Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

6 találat a megadott rokkantnyugdíj tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Rokkantsági nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: 31 éves köztisztviselői jogviszonnyal rendelkező munkavállalónak folyamatban van a rokkantsági nyugdíj megállapítása. Munkaviszonyát meg kell-e szüntetni ahhoz, hogy megkaphassa a nyugellátást? Egyébként dolgozhat-e a nyugdíj mellett? Ha igen, hogyan? Foglalkoztatható részmunkaidőben köztisztviselőként vagy megbízási szerződéssel?
Részlet a válaszból: […]szerinti keresőtevékenységet nem folytat, vagy cb) az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és d) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. Az Rjtv. és az 1991. évi IV. törvény (Flt.) 58. §-a (5) bekezdésének e) pontja alapján keresőtevékenység: az alábbi 1-4. pontban foglaltak figyelembevételével minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője, vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. 1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. 2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül keresőtevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni. 3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek. 4. A külön törvény alapján nevelőszülői jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül keresőtevékenységnek. Kereset, jövedelem:[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2011. február 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2844

2. találat: Rokkantnyugdíjas foglalkoztatása

Kérdés: Nyugdíjas 2009. évi foglalkoztatásával kapcsolatosan az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni: köztisztviselőként III. rokkantsági csoportba tartozó nyugdíjast foglalkoztatunk 6 órás részmunkaidőben. Havi jövedelme bruttó 75 000 Ft. A 62. életévét még nem töltötte be. Milyen szabályok vonatkoznak a fenti adatok ismeretében az ő rokkantnyugdíj melletti foglalkoztatására? A munkavállaló 2008. január 1. előtt ment rokkantsági nyugdíjba.
Részlet a válaszból: […]képező havi átlagkereset 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követő rendszeres nyugdíjemelésekkel növelt összegét. A rokkantnyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetet a társadalombiztosítási ellátást megállapító határozatból lehet hitelt érdemlően megismerni. A keresőtevékenységből származó nettó kereset alatt a személyi jövedelemadóval és a kifizetés időpontjában hatályos szabályok szerint meghatározott járulék mértékek összegével csökkentett keresetet kell érteni. Amennyiben a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetnek a nyugdíj-megállapítás időpontjától esedékes emelésekkel növelt összege nem éri el a minimálbér összegét, akkor a kereseti korlát tekintetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabért kell figyelembe venni. A kereseti korlát figyelembevételénél a 2009. január 1-jét követően szerzett jövedelmeket kell számításba venni, így az első "vizsgálati eredmény"-re legkorábban 2009. július 1-je után kerülhet sor. A fentiek értelmében az idei évtől már a munkaidő hossza nem mérvadó a foglalkoztatás tekintetében, a kereseti korlát figyelemmel kísérése a fontos! I. Tételezzük fel, hogy a kérdésben szereplő köztisztviselő 2006 decemberétől rokkantnyugdíjas, és a rokkantnyugdíjának megállapítása alapjául szolgáló átlagkereset 60 000 forint. Első lépésként meghatározzuk a 90%-os mértéket: 60 000 x 0,9 = 54 000 forint. A 2007. január 1-jétől bekövetkezett kötelező nyugdíjemelések az alábbiak szerint alakultak: 2007. január 4% 54 000x1,04 = 56 160 Ft 2007. november 2,4% 56 160x1,024 = 57 508 Ft 2008. január 5% 57 508x1,05 = 60 383 Ft 2008. május 1,1% 60 383x1,011 = 61 050 Ft 2009. január 3,1% 61 050x1,031 = 62 945 Ft Mivel a példaként felhozott kereseti korlát (62 945 forint) alacsonyabb, mint a 71 500 forint, azaz a jelenleg érvényes minimálbér, így a közalkalmazott nettó jövedelme hat hónap átlagában elérheti a 71 500 forintot. A kérdést feltevő bruttó 75 000 forintos jövedelmének hat hónapra számított nettó átlaga 64 875 forint, így a rokkantnyugdíjra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. március 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2313

