Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

23 találat a megadott saját előállítású készletek tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Saját termelésű készlet - homoktövis-ültetvény

Kérdés: Önkormányzatunk homoktövis-ültetvényt telepített. A termett gyümölcsből egy erre szakosodott céggel velőt készíttettünk, melynek egy részét ingyenesen kiosztottuk a lakosság részére. A készletre vétel és a készletcsökkenés könyvelésében kérnénk segítséget, hogyan kell helyesen rögzíteni az említett eseményeket.
Részlet a válaszból: […]§-ának (2) bekezdése szerint számított előállítási érték, vagyis az előállítási értéket az önköltséggel azonosan kell megállapítani. Ennek alapján a termék bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a termék előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók. A bérmunka díját az igénybe vett szolgáltatások ellenértékeként kell elszámolni, és a saját termelésű készlet, a gyümölcsvelő közvetlen önköltségének meghatározásakor figyelembe kell venni, vagyis részét képezi az előállítási értéknek.A gyümölcsvelő (saját termelésű készlet) készletre vételét a 38/2013. NGM rendelet VI. Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások fejezet, Növekedések rész, A) Késztermékek készletre vétele elszámolása cím szerint kell könyvelni.A lakosság részére történő ingyenes kiosztást pedig a 38/2013. NGM rendelet VI. Saját termelésű készletekkel kapcsolatos elszámolások fejezet, Csökkenések rész, F) Késztermékek térítés nélküli átadásának elszámolása cím szerint kell elszámolni.Amennyiben a kapcsolódó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5282

2. találat: Közfoglalkoztatás keretében tartott baromfi és termelt tojás

Kérdés: Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében baromfit tart, és a megtermelt tojásokat értékesíti. A közfoglalkoztatási támogatás nem fedezi az ezzel kapcsolatban felmerült összes költséget. Ez a tevékenység vállalkozási tevékenységnek minősül? Mik a szabályai az alap- és a vállalkozási tevékenység megkülönböztetésének? Az Áht. 7. §-ának rendelkezéseiből nekünk nem egyértelmű a meghatározás. Amennyiben vállalkozási tevékenységnek minősül, milyen fontos bejelentési, illetve egyéb kötelezettségek (pl. pénztárgép-használat) merülnek fel?
Részlet a válaszból: […]vállalkozási tevékenységét meg kellene szüntetni, amennyiben nem nyereséges, csupán azt írja elő, hogy a vállalkozási tevékenységeinek összesített maradványa negatív nem lehet. Az önkormányzatra vonatkozóan - mivel esetében a fentiek szerint a vállalkozási tevékenység nem értelmezhető - ilyen előírás nincs.Az Art. 16. §-ának (1)-(2) bekezdései értelmében adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat. Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adó- és vámhatóságnál bejelentkezni. Az állami adó- és vámhatósághoz való bejelentkezés (változásbejelentés is) írásban történik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által rendszeresített nyomtatványon, amely az állami adó- és vámhatóság honlapjáról is letölthető. A helyi önkormányzat az Áht. 104. §-ának (1) bekezdése szerint törzskönyvi jogi személynek minősül. A törzskönyvi nyilvántartást a Magyar Államkincstár vezeti. Az adóköteles tevékenységet folytató törzskönyvi jogi személy a - kincstár által vezetett - törzskönyvi nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával kéri az adószám megállapítását, és ezzel teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét.Tekintettel arra, hogy az értékesítés adóköteles tevékenységnek tekintendő, függetlenül attól, hogy azt az önkormányzat végzi, az értékesítés csak adószám birtokában folytatható, amelyet a fentiek szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésével kell igényelnie az adott önkormányzatnak.Az Áfa-tv. 5. §-ának (1) bekezdése határozza meg, hogy az általános forgalmi adó rendszerében ki minősül adóalanynak. Ezen rendelkezés értelmében adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az Áfa