Göngyölegek elszámolása

Kérdés: Költségvetési intézményként, a részünkre kiszámlázott raklapok visszaszolgáltatásáról nekünk kellene számlát kiállítanunk az eladó felé. A NAV online adatszolgáltatás miatt valóban ez a helyes eljárás jelenleg a göngyölegek tekintetében? Költségvetési intézményként (oktatás igazgatása fő tevékenységgel) jogosultak vagyunk-e ilyen számlát kiállítani, és ha igen, ezt B401 készletértékesítés rovaton számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 73. §-a (2) bekezdésének e) pontja értelmében az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez kapcsolódó visszáru, valamint az értékesített és később visszavett betétdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.

OSS egyablakos rendszer alkalmazása

Kérdés: Egy norvégiai székhelyű adóalany (társaság) Magyarországon a cégnyilvántartásban is szereplő olyan fiókteleppel rendelkezik, amely az Áfa-tv. szerint egyben állandó telephelynek is minősül. A fióktelepnek érvényes magyar adószáma van. A társaság az Európai Unió több másik országában, köztük Finnországban is rendelkezik áfaregisztrációval és ottani érvényes adószámmal is. Az Áfa-tv. értelmében vett állandó telephelye a társaságnak azonban az EU-n belül csak Magyarországon van a fióktelep útján. A társaság Finnországból finn nem adóalanyoknak értékesít, valamint több más EU-országba is megvalósít az Áfa-tv. 12/B §-a (1) bekezdésének megfelelő Közösségen belüli távértékesítést, köztük magyarországi nem adóalanyok részére is az alábbiak szerint:
A társaság alkalmazottakkal, eszközökkel Finnországban nem rendelkezik. A társaság megbízásából egy finn adóalany szolgáltató raktározza és fuvarozza el a termékeket Finnországból a rendeltetés szerinti EU-országba a nem adóalany vevők részére, mely során a termék nem kerül a finn szolgáltató tulajdonába, az mindaddig a társaság tulajdonát képezi, ameddig el nem jut a végső vevőkhöz. A társaság megbízásából az említett finn szolgáltató üzemelteti az online shopot is, amelyen keresztül a társaság nem adóalany vevői megrendelhetik a társaság termékeit. A társaság meghatalmazása alapján a finn szolgáltató állítja ki a társaság nevében a Finnországból induló közösségi távértékesítésről a számlákat a társaság nem adóalany vevőinek. A fenti tényállással kapcsolatban az OSS egyablakos rendszer alkalmazásával összefüggésben az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Regisztrálhat a társaság a fióktelepén keresztül Magyarországon az OSS-rendszerbe?
2. Teljesítheti a társaság a fióktelepén keresztül az összes Finnországból induló, más EU-tagállamba irányuló közösségi távértékesítések kapcsán adóbevallási és -fizetési kötelezettségét a magyar OSS-rendszeren keresztül 2021. július 1-jétől?
3. A társaság vagy a fióktelep adatai (név, cím, adószám) szerepeltetendők a Finnországból induló közösségi távértékesítésről kiállítandó számlákon, illetve bizonylatokon?
4. A magyar számlázási szabályok alá tartozó ügyletek esetén kiállítható-e nyugta? Ha igen, milyen esetben?
5. Online adatszolgáltatásra mely tranzakciók a kötelezettek, és milyen módon?
6. Azon számlák esetében, amelyeket a társaság az OSS-rendszeren keresztül vall be és kezeli azok adókötelezettségét, fel kell tüntetni az áfa összegét forintban?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk kialakítása során vélelmeztük, hogy a társaságnak nincs állandó telephelye Finnországban.1-2. 2021. július 1-jétől Közösségen belüli távértékesítés alatt azokat az ügyleteket értjük, amikor az értékesítő egy, a termék feladási tagállamának helyétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

A tényleges ellenértéket meghaladó összegű előleg miatti korrekció

Kérdés: Több alkalommal szembesültem olyan esettel, hogy az előlegfizetéssel induló gazdasági eseményeknél a megvalósult ügylet értéke alacsonyabb a megfizetett előlegnél, melyről negatív végszámlát állítanak ki, ami alapján visszafizetik az előleg fel nem használt részét. A számla kiállítója azonban a magasabb összegű előlegszámlát és a negatív végszámlát a számla befogadójának kérése ellenére sem módosítja. Jelenleg a negatív összegű végszámlák esetében (ahogyan az előzményszámla nélküli negatív számlák esetében is) a számlakibocsátó online adatszolgáltatására nem ERROR, hanem csak WARNING típusú válaszüzenet érkezik, vagyis az adatszolgáltatás figyelmeztetéssel ugyan, de elfogadottnak tekinthető. Így nincs olyan kényszerítő erő, ami miatt a kibocsátó kénytelen lenne változtatni a számlázási szokásán, illetve módosítani az előlegszámlát és a negatív végszámlát. Problémaként merült fel, hogy a számlabefogadónál az áfabevallás M lapjain nem szerepelhet negatív végszámla (ahogyan az előzmény nélküli negatív számla sem), vagyis befogadói oldalon az ilyen számlákról nem teljesíthető szabályosan a belföldi összesítő jelentés. A negatív előjelű számlákat a számla befogadója – tekintettel arra, hogy az előleg összegében szereplő adón túl további áthárított adót nem tartalmaz – a bevallása M-es lapján nem szerepelteti, ezért a számlát befogadó szempontjából a visszajáró előleggel összefüggésben helytelenül kiállított számlákról történő adatszolgáltatás teljesítése nem okozhat fennakadást. A fenti esetben mi a helyes eljárás a számla kiállítója és befogadója részéről (számlakorrekció, bevallás, összesítő jelentés), illetve a visszajáró előleg kapcsán az előlegszámlát módosító számla hiányában megtörténik-e az adólevonási jog utólagos csökkenéséből adódó adófizetési kötelezettség rendezése a számlabefogadó oldalán?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben – amikor egy utóbb ismertté vált körülmény miatt módosul az áfát is tartalmazó előleg összege, azaz módosul az adóalap és az adó összege is – az eredeti előlegszámlát módosítani kell, tekintve, hogy az tartalmilag nem helytálló, nem a valós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 31.

Közétkeztetés II.

Kérdés: A 498/2020. Korm. rendelet szerint az áfatörvény alapján az áfakulcs 5% azon elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra, mely étkezőhelyi vendéglátás keretében történő értékesítés esetén valósul meg. A szociális étkeztetést vásárolt szolgáltatással biztosítjuk, a szerződést szociális étkeztetési feladatok ellátására kötöttük. A számla kiállításra került a szolgáltató részéről 5%-os áfatartalommal.
1. A szolgáltató helyesen járt el, ha 5%-os áfatartalommal állította ki a számlát?
2. Mi továbbszámlázzuk a szociális étkeztetést. Az áfa tartalma 27%. Helyesen járunk el?
3. 2021. január 1-jétől a magánszemélyek részére kiállított szociális étkeztetésről szóló kéziszámlát is kötelesek vagyunk online adatszolgáltatás keretében az adóhatóság részére továbbítani?
Részlet a válaszából: […] 1. A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló kormányrendelet alapján 2020. november 14-étől addig, amíg ez a rendelkezés hatályos, nem valósulhat meg helyben fogyasztás, ezért 5%-os adómérték vonatkozik az elvitelre vagy házhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Önkormányzat által végzett fakitermelés

Kérdés: Önkormányzatunk tulajdonában több erdőterület (művelési ág: erdő) van. A képviselő-testület szeretne fakitermelést végezni a területeken, majd a kitermelt fát értékesíteni kívánja. Az önkormányzat alanyi adómentes. Az önkormányzatnak milyen kötelezettségei lesznek a kitermeléssel, az értékesítéssel és az adózással kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzat által végzett fakitermelés nem vállalkozási tevékenység. Az önkormányzat nem válik semmilyen tevékenység folytán társaságiadó-alannyá, és vállalkozási tevékenység címén befizetési kötelezettsége sem keletkezik. A fakitermelés az áfa hatálya alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Online adatszolgáltatás számlákról, nyugtákról

