Találati lista:
141. cikk / 331 Behajtási költségátalány
Kérdés: Ezúton szeretnék segítséget kérni a Ptk. 6:155. §-ának (2) bekezdésében meghatározott behajtási költségátalánnyal kapcsolatban. 2014. augusztus 7-én kiadott a NAV egy tájékoztatót ezzel kapcsolatban, igaz, társaságiadó-alanyokra vonatkozóan, de felmerült bennem, hogy önkormányzatnak, illetve intézményeinek szükséges-e valamilyen számviteli elszámolás a behajtási költségátalánnyal kapcsolatban? Például ha az önkormányzatnak lenne behajtásiköltségátalány-fizetési kötelezettsége, akkor a pénzügyi számvitelben el kellene ezt számolnia különféle egyéb ráfordítások között a költségvetési évben esedékes dologi kiadásokkal szemben? Illetve a költségvetési számvitelben is kötelezettségvállalást kellene-e rá könyvelni? Ha ezt a behajtási költségátalányt a jogosult írásban elengedi, akkor azt hogyan kell könyvelni?
142. cikk / 331 Címpótlék a köznevelési intézményeknél
Kérdés: Általános iskolában – most a KLIK-hez tartozik – közalkalmazottként érettségivel rendelkező, "D" fizetési osztályba sorolt dolgozó 15 000 Ft-os címpótlékban részesül, illetve egyéb pótlékként szerepel a bérjegyzéken évek óta, mert címet csak pedagógus kaphatott volna annak idején. A pedagógus-életpálya bevezetésével a pedagógusoktól automatikusan megvonták többek között a címpótlékokat is. Kérdésem, hogy a technikai dolgozónál is meg kell szüntetni, vagy ő kaphatja tovább?
143. cikk / 331 Műszakpótlékra jogosultság
Kérdés: Az Mt. előírásai alapján, ha a munkavégzésre 18 és 6 óra közötti időszakban kerül sor, akkor 30%-os műszakpótlék illeti meg a munkavállalót. Akinek a munkaidő-beosztása reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig szól, annak a műszakpótlékot a fenti szabály értelmében 18 órától 6 óráig (12 órára) számoljuk? Felmerült az a számítási mód is, hogy reggel 7-15 óráig tartó (8 óra) munkaidőn felül már jár a műszakpótlék. Melyik módszerrel számoljuk el helyesen munkavállalóink műszakpótlékra jogosult óraszámát?
144. cikk / 331 Vezetői pótlék, keresetkiegészítés
Kérdés: Amennyiben a közalkalmazottat a felmentési idő felére mentesítjük a munkavégzés alól, erre az időszakra figyelembe kell-e venni a díjazásnál a vezetői pótlékot, keresetkiegészítést? Meg lehet ezeket vonni a munkavégzés alóli mentesítés napjával? Ha igen, ezek beleszámítanak a távolléti díjba?
145. cikk / 331 Egyszerűsített foglalkoztatás költségvetési szervnél, hétvégén és munkaszüneti napon
Kérdés: Költségvetési szervként foglalkoztathatunk-e munkavállalókat egyszerűsített foglalkoztatással? Ebben az esetben dolgozhat-e az érintett szombaton, vasárnap és munkaszüneti napon?
146. cikk / 331 Köztisztviselő megbízása más munkakör, illetve munkaköri feladatok ellátásával
Kérdés: Köztisztviselőnek középiskolai végzettséggel milyen pótlékot, kiegészítést tudunk adni, ha megbízzuk őt jegyzői asszisztensi feladatokkal határozott időre?
147. cikk / 331 Családi kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Január hónapban felvett alkalmazottunk a családi kedvezmény érvényesítését kérte. Elmondása szerint két gyermeke után teljes összegű családi pótlékot kap, emellett a korábbi házasságában született gyermeke után is kap ellátást, de az csak a fele az egyébként járó családi pótléknak. Ilyen esettel még nem találkoztunk. Milyen összegű kedvezményt vehetünk figyelembe nála? A korábbi munkahelyén három gyermek után járó kedvezményt érvényesített.
148. cikk / 331 Alapellátásban dolgozó védőnők díjazásának emelése
Kérdés: Önkormányzat által foglalkoztatott közalkalmazott státuszban lévő védőnők – akik nem szakdolgozói munkakörben vannak foglalkoztatva – esetében a jelenleg hatályos jogszabályok értelmében a bérbesorolást melyik időponttól visszamenőlegesen kell módosítani, és a havi illetményük milyen elemekből áll? A garantált illetményhez milyen bérelem társul bérnövelő tényezőként, melyik jogszabályi helyre kell hivatkozni helyesen az ő esetükben a besorolás elkészítésénél? A területi pótlék mely védőnőket illeti meg?
149. cikk / 331 Gépjárművek üzemanyag- felhasználásának elszámolása – városban és földúton történő vegyes üzemeltetés
Kérdés: Önkormányzatunk két személygépkocsit üzemeltet. Az egyik a tanyagondnoki szolgálaté, a másikat pedig egyéb utánfutóval történő szállításra és a tanyagondnoki jármű helyettesítésére használjuk. A tanyagondnoki szolgálat szállítja az ebédet a szociális étkezőknek, kül- és belterületen egyaránt. A tanyagondnoki személygépkocsi üzemanyag-fogyasztási normája (újonnan vásárolt) a forgalmazó által kiadott dokumentum alapján városi 10,2 l/100 km, városon kívüli 7,4 l/100 km, vegyes 8,4 l/100 km. Hogyan állapítsuk meg az üzemanyag-felhasználást, melyik normát alkalmazzuk a külterületi földúton, ahol kb. minden 100 m-en meg kell állni, és melyiket a szilárd útburkolaton, ahol megállás nélkül, folyamatosan közlekedik akár 50 km-t is? Ugyanezek a kérdések felvetődnek a másik gépjármű esetében is, ahol egyfajta fogyasztási normát ismerünk, ami 11,2 l/100 km. Amikor üzemanyag-felhasználást számolunk, a rendelkezésre álló fogyasztásinorma-adatok mikor hitelesek, milyen hatóság által kiadott fogyasztásinorma-adatok fogadhatók el?
150. cikk / 331 Havibéres munkavállaló egy órára járó alapbérének kiszámítása, távollétidíj-számítás, szabadságkiadás 2013. augusztustól
Kérdés: Hogyan változnak 2013. augusztus 1-jétől az egy órára járó alapbér és a távolléti díj számításának szabályai? Amennyiben valaki részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, hogyan kell kiszámolni a rendkívüli munkavégzés ellenértékét? Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadásánál kétféleképpen is lehet majd számítani a szabadságot, a régi módszer szerint és órában is?
