Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott pénzeszközátadás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Önkormányzati intézmény által adott támogatás

Kérdés: Kérdések: 1. Nemzetiségi önkormányzat iskola és óvoda fenntartója. Az intézmények részére utalt működési támogatásból a fenntartott intézmények, sportegyesület részére sportcsarnok építéséhez pénzt szeretnének átadni. (Az önkormányzattól és az intézményektől független egyesület - nem államháztartási fenntartású - látványcsapatsport-támogatásból valósítja meg a sportcsarnok építését, amelyhez az önrész forrása lenne az intézményektől kapott pénzeszközátadás.) Az iskolában tanuló és az óvodás gyermekek részére a felépült sportcsarnokban szeretnék majd a sportfoglalkozásokat és a tornaórák egy részét megtartani. Jogszerűen adhat-e át nemzetiségi önkormányzat által fenntartott intézmény ilyen címen pénzeszközt sportegyesület részére?
2. Csak költségvetési támogatásban részesülő intézményekben dolgozók részére a részükre megállapított illetményen túl adható-e jutalom, ha igen, akkor milyen feltételekkel? Az intézményeknek nincs saját bevétele, csak az átlagbéralapú támogatás a forrása az illetményeknek.
Részlet a válaszból: […]az irányító szervi támogatás tud lenni, ha abból más kiadás helyett erre fordít. Az Ávr. 43. §-a szerint az intézmény saját hatáskörben átcsoportosíthat.Az Ávr. 43. §-ának (2) bekezdése alapján a költségvetési szerv a költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.Az Ávr. 44. §-ának (2) és a 43. §-ának (2) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban felhatalmazott, a költségvetési szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.Az Áht. 6. §-ának (5) bekezdése szerint működési kiadások - és azok kiemelt előirányzatai - azok közgazdasági jellege szerinta) a személyi juttatások, amelyek a foglalkoztatottaknak kifizetett illetményből, munkabérből és más juttatásokból, valamint a nem foglalkoztatott természetes személyeknek juttatott más jövedelmek megfizetéséből származnak,b) a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó, amelyet a kifizetést teljesítő megfizetni köteles,c) a dologi kiadások, amelyek a készletek és szolgáltatások vásárlása, más befizetési kötelezettségek teljesítése, kamatfizetés és más, a működés során keletkező kiadások teljesítéséből származnak,d) az ellátottak pénzbeli juttatásai, amelyek a társadalombiztosítási ellátásokból, családi támogatásokból és a természetes személyeknek betegséggel, lakhatással vagy más okból megfizetett ellátási típusú kifizetésekből származnak,e) az egyéb működési célú kiadások, amelyek a nemzetközi kötelezettségek teljesítéséből, az államháztartáson belülre vagy kívülre működési célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből, valamint a más kiemelt előirányzaton nem szerepeltethető működési jellegű kiadásokból származnak.Az Áht. 6. §-ának (6) bekezdése szerint felhalmozási kiadások - és azok kiemelt előirányzatai - azok közgazdasági jellege szerinta) a beruházások, amelyek az ingatlanok, tárgyi eszközök és más tartósan használt eszközök megszerzéséből, részesedések és befektetési jegyek megszerzéséhez vagy növeléséhez kapcsolódó kiadások teljesítéséből származnak,b) a felújítások, amelyek a tartósan használt eszközök felújításának kiadásaiból származnak,c) az egyéb felhalmozási célú kiadások, amelyek az államháztartáson belülre vagy kívülre felhalmozási célból adott támogatásokból és más ellenérték nélküli kifizetésekből származnak.A felhalmozási célra adott támogatás felhalmozási célú kiadás.Az előzőek alapján működési előirányzat csak működési kiadásokra használható fel. Működési kiadás pl. a tornaórák megtartása feltételeinek biztosítása, terembérlés stb. De a fejlesztési támogatás nem működési kiadás. Az előzőek alapján az intézmény nem nyújthat fejlesztési támogatást a működési előirányzata terhére.Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a kiadási és[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5271
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Szolgáltatásnyújtás