3. találat: Rokkantnyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Táppénzes állományban lévő köztisztviselőnél az OSZI (Orvosszakértői intézet) I. fokú orvosi bizottsága 67 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a köztisztviselő a rokkantsági nyugdíjat igénybe kívánja venni, akkor mi a teendő? A munkaviszony megszűnése felmentéssel vagy közös megegyezéssel történik? Lehetséges-e ugyanazon a munkahelyen rokkantnyugdíjasként továbbfoglalkoztatni ezt a köztisztviselőt? Ha igen, akkor ebben az esetben a munkáltató részéről milyen lépéseket kell tenni? Munkaalkalmassági vizsgálat kell-e?
Részlet a válaszból: […]nyugdíjjogosultság, ha az igénylő az OSZI-határozat kiadásának időpontjában munkaviszonyban áll? Ez esetben is három lehetséges feltételt határoz meg a Tny-tv. 27. §-a. A jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytől a) munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy b) munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy c) lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik a kérelmező. Amikor letelik a táppénz-jogosultság, de az alkalmazott továbbra is keresőképtelen, akkor kialakulhat egy olyan helyzet, amelyben a b) pontban foglalt feltételek megvalósulnak. A kérdés arra is vonatkozott, hogy hogyan szüntethető meg a jogviszony egy 67 százalékos munkaképesség-csökkenés esetén. A munkaviszony megszüntetését bármelyik fél kezdeményezheti. Az alkalmazott lemondhat, kezdeményezheti a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését is, valamint felvetheti a munkáltató felé, hogy jogviszonya felmentéssel kerüljön megszüntetésre. A munkáltató a közös megegyezést vagy a felmentést kezdeményezheti. Általánosnak tekinthető az a gyakorlat, hogy a munkáltató intézkedik a jogviszony felmentéssel történő megszüntetése iránt, nyugdíjazás címén. A Ktv. 17.§ (2) bekezdés e) pontja alapján a közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság 17. § (8) bekezdés szerinti feltételeivel rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi. A hivatkozott bekezdés szerint pedig, ha a köztisztviselő rokkantsági nyugdíj iránti kérelmét érvényesíti, és ezen eljárás során a rokkantság tényéről, a szükséges szolgálati idő megszerzéséről az illetékes nyugdíj-biztosítási szerv értesíti, akkor az általa kezdeményezett ellátás igénybevétele érdekében a közszolgálati jogviszonyát - kérelmére - felmentéssel meg kell szüntetni. Természetesen megilleti az alkalmazottat a felmentési idő, amelynek mértéke függ a jogviszonyban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. szeptember 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1489

4. találat: Rokkantnyugdíjasként foglalkoztatott közalkalmazott jubileumi jutalma

Kérdés: 2004. 09. 17-től rokkantnyugdíjasként tovább foglalkoztat a korábbi munkáltatóm, napi 6 órában, közalkalmazotti jogviszonyban. A nyugdíj megállapításakor 23 év 285 nap szolgálati időt vettek figyelembe. Mikor esedékes a 25 éves jubileumi jutalom? Jelenlegi munkahelyem 1996. 07. 01-től foglalkoztat, előtte is közalkalmazott voltam, de voltam munkanélküli is, jövedelempótló támogatásban is részesültem, valamint 5 hónapig gyári munkás voltam.
Részlet a válaszból: […]részére kötelező annak kifizetése. Rokkantnyugdíjasként foglalkoztatott közalkalmazott is jogosult a jubileumi jutalomra, amennyiben azt még más foglalkoztatási jogviszonyban nem kapta meg, és betölti pl. a 25 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt. A jutalom kéthavi illetménynek megfelelő összeg. Értelemszerűen mivel részmunkaidőben kerül foglalkoztatásra, a havi illetményének mértéke ennek megfelelően került meghatározásra, jubileumi jutalomként pedig ennek a csökkentett havi illetménynek a kétszeresét kell kifizetni a közalkalmazott részére. A kifizetésnek tehát egyedül az a feltétele, hogy az érintett a szükséges jogosító időt megszerezze. Jogszabály kizáró körülményt csak az átmeneti rendelkezések között fogalmaz meg. Kimondja ugyanis, hogy a jogviszony megállapításakor azonos időtartamra csak egy jogviszony vehető figyelembe (a párhuzamosan fennálló jogviszonyok esetében). Ezzel a szabálylyal a törvény kizárja[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. október 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1196
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Rokkantnyugdíj