Kérdés: Intézményünknek üdülője van, amit saját és nem saját dolgozóknak, esetenként más intézményeknek, cégeknek is kiadunk. A forgalom kicsi, ezért nem vettünk pénztárgépet, hanem minden vendégnek számlát állítottunk ki, és eddig beadtuk a PTGSZLAH nyomtatványt azokban a hónapokban, amikor volt vendég. 2020. július 1-je után mi a teendőnk? Marad a PTGSZLAH adatszolgáltatás, vagy más adatszolgáltatást kell teljesítenünk?
Részlet a válaszából: […] A 48/2013. NGM rendelet 1. sz. melléklete sorolja fel azokat a tevékenységi köröket, amelyek esetében kötelező online pénztárgépet alkalmazni. A rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatásokat a 2009. október 15. napján hatályos TEÁOR '08 alapján kell meghatározni. E szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Online adatszolgáltatás

Kérdés: Kell-e adatot szolgáltatni 2020. július 1-je után az adómentes ingatlan-bérbeadásról kiállított számlákról?
Részlet a válaszából: […] 2020. július 1-jétől egyes áfamentes szolgáltatásokról is kötelező számlát kiállítani az Áfa-tv. 165. §-a (1) bekezdésének előírásai szerint. Az Áfa-tv. 165. §-ának (1) bekezdése szerint 2020. július 1-je után is mentesül a számlakibocsátási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Online adatszolgáltatás

Kérdés: 2020. július 1-jétől a 100 000 forintot meg nem haladó áfatartalmú számlákról is online adatszolgáltatást kell teljesíteni. Az önkormányzat bérletidíj-bevételeiről az önkormányzati kft. állítja ki a számlákat meghatalmazottként. Kell-e módosítani emiatt a kft.-vel kötött szerződést?
Részlet a válaszából: […] A meghatalmazott saját számlázóprogramjából az alábbi feltételekkel állíthat ki a szolgáltatás nyújtója nevében számlát:1. A számlázórendszernek alkalmasnak kell lennie a több számlakibocsátó (saját nevében, illetve meghatalmazottként eljárva más vállalkozás) által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Online szállásközvetítés

Kérdés: Egy magyar társaság fő tevékenysége online (azaz interneten keresztül történő) szállásközvetítés. A társaság ügyfelei különböző szálláshelyeket (pl. szállodákat, apartmanokat, vendégházakat) üzemeltető és azokat kiadó vállalkozások, illetve magánszemélyek (szálláshely). A?társaság egy általa fejlesztett és üzemeltetett rendszer segítségével biztosítja, hogy a szálláshely megjelenjen és foglalható legyen a társaság internetes szállásfoglalási rendszerében. A társaság biztosítja, hogy a rendszerébe beérkező szállásfoglalások és ajánlatkérések a szálláshely részére továbbításra kerüljenek. A társaság a szálláshely részére alapszolgáltatásként a rendszer használatát biztosítja, beleértve a használathoz szükséges adminisztrációs felületet is. A rendszerben a szálláshelyre vonatkozó információk jelennek meg, és biztosítja annak foglalhatóságát. A szálláshely saját maga adja meg és tölti fel a rendszerbe a rá vonatkozó információkat, adatokat és fotókat. A vendégek a rendszerben regisztrálva kiválaszthatják a számukra megfelelő szálláshelyet és időpontot, illetve le is foglalhatják azt, vagy ajánlatot kérhetnek. A szálláshely valós idejű foglalási rendszert alkalmaz. A vendég a szálláshely által alkalmazott és vezetett valós idejű foglalási rendszerében feltüntetett szabad helyre vonatkozóan küld foglalást, amely esetben a foglalás automatikusan elfogadásra kerül egy válaszüzenet formájában. A válaszüzenettel a vendég és a szálláshely között létrejön a szerződés. A társaság a vendég és a szálláshely közötti jogviszonynak nem alanya. A társaság a vele szerződéses kapcsolatban álló szálláshelyektől jutalékot kap a szolgáltatásaiért a ténylegesen kifizetett vendégéjszakák után. A KSH besorolása szerint a társaság tevékenysége a 79.11.21 Szállásközvetítés.
Kérdéseim a fent vázolt tényállással kapcsolatban:
- A társaság tevékenysége áfa szempontjából elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül-e, és az arra vonatkozó, speciális áfaszabályok vonatkoznak rá?
- A társaság tevékenységének KSH általi besorolása nem befolyásolja-e az áfamegítélést, illetve a társaság tevékenysége a KSH-besorolástól függetlenül elektronikus úton nyújtott szolgáltatásnak minősül-e?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 45/A. §-a (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy a 45/A. § alkalmazásában elektronikus úton nyújtott szolgáltatás különösen kép, szöveg és egyéb információ rendelkezésre bocsátása, valamint adatbázis elérhetővé tétele, feltéve, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Számlakibocsátási kötelezettség kezelőszemélyzet nélküli automata berendezés útján teljesített, távolról is nyújtható szolgáltatás esetén