Kérdés: Pénzeszközátadást melyik főkönyvi számlára kell könyvelnünk? A 0-s számlaosztályban nem találtunk rá megfelelő főkönyvi számlát. Több tevékenységünket kiadtuk egy nem költségvetési szervnek, egy szeretetszolgálatnak. A finanszírozást az önkormányzat kapja, és az összeget továbbutalja a szeretetszolgálatnak.
Részlet a válaszból: […]pénzügyi számvitel szerinta) Nettó előleg a kifizetés alapjánT 36515 - K 32/33b) Levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adóT 3641- K 32/33c) Le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adóT 843 - K 32/333. Szállítói számla a költségvetési számvitel szerinta) Nettó értékT 053(2) - K 0021T 0022 - K 053(2)b) Általános forgalmi adóT 053512 - K 0021T 0022 - K 053512c) Nettó előleg teljesítéskéntT 053(3) - K 003d) Előleg utáni általános forgalmi adó teljesítéskéntT 053513 - K 0034. Szállítói számla a pénzügyi számvitel szerinta) Nettó összeg (előleggel együtt)T 52 - K 4213T 6/7 - K 591b) Előleg rendezéseT 4213 - K 36515c) Általános forgalmi adó:Levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó(előleg utáni általános forgalmi adóval)T 3641 - K 4213Előleg utáni levonható előzetesen felszámítottáltalános forgalmi adó rendezéseT 4213 - K 3641Le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó(előleg utáni általános forgalmi adóval)T 843 - K 4213Előleg utáni le nem vonható előzetesen felszámítottáltalános forgalmi adó rendezéseT 4213 - K 8435. A számla kiegyenlítése a költségvetési számvitel szerinta) Nettó összeg (előleg nélkül)T 053(3) - K 003b) Általános forgalmi adó (előleg utáni általános forgalmi adó nélkül)T 053513 - K 0036. A számla bruttó összege[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. június 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3734
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Kisebbségi önkormányzatok

Kérdés: A kisebbségi önkormányzatok szociális ellátásokat nem teljesíthetnek, mivel a hatósági feladatok a Nek. tv. 30/B. § (1) bekezdésében foglalt előírások értelmében a helyi önkormányzat képviselő-testületének és a jegyzőnek a kisebbségi önkormányzatokra át nem ruházható hatáskörébe tartoznak. Kisebbségi önkormányzat támogathatja-e a települési önkormányzat szociális földprogramját akár elszámolási kötelezettséggel a települési önkormányzat részére átadott céljellegű támogatásként, akár pl. burgonya megvásárlásával, átadásával, vagy burgonyaföld bérleti díjának kiegyenlítésével? Van-e arra lehetőség, hogy közvetett módon alapítvány részére történő pénzeszközátadással, céljelleggel biztosítson a kisebbségi önkormányzat támogatást a kisebbség körébe tartozó rászorultaknak?
Részlet a válaszból: […]kisebbségi önkormányzat a települési önkormányzat szociális földprogramját elszámolási kötelezettséggel támogassa, illetve hogy alapítvány részére pénzeszközt adjon át. Az alapítvány részére is adhat a felhasználási cél meghatározásával pénzeszközt a kisebbségi önkormányzat, amit az alapítvány a saját céljaival összefüggésben használhat fel. Az alapítványi támogatásként átadott összeg felhasználási célja azonban nem lehet konkrét személy segélyezése. Ha az alapítvány magánszemélyt támogat a kisebbségi önkormányzattól kapott pénzösszegből, akkor a kifizetés személyijövedelemadó-vonzatai az alapítványt terhelik. Sem az önkormányzat, sem az alapítvány részére átadott pénzeszköz forrása nem lehet költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 1.3. pontja alapján az állami szociális rendszer keretében, illetőleg a helyi önkormányzat, továbbá az egyház által nyújtott szociális segély mentes az adó alól. A kérdésben is hivatkozott Nek. tv. 30. §-a alapján állami szociális rendszer keretében adott segélyt nem adhat a kisebbségi önkormányzat. A kisebbségi önkormányzat által adott segély - ha ennek fedezetére saját bevételből rendelkezésükre áll pénzforrás - nem adómentes, hanem egyéb jövedelem, ami után szja- és 27%-os ehofizetési kötelezettség áll fenn. Az Szja-tv. 1. sz. melléklet 3.1. pontja szerint a közhasznú, kiemelkedően közhasznú alapítványból, annak közhasznú céljával összefüggésben magánszemély részére oktatási intézményben folytatott tanulmányra,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. június 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2672
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Önkormányzat részvétele gazdasági társaságban

