697 talált cikk a részlet kifejezésre

Kérdés: 2006. évben pályázati támogatással építettünk ebédlőt utólagos finanszírozással, a támogatást 3 év alatt kapjuk meg. A kivitelezővel történt megállapodás alapján neki is három részletben fizetjük a számlát, az első részlet 2006-ban kifizetésre került. Műszaki átadás, üzembe helyezés, birtokbavétel megtörtént. Hogyan kell lekönyvelni, hogy az ingatlanvagyon kataszterrel is egyezőség legyen, mivel abban a 22 milliós összeget kell szerepeltetni, az állománybavételi bizonylat alapján?

Kérdés: Az önkormányzatnál a közművelődési feladatokat megállapodás keretében egy betéti társaság látja el. A megállapodás alapján megbízási díjra jogosult a bt. A megbízási díj kifizetésének alapja a bt. által kibocsátott számla. A számla összege az alábbi bontásban került feltüntetésre: – kulturális szolgáltatótevékenység áfa nélküli egységára + áfa, – költségtérítés áfa nélküli egységára + áfa összege. Helyes-e a bt. által kiállított számla? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak?

Kérdés: A BKV szerint a kedvezményes tanulóbérletek átutalással történő vásárlását abban az esetben lehet biztosítani, amennyiben elfogadjuk az ő javaslatukat. Csak így lehetséges, hogy ők is hozzájussanak a kedvezményes bérletek után járó fogyasztóiár-kiegészítéshez. A javaslat a következő volt. A számla külön-külön szól a tanulók nevére, külön vevőkóddal ellátva, az általunk megjelölt címre kiállítva (ahova az elhelyezésük szól). Emellett megadjuk a fizető, azaz intézményünk (Általános Iskola, Diákotthon és Gyermekotthon) számlaszámát, mint átutaló. Havonta kb. 39-40 db bérlet vásárlásáról lenne szó (ez ugyanennyi darab számlát is jelent). A BKV adóval foglalkozó kollégája azonban felhívta a figyelmünket, hogy APEH-ellenőrzés esetén bajunk lehet abból, hogy a számla más nevére szól, mint az utalást teljesítő neve.

Kérdés: Felmentési idejét töltő dolgozó munkájára szükség van a felmentési idő alatt. Milyen módon lehet munkáját kifizetni? Hogyan kell alkalmazását legálisan rendezni?

Kérdés: Az alábbi problémák megoldásához kérjük segítségüket. Hová kell helyesen könyvelni az 1993. évi III. tv. 53. § (1) bekezdésében meghatározott méltányosságból kiállított közgyógyellátási igazolvány után a megyei egészségbiztosítási pénztárnak fizetett térítési díj összegét?

Kérdés: A minisztérium a dolgozó 2006-os lakáskölcsön-kérelmére írásban nyilatkozta, hogy az OTP-nél vezetett lakásalap számlára 2007-ben befolyó lakáskölcsön-törlesztő részletekből tudja biztosítani a kért kölcsön összegét. Kérdésem, hogy az írásos nyilatkozat kötelezettségvállalásnak minősül-e, ha igen, melyik évet terheli, és melyik főkönyvi számlán kell könyvelni, 0-ásba, vagy 445-tel szemben?

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozó háziorvosunk 2 községre kiterjedő körzetben látja el tevékenységét. Az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 14. § (4) bekezdése alapján a szolgáltató, a háziorvosi körzet területén élő lakosság elhelyezkedésének adottságait figyelembe véve, a betegek orvos általi felkeresése költségei fedezetére területi kiegészítő díjazásra jogosult havonta. Ez a díj több településre kiterjedő körzetben 38 000 Ft. Ezt a díjat a szolgáltató, tehát az önkormányzat – a háziorvos kérésére, mivel saját autóját használja – a háziorvos béréhez adja, ami területi pótlékként jelenik meg a bérjegyzéken, és az összes bérjellegű járandóságának részét képezi. Tehát bérként "viselkedik". Kérdésem, hogy helyesen járunk-e el, vagy az önkormányzatnak meg kell-e követelnie a háziorvostól útnyilvántartás vezetését a felkeresett betegekről? Ha igen, akkor ez az útnyilvántartás a betegnapló alapján készül-e, és kiküldetésként kell elszámolni? A fenti esetben hogyan jár el jogszerűen az önkormányzat?

Kérdés: Adott társaság 2005. július hónapban ingatlant vásárolt, melyet 2005. július-augusztus hónapokban bérbe adott. Tekintettel a bérbeadás tárgyi adómentességére, az ingatlan beszerzési árában szereplő általános forgalmi adót nem helyezte levonásba. Egyéb tárgyi adómentes tevékenysége nem volt, ezért a tételes elkülönítést alkalmazta. 2005. szeptember hónaptól az ingatlanban adóköteles tevékenységet folytatott, melyből bevétel csak 2005. év után realizálódik.

Kérdés: A Költségvetési Levelek 2005. 03. 16. számában az 1023-os kérdés foglalkozott a tankönyvek értékesítésével, az a könyvelésre nem tér ki. Az OM-tájékoztató szerint a tanulói támogatás átutalása a forgalmazó részére nem értékesítés, tehát nem jön létre közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó értékesítés. Kérdésünk, hogyan és milyen bizonylat alapján kell az iskolának könyvelnie a tankönyvforgalmazó részére átutalt támogatást? Államháztartáson kívülre átadott pénzeszközként a 38-as számlaosztályba, vagy az 58-as számlaosztályba, mint ellátottak juttatása? Az 58-as számlához fűzött magyarázat szerint ebbe a számlacsoportba a felsőoktatási jegyzettámogatás tartozik, a közoktatási tankönyvtámogatást nem nevesíti itt a számlatükör és a PM-tájékoztató sem.

Kérdés: Több képviseletünkön az ingatlan üzemeltetését gazdasági társaság végzi, így a közüzemi díjakat, illetve a közös területek bizonyos költségeit a hivatal által használt hasznos alapterület arányában számlázzák tovább hivatalunknak. A szerződésben megfogalmazott "közös tulajdonban lévő részeket érintő egyéb javítási, karbantartási, felújítási jellegű költségek"-en belül szereplő karbantartási költségek alatt a gazdasági társaság a karbantartó bérét érti. Ezért a cég kiszámlázza "karbantartási költség" címén a hivatalnak a tb-járulékkal, munkaadói járulékkal, étkezési utalvány értékével és az eho-val megnövelt bruttó bér arányos részét úgy, hogy az szerepel nettó értékként a számlán, és erre még rászámolják a 20 százalék áfát. Helyes-e, hogy a kiszámított bérköltségre áfát számítanak fel? Milyen jogszabályi alapja van a számlázásnak? Ilyen esetben mi szerepeljen számlamellékletként, lehet-e bérösszesítőt mellékelni? 1.