Kérdés: Egy társaság az Európai Közösség területén letelepedett adózóként az Európai Közösség országaiba nyújt távolról is nyújtható elektronikus online szolgáltatást zárt informatikai rendszerben természetes személyek részére. Egy olyan online oldalt üzemeltet, ahol utazáshoz lehet társakat keresni. A rendszer teljesen automatizált, ingyenes regisztrációval egy felhasználói profil hozható létre, amivel látni lehet a keresési feltételeknek megfelelő partnereket. Díjfizetést követően láthatóvá válik a lehetséges partnerek profilképe, illetve korlátlan számú üzenet írható. A díjfizetés elektronikusan történik online fizetési szolgáltatón (Payment services provider; PSP) keresztül.
Az oldalon mind a megrendelés, mind a fizetés, mind a szolgáltatás nyújtása is elektronikus úton, elektronikus formátumban automatizálva, emberi beavatkozás nélkül, egy zárt rendszerben történik, hasonlóan a parkolási díj vagy az autópálya-használati díj elektronikus úton történő kiegyenlítéséhez. Tehát az online szolgáltatórendszer a kezelőszemélyzet nélküli automatához hasonlóan, ugyanúgy zárt rendszerben, kezelői közreműködés nélkül, automatikusan működik.
A társaság a magyarországi általános forgalmi adófizetési kötelezettségét a Mini Egyablakos Rendszeren (MOSS) keresztül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, negyedévente teljesíti.
Az Áfa-tv. 2019. január 1-jét megelőzően hatályos 165/A. §-ának (1) bekezdése alapján mentesül a 45/A. § szerinti szolgáltatásnyújtás (távolról is nyújtható szolgáltatás) tekintetében a számlakibocsátási kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig nem rendelkezik lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel belföldön, és aki (amely) a 45/A. § szerinti szolgáltatás nyújtása utáni adófizetési kötelezettségét azon tagállami szabályozás alapján teljesíti, amely tartalmában megfelel a Héa-irányelv 358-369k. cikkében foglaltaknak. A 165/A. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását kéri.
A fenti rendelkezés alapján a társaság a szolgáltatás igénybevevőjének számla kiállítására irányuló kérelme hiányában nem bocsát ki számlát. A társaság köteles-e nyugta kibocsátására a 2019. január 1-jét megelőzően?
2019. január 1-jétől a számlakibocsátásra vonatkozó rendelkezések módosultak. Az Áfa-tv. 158/A. §-ának (4) bekezdése alapján a számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, amelyben a Héa-irányelv XII. cím 6. fejezetének tartalmában megfelelő különös szabályozást alkalmazó adóalanyt nyilvántartásba vették azon termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás vonatkozásában, amely után az adófizetési kötelezettségének az adóalany ezen különös szabályozás alkalmazásával tesz eleget.
A számlára vonatkozó kötelezettségek teljesítésénél a számlakibocsátási kötelezettség keletkezésének/teljesítésének időpontját kell figyelembe venni? A számlára vonatkozó kötelezettségek magukban foglalják a nyugtakibocsátási kötelezettségek teljesítését is?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áfa-tv. 2019. január 1-jét megelőzően hatályos 165/A. §-a értelmében távolról is nyújtható szolgáltatások esetében, amennyiben a szolgáltatás igénybevevője az adóalanytól számla kibocsátását nem kérte, az adóalany mentesül a számlakibocsátási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.
1
2