Kérdés: 100%-ban önkormányzati tulajdonú, illetve önkormányzati többségi tulajdonú kht.-nak átadott pénzeszközt hová kell könyvelni? Pénzeszközátadás nonprofit szervezeteknek, vagy pénzeszközátadás önkormányzati többségi tulajdonú egyéb vállalkozásnak? Hány százalékos tulajdoni hányad jelent többségi tulajdont egy vállalkozásban vagy nonprofit szervezetben?
Részlet a válaszból: […]pénzeszközátadásokat aszerint, hogy működési vagy felhalmozási célú, a 3812, illetve a 3822. főkönyvi számlákra kell könyvelni. A pénzeszközátadáshoz minden esetben az önkormányzat és a kedvezményezett államháztartáson kívüli szervezet között megállapodás szükséges. A pénzeszközátadás nem lehet szolgáltatásnak az ellenértéke. A többségi tulajdon meghatározásával kapcsolatban a következő előírásokat kell figyelembe venni. - Az Áht. 95. § (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, vagy olyan szervezetet alapíthat, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét, és amelyben - kivéve ha törvény más feltételeket nem határoz meg - legalább többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkezik. Több költségvetési szerv közös vállalkozása esetében elegendő, ha a költségvetési szervek befolyása együttesen éri el a legalább többségi befolyást. - A Ptk 685/B. §-a szerint többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese, és - jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, - a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. (3) A meghatározó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. február 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1597
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Pénzeszközök átadásának új szabályai

Kérdés: Az Ötv. 107. § (2) bekezdése értelmében, a törvény hatálybalépésének napján, 1990. szeptember 30-án a megyei tanács kezelésében lévő székházépület a megyei önkormányzat tulajdonába került. Az 1991. szeptember 1. napján hatályba lépett, az egyes állami tulajdonban álló vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (3) bekezdése rendelte el a következőket: "A köztársasági megbízott hivatalának használatba kell adni az (1) bekezdésben megjelölt vagyont, ha a volt tanács és szervei, illetve tisztviselői, valamint a (2) bekezdésben felsoroltak feladatait jogutódként a köztársasági megbízott látja el." Hivatalunk jogelődje, a Köztársasági Megbízott Hivatala ekkor a feladatellátás céljára egy adott számú irodára, valamint közös használatú helyiségekre (folyosó, termek stb.) nézve a megyei önkormányzattal kötött megállapodás alapján használati jogot szerzett. Az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező költségeket a házban elhelyezkedő, az 1991. évi XXXIII. törvény 40. § (2) bekezdése alapján használati jogot szerzett közhivatalok közösen viselik, az üzemeltetési feladatokat az önkormányzat gazdasági szolgáltató szervezete látja el. Bár a használati joggal rendelkező szervezeteket nem tekintjük úgy, mint önkormányzati társulások tagjait, az épület fenntartása a társulások által fenntartott közös intézményekhez hasonló módon történik. Az a kérdésünk, hogy az épület üzemeltetésével kapcsolatban jelentkező, egyébként áfatartalommal nem rendelkező közös költségek hivatalunkra eső részét (gazdasági szolgáltató szervezetben az épület üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő bér és annak járulékai) teljesíthetjük-e átadott pénzeszközként?
Részlet a válaszból: […]támogatás, - támogatás értékű bevétel, - saját bevétel, - átvett pénzeszköz államháztartáson kívülről, - pénzügyi műveletek. A felsorolt bevételi forrásokból egyértelműen következik, hogy az államháztartás részét képező költségvetési szervek egymásnak pénzeszközt nem adhatnak át. Támogatás értékű bevételnek minősülő kiadást sem teljesíthetnek költségvetési szervek egymás részére, mert a rendelet hivatkozott bekezdése pontosan és részletesen rögzíti azokat a jogcímeket, amelyek támogatás értékű teljesítésnek minősülnek.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. február 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1296
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Pénzeszközátadás

Kérdés: A gazdálkodó szervezetek, különösen a költségvetési szervek és intézmények pénzforgalmában évtizedek óta ismert fogalom volt a "pénzeszközátadás", amely mindenkor ellenérték nélkül került a kedvezményezetthez. Ma viszont már minden esetben csak támogatásról beszélünk. A pénzeszközök ellenérték nélküli átadása minden esetben támogatásnak minősül-e? Szótárunkból tehát törölnünk kell a pénzeszközátadást?
Részlet a válaszból: […]és számviteli jogszabályok nem tartalmazzák. A pénzeszközátadás és a költségvetési támogatás között ténylegesen elszámolástechnikai
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. június 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1108
Kapcsolódó tárgyszavak: