Eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Áhsz. 14. §-ának (12) bekezdését? Az előző években 443-ra könyvelt elhatárolások bevételeit is szükséges-e átkönyvelni 441-re, amíg a bekerülési érték meghatározása nem történt meg, vagy ez csak a 2023 után érkezett bevételekre vonatkozik?
„14. § (12) A mérlegben az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt a pénzügyi számvitelben elszámolt olyan eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja utáni időszak eredményszemléletű bevételét képezik. Az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni az Szt. 44. §-ának (2) bekezdése szerinti támogatásokat is, azzal, hogy azon az egységes rovatrend B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B65. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételeket kell érteni, továbbá a pénzügyi számvitelben elszámolt felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit, ha azok a (14) bekezdés szerinti halasztott eredményszemléletű bevételek között – a fejlesztés során megvalósított eszköz végleges bekerülési értékének hiányában – nem mutathatók ki, azonban nem a mérleg fordulónapja előtti időszak eredményszemléletű bevételét képezik.”
Részlet a válaszából: […] A módosítással egyértelművé tették, hogy abban az esetben, ha a felhalmozási célú támogatás eredményszemléletű bevétele az eszköz bekerülési értékének hiányában még nem vehető nyilvántartásba halasztott bevételként a könyvekben, akkor azt a mérlegben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Tárgyi eszközök bekerülési értéke

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv az alapfeladata ellátásához (gyermekétkeztetés) szerzett be új asztalokat és székeket. Az idegen vállalkozó által előállított tárgyi eszközök egyenkénti értéke nem éri el a 200 ezer forintot, a számla végösszege meghaladja az 1 millió forintot. A számlán külön feltüntetésre került a beszerzéshez kapcsolódó szállítási költség. A szállítási költség része-e a bekerülési értéknek? Ha igen, milyen szempont szerint kerüljön felosztásra az egyes eszközökre (sima darabszám alapján, vagy az eszközök egyedi értékét figyelembe vevő súlyozással)? Milyen típusú beruházások esetében kell az Áhsz. 16. §-ának (3b) bekezdése szerinti költségeket figyelembe venni a bekerülési érték részeként (pl. szállítási, rakodási stb. költségek)? Kérhetnénk erre konkrét példá(ka)t?
Részlet a válaszából: […] ...rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Szerződéshosszabbítás

Kérdés: Költségvetési szerv megbízási szerződést kötött egy magánszeméllyel egy évre szolgáltatás nyújtására. A szerződéses feltételek között az szerepel, hogy a lejáratot megelőző egyeztetés alapján a lejáratot követően a szerződés meghosszabbítható újabb hat hónapra. Ebben az esetben a kötelezettségvállalásokról vezetett nyilvántartásban mit kell rögzíteni? Csak az egyéves szerződéses összeget, vagy plusz 6 hónappal megnövelt értéket is (ún. opcionális rész) az Ávr. 56. §-ának (2) bekezdése alapján? Hogy járunk el helyesen? Ugyanez a kérdés felmerül közbeszerzési értékhatár alatti árubeszerzésnél és szolgáltatásnyújtásnál is.
Részlet a válaszából: […] ...értékéből a költségvetési év és az azt követő éveket terhelő rész nyilvántartásba vételéről. A lekötést legalább az egységes rovatrend szerinti bontásban kell végrehajtani.A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni az abból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Kegyeleti eljárás díjának elszámolása

Kérdés: A hivatal, volt dolgozója temetésére, koszorút vásárol. Ez reprezentációként könyvelendő-e? Ha nem, akkor milyen rovatra kell elszámolni? Adókötelezettség terheli-e?
Részlet a válaszából: […]

A koszorú mint kegyeleti ellátás az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.6. pontja alapján adómentes. A koszorúvásárlást az Áhsz. 15. melléklete alapján a K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rovaton javasoljuk elszámolni.

(Kéziratzárás: 2024. 01. 05.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Vásárolt eszköz bekerülési értéke

Kérdés:

Felhalmozásnál a tárgyi eszközhöz kapcsolható bekerülési érték meghatározásánál a rendelet "idegen vállalkozó"-ra vonatkoztatja az egyedi tárgyi eszközhöz aktiválható szállítási költséget. "Idegen vállalkozó" bármely vállalkozás, cég? Ha például futópadot vásárolok a sporteszközöket forgalmazó cégtől, aki a szállítói számláján feltünteti a szállítási költséget is, a bekerülési érték része a szállítási költség is(?)

Részlet a válaszából: […] ...rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Költségvetési szerv speciális, jogutód nélküli megszűnése

Kérdés:

Egy költségvetési szerv speciális, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatosan a megszüntető okiratban többek között az alábbiak szerepelnek:
– A költségvetési szerv megszüntetésének módja: Jogutód nélküli megszűnés az Áht. 11. §-ának (5)–(7) bekezdése szerint.
– A költségvetési szerv megszüntetésének oka: az adott költségvetési szerv fenntartói jogát egy közérdekű, közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény gyakorolja 2023. 07. 01. dátummal, így annak költségvetési szervi jogállása megszűnik. A költségvetési szerv által ellátott közfeladat ellátásával kapcsolatos jogok és kötelezettségek az általános jogutód alapítványra szállnak át.
– A kötelezettségvállalás rendje:
A megszűnő költségvetési szerv által vállalható kötelezettségek köre és mértéke: a 2023. évre jóváhagyott költségvetésben szereplő kiemelt előirányzatok körében, a részére jóváhagyott 2023. június 30-án fennálló módosított előirányzat (személyi juttatások és járulékai, dologi és beruházási kiadások) erejéig.
A megszűnő költségvetési szerv általi kötelezettségvállalások határideje: 2023. június 30. A fentiek alapján a záró beszámoló elkészítéséhez az alábbi kérdésekre szeretnénk választ kapni:
1. Előirányzatok kezelése: kell-e az előirányzatokat – bevételi és kiadási – a teljesítés szintjére csökkenteni, vagy maradhat a 2023. 06. 30-án fennálló módosított előirányzat szintjén?
2. Kötelezettségvállalás: ki kell vezetni az előzetes kötelezettségvállalásokat – 2023. II. félévére, illetve a +3 évi kötelezettségvállalásokat –, vagy továbbra is kimutathatóak a záró beszámolóban?
3. 36: ki kell az összes 36-ost nullázni, vagy például a normálisan fizetendő áfán maradhat nem nulla érték?
4. Időbeli elhatárolások: ki kell-e vezetni az időbeli elhatárolásokat?

Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan el kell végezni az éves könyvviteli zárással kapcsolatos számviteli feladatokat, vagyis el kell végezni az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan az előirányzatok nyilvántartási számláinak lezárását a 001. Előirányzat nyilvántartási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 17.

Bankszámlák közötti átvezetés

Kérdés: Önkormányzatunk több számlaszámmal rendelkezik. Többször előfordul, hogy az ügyfelek téves számlaszámra utalnak, ezeket a bevételeket át kell vezetnünk a helyes bankszámlára. Helyesen járunk el abban az esetben ha az éven túli befizetést a K355-ös rovaton könyveljük mint kiadás, és a bevételi oldalon a helyes bevételi rovatra tesszük? Az Áhsz. 15. mellékletében írja [K355 b)], hogy a működési bevételek között elszámolt bevételek bármely okból, a bevétel elszámolását követő években történő visszafizetését a K355-ös rovatra kell tenni. De ezeket a bevételeket nem a befizetőknek utaljuk vissza, hanem egy másik számlára vezetjük át, ahol a helye van (pl. behajtásidíj-számlára fizetnek be az ügyfelek, és ezeket a befizetéseket a lakbérszámlára kellett volna). Átvezetésként nem szeretnénk kezelni, mert akkor nem fog megjelenni mint konkrét bevétel (B4...).
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 54/B. §-ának (2) bekezdése szerint a költségvetési számvitelben a bevételek és kiadások téves rovaton történő nyilvántartásba vétele a mérlegkészítés időpontját követően, a jogszabályban meghatározott szervek által feltárt hibák javításai kivételével,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Készlet és tárgyi eszköz beszerzési értékének megállapítása

Kérdés:

A készlet- és a tárgyieszköz-beszerzési érték számításához és a számlák könyveléséhez szeretnénk állásfoglalást kérni, mivel az Szt. és az Áht. a bekerülési érték számításánál, illetve azok nyilvántartásánál véleményünk szerint nem fogalmaz teljesen következetesen. Az Áhsz. kormányrendelet a beruházásként elszámolt költségek körét az alábbiakban határozza meg: "A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni."
Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése a vásárolt anyagok bekerülési értékére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár." Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pont: "vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot".
Az Szt. a bekerülési érték számításánál figyelembe vehető költségek körét az alábbiakban határozza meg: 62. § (2) bekezdés: Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47–50. § szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az Szt. 47. § (1) bekezdés: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj.
Az Szt. alapján a vásárolt anyagok tekintetében a közbeszerzés költségének a bekerülési ár részének kell lennie, azonban az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja ezt már nem részletezi, illetve nem utal az Szt.-re sem. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján szeretném az állásfoglalásukat kérni arra vonatkozóan, hogy a készlet- és tárgyieszköz-beszerzések esetén a számlán szereplő szállítási költség és közbeszerzési díj (KEF-es szerződések után a szállítónak fizetendő 1%) a beszerzési érték részének tekinthető-e? Ezen költségeket a beszerzési árra történő szétosztással a K311 – K312 – K64 rovatokon szükséges nyilvántartani a készlet/eszköz értékének megemelésével, vagy a K337 (szállítási díj) és K355 (közbeszerzési díj) rovatokon a beszerzési ártól elkülönítve?

Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 4. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az Szt. rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt e rendelet kifejezetten elrendeli. A bekerülési érték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Előző évi juttatások kimutatása

Kérdés: A 2021 decemberében kifizetett hóközi juttatások a 3661-es főkönyvi számlán kerültek kimutatásra. A 3661-es főkönyvi számlán szereplő összeget a 2021. évi maradványkimutatás tartalmazza. Hogyan kell helyesen elszámolni a 2022-es évben költségként a K1-es rovatokon a 3661-es főkönyvi számlán szereplő összeget?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 48. §-ának (9) bekezdése alapján a decemberben kifizetett illetmények, munkabérek összegét, ideértve az egyébként a K1101. rovaton elszámolandó más kifizetéseket is, a 3661. december havi illetmények, munkabérek elszámolásai könyvviteli számlán kell kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Közbeszerzési díj könyvelése

Kérdés: Intézményünknél a 2022-es évre közbeszerzési eljárás keretében történt a közüzemi szolgáltatókkal a szerződéskötés, és ennek eredményeképpen a számlán közbeszerzési díj is megjelenik külön tételként. Számviteli szempontból meg kell bontanunk a számlát K331 Közüzemi díjra és K355 Egyéb dologi kiadásra (közbesz. díj), vagy mivel a közbeszerzési díj is a közüzemi szolgáltatáshoz kapcsolódik, egyben kezelendő, és K331 rovatra könyvelendő az is?
Részlet a válaszából: […] Az Áhsz. 15. számú melléklete alapján a K331. Közüzemi díjak rovaton kell elszámolni a villamosenergia-, gázenergia-, távhő- és melegvíz-szolgáltatások díjait, a víz- és csatornadíjakat, és a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton, annak e) pontja szerint pedig többek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 7.
1
2
3
15