Kérdés: 1979. 03. 06-ától bölcsődei dolgozó vagyok, csecsemő- és gyermekgondozó munkakörben. 2003. 12. 27-étől 2005. 01. 21-éig táppénzes állományban voltam, ezalatt az OSZI I. fokú orvosi bizottsága 67%-os munkaképesség-csökkentést állapított meg. Ha a rokkantsági nyugdíjat igénybe veszem, milyen juttatásokra leszek jogosult? Hogyan érvényes rám a felmentési idő, ill. a végkielégítés, ha a munkaviszony megszűnésekor még nem leszek nyugdíjas, és a felmentésre egészségügyi okból kerül sor? A munkaviszony megszűnését ki kezdeményezze? A munkáltató felajánlhat-e az egészségi állapotomnak megfelelő könnyebb munkakört, és azt el kell-e fogadnom?
Részlet a válaszból: […]keresőképtelenség miatti táppénzes időtartamban ez a jogszabályi feltétel teljesül. Mikor nyílik meg a nyugdíjjogosultság, ha az igénylő az OSZI-határozat kiadásának időpontjában munkaviszonyban áll? Ez esetben is három lehetséges feltételt határoz meg a Tny 27. §-a. A jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytől a) munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy b) munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy c) lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik a kérelmező. Amikor letelik a táppénzjogosultság, de az alkalmazott továbbra is keresőképtelen, akkor kialakulhat egy olyan helyzet, melyben a b) pontban foglalt feltételek megvalósulnak. Fentiek alapján a kérdésben felvetett esetben is sor kerülhet a rokkantsági nyugdíj megállapítására, s ekkor az a következő kérdés, hogy hogyan kerülhet sor a felmentésre, milyen juttatások illetik meg a közalkalmazottat. A munkaviszony megszüntetését bármelyik fél kezdeményezheti. Az alkalmazott lemondhat, kezdeményezheti a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését is, valamint felvetheti a munkáltató felé, hogy jogviszonya felmentéssel kerüljön megszüntetésre. A munkáltató a közös megegyezést vagy a felmentést kezdeményezheti. Általánosnak tekinthető az a gyakorlat, hogy pl. a kérdésben felvetett esetben a munkáltató intézkedik a jogviszony felmentéssel történő megszüntetése iránt, nyugdíjazás címén. Természetesen megilleti az alkalmazottat a felmentési idő, melynek mértéke függ a jogviszonyban töltött időtől. Végkielégítésre azonban ebben az esetben nem lesz jogosult, mert a Kjt. alapján nem jár az alkalmazottnak végkielégítés, ha legkésőbb a jogviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjasnak minősül. A kérdésben felvetett másik eljárás esetén szintén abból kell kiindulni, hogy az OSZI határozata megállapította a 67%-os munkaképesség-csökkenést, azonban valamilyen okból mégsem kerül sor a rokkantnyugdíj megállapítására. Ugyanakkor az alkalmazott ismét keresőképes állományba vételre kerül. Ekkor a munkáltatónak meg kell vizsgálnia, hogy van-e olyan munkakör, mely az alkalmazott egészségi állapotának megfelel. A jogszabály kifejezetten nem írja elő,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. május 17.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1087
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Rokkantnyugdíj

Kérdés: Rokkantnyugdíj mellett köztisztviselőként dolgozom, határozott idejű jogviszonyban, mely december 31-én jár le. 1967. július 4-e óta közalkalmazottként, majd 1995. február 16-a óta köztisztviselőként dolgozom. 35 éves jubileumi jutalmamat 2002. évben megkaptam. Véglegesen igénybe szeretném venni a rokkantnyugdíjat, munkaviszonyom megszüntetésekor jogosult vagyok-e a 40 éves jubileumi jutalomra, jár-e felmentési idő, és mennyi, kaphatok-e 2004. évre 13. havi illetményt?
Részlet a válaszból: […]hogyha van egy viszonylag hosszabb időtartamú, határozott idejű jogviszony, akkor annak időtartama alatt hogyan, milyen jogcímen lehet ezt a jogviszonyt megszüntetni, de a jelenlegi kérdés nem erre irányul.) A jubileumi jutalomra való jogosultság kérdésében nem tekinthető egységesnek a kialakult bírói gyakorlat. Mint az közismert, a jogviszony megszűnése esetén a köztisztviselő nyugdíjazásakor ki kell fizetni a 40 év közszolgálati jogviszony után járó jubileumi jutalmat, ha a jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év, vagy ennél kevesebb van hátra. Amennyiben a kérdező 2002. évben volt jogosult a 35 éves jubileumi jutalomra, akkor kétségtelenül fennáll esetében az a feltétel, hogy a 40 éves jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év, vagy ennél kevesebb van hátra. Az eltérő megítélése annak van, hogy mit érthetünk a "jogviszony megszűnése esetén a köztisztviselő nyugdíjazásakor" fogalom alatt. A kérdezőre kedvezőbb álláspont szerint mindegy, hogy milyen jogcímen szűnik meg a köztisztviselő jogviszonya (felmentés,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1022