a meghatalmazottként kiállított számlákat átadták az értékesítőnek, illetve számlakibocsátónként kell nyilvántartani az elkülönített számla--sorszámtartományokat is. E nyilvántartás jellegét és formáját a meghatalmazottnak kell kialakítania a tartalmi követelmények betartásával.Az önkormányzat és a kft. között létrejött szerződésnek a fenti követelményeket tartalmaznia kell. A számlázásra vonatkozóan nem kell különmegállapodást kötni, ezek a feltételek belefoglalhatók az alapszolgáltatásról (ingatlankezelés, -hasznosítás) kötött szerződésbe. Ezenkívül fontos rögzíteni a szerződésben, hogy a számla kiállításáért és annak valóságtartalmáért, szabályszerűségéért az önkormányzatot mint szolgáltatót és a kft.-t mint számlakibocsátót egyetemleges felelősség terheli.Az önkormányzatot mint a szolgáltatás nyújtóját az alábbi kötelezettségek terhelik:1. Be kell jelentenie a NAV-hoz a meghatalmazott által használt számlázóprogramot a SZÁMLÁZÓ jelű nyomtatványon, az első számla kibocsátását megelőzően.2. Az értékesítőnek regisztrálnia kell a https:// onlineszamla.nav.gov.hu oldalon. Ezen az oldalon hozzáférési jogosultságot kell biztosítani (másodlagos felhasználó) a meghatalmazott részére.3. A számlázási meghatalmazott a másodlagos felhasználási jogosultságával, de az értékesítő nevében tudja teljesíteni az Online Számla[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. június 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5199
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Online számlaadat-szolgáltatás

Kérdés: Az alanyi adómentes és tárgyi adómentes tevékenységet végzőket hogyan érinti a számlaadat-szolgáltatás? Hogyan készüljünk fel a 2020. évközi és a 2020-tól hatályba lépő szabályokra?
Részlet a válaszból: […]kötelezettség, mert nem vonja le a számlák áfatartalmát.2020. július 1-jétől jelentősen bővül az adatszolgáltatási kötelezettség. Minden belföldi adóalany számára kiállított számlát be kell küldeni a NAV részére, tehát eltörlik a 100 ezer forint áfaértékhatárt. Az új rendelkezések szerint a kataadózók, az alanyi áfamentes és a tárgyi adómentes tevékenységet végzők, ha számlaadásra kötelezettek, kötelesek lesznek az adatszolgáltatás teljesítésére. A költségvetési szférában alkalmazott szoftverek többsége már fel van készülve erre a változásra. Már most is van lehetőség arra, hogy minden számlát beküldjenek a NAV-hoz, nem csak a 100 ezer Ft-os értékhatárt meghaladó áfatartalmúakat. De sok költségvetési intézmény alkalmaz még kézi számlázást, pl. múzeumok, könyvtárak, sportcentrumok, strandok. A kézi számlákat is fel kell tölteni az adatszolgáltató rendszerbe. Ennek a belső ügyviteli rendjét ki kell alakítani. A számlázóknak elő kell írni, hogy a kiállított számlákat haladéktalanul juttassák el ahhoz a személyhez, akinek jogosultsága van a számlák feltöltésére az online adatszolgáltató rendszerbe.A másik fontos feladat, hogy azoknak a partnereknek az adószámát (adószám első 8 számjegyét) is be kell kérni és rögzíteni kell az informatikai rendszerbe, akiknek eddig még nem kérték el az adószámát.2021. január 1-jétől tovább bővül az adatszolgáltatási kötelezettség, a magánszemélyek, a külföldi vállalkozások és egyéb szervezetek számára kiállított számlákat is be kell majd küldeni. Gyakorlatilag minden számla azonnal az adóhatósághoz kerül. Ez lesz az alapja a NAV által elkészítendő áfabevallás-tervezetnek.Az adatszolgáltatási kötelezettséget a NAV Online Számla felületén kell majd teljesíteni, ide kell majd rögzíteni a számlák adatait. Kézi számlatömbből vagy online összekötéssel nem rendelkező számlázóból történt számlázás esetén számlánként, manuálisan.Jelenleg az 500 000 Ft áthárított áfahatárt elérő vagy azt meghaladó számlákat a számla kiállítását követő napon, a 100 000 és 500 000 Ft közötti áfatartalmú számlákat 5 napon belül kell beküldeni.2020. július 1-jétől ez is változik. Az 500 000 Ft vagy annál nagyobb áfatartalmú számlákat a számla kiállítását követő napon, az ennél kisebb értékű számlákat 4 napon belül kell majd rögzíteni a rendszerben.Fontos változás, hogy a számlát a teljesítést követő legkésőbb 8 napon belül kell kiállítani. Ez a szabály is 2020. július 1-jétől lép életbe.Az új szabályok bevezetéséhez átmeneti rendelkezések[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. március 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5149

7. találat: Számla javítása és online számlaadat-szolgáltatás adószámváltozás esetén

Kérdés: Egy magyar székhelyű társaság folyamatosan értékesíti az általa gyártott termékeket német adóalany partnere (vevő) részére az Áfa-tv. 89. §-a alapján. Az eddig folytatott gyakorlat szerint a társaság a termékek gyártásához szükséges speciális gyártóeszközöket (tesztereket) áfa felszámítása mellett értékesítette a vevő részére, tekintettel arra, hogy ezen értékesítések vonatkozásában nem teljesültek maradéktalanul az Áfa-tv. 89. §-ának előírásai (a speciális gyártóeszközöket nem szállították el Magyarországról). Az áthárított áfát a vevő az Áfa-tv. XVIII. fejezete szerinti eljárásban visszaigényelte. A vevő azt kéri a társaságtól, hogy a 2019-ben teljesített értékesítésekről kiállított számlákat módosítsa akként, hogy a vevő adószámaként ne a német közösségi adószámot, hanem a vevő által 2018. év végén megigényelt magyar regisztrációs adószámát tüntesse fel. A vevő 2019. év vonatkozásában még nem igényelte vissza az általános forgalmi adót. A jó kapcsolat fenntartása érdekében a társaság szeretne a vevő kérésének eleget tenni. Figyelemmel az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére is, hogyan tudja a társaság elvégezni a korrekciót?
Részlet a válaszból: […]német közösségi adószám egy és ugyanazon adóalanyt azonosítja, "testesíti meg" -, függetlenül attól, hogy a társaság a vevő német közösségi adószámát tüntette fel a számlán, a vevő már belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak minősült - feltéve, hogy belföldön teljesülő áfaköteles tevékenység miatt kért adószámot -, így a társaságnak az Áfa-tv. 10. számú mellékletének 6. pontja alapján adatszolgáltatási kötelezettsége keletkezett a vevő magyar adószámának megképzését követően kiállított azon számlák esetében, amelyekben a vevőre áthárított áfa összege a 100 000 forintot elérte vagy meghaladta. Az elmulasztott adatszolgáltatást a társaságnak pótolnia kell, tehát a más tagállami adószámra kiállított számlák adattartalmáról pótlólag adatot kell szolgáltatni az online számlarendszeren keresztül.Az Áfa-tv. 169. §-ának dc) pontja értelmében a számlán kötelezően fel kell tüntetni a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője adószámának vagy csoportos általánosforgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, amely alatt mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették, feltéve, hogy a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalanyra a 169. § k) pontja szerinti áthárított adó a 100 000 forintot eléri vagy meghaladja, és a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön.A fentiek alapján azok a számlák, amelyeket a társaság a vevő magyar adószámának megképzését követően a vevő német közösségi adószámára állított ki, hibásak, azokat javítani kell.Figyelemmel arra, hogy a magyar adószám és a német közösségi adószám ugyanazt a német adóalanyt azonosítja, "testesíti meg", nem helytálló az az értelmezés, hogy a vevő német adószámára nem történt teljesítés. A rendelkezésre álló információk szerint ténylegesen történt teljesítés, a gazdasági esemény teljesedésbe ment, az ügyletet a társaság a vevőnek teljesítette, amely tényt nem befolyásolja az a körülmény, hogy időközben a vevő Magyarországon adóalanyként bejelentkezett. Ez utóbbi körülmény nem jelenti azt, hogy az ügylet fiktív lenne.Mindezekre tekintettel tartalmilag számlakorrekcióról van szó, a kérdéses esetben az Áfa-tv. 55. §-ának (2) bekezdése nem bír relevanciával. Az már a társaság döntése, hogy a számlakorrekciót a számlák érvénytelenítésével és új számla kiállításával, vagy a számlák módosításával, vagy csoportos módosító okirattal hajtja végre.A pótlólagos adatszolgáltatáson túl az Áfa-tv. 10. számú mellékletének 6. pontja alapján a 100 000 forintot elérő vagy meghaladó összegű áthárított áfát tartalmazó számlákat érintő módosításról vagy érvénytelenítésről is adatszolgáltatást[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. december 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5093
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Belföldi összesítő jelentés kapcsán meghatározott 1 000 000 forintos értékhatár

Kérdés: Úgy értesültünk, hogy 2017. július 1-jétől mégsem módosult az Art. azon rendelkezése, amelynek értelmében a belföldi összesítő jelentést már a 100 000 forintot elérő áfatartalmú ügyleteket is szerepeltetni kell az áfabevallásban. Hogyan kell helyesen eljárni 2017. július 1-jétől?
Részlet a válaszból: […]bevezetni tervezett változás hatálybalépését egy évvel elhalasztja. Ezzel egy időben került volna bevezetésre a számlázóprogramok online adatszolgáltatása, azaz a számlázóprogrammal kibocsátott, 100 000 forintot meghaladó összegű áthárított áfát tartalmazó számlák adatairól történő valós idejű adatszolgáltatási kötelezettség, amely értékesítői oldalon kiváltaná az ún. tételes adatszolgáltatási kötelezettséget. A Mód-tv. 231. §-a értelmében a 2017. július 1-jével bevezetni tervezett változás csak 2018. július 1-jén lép hatályba, az ezen szakaszhoz fűzött indokolás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. augusztus 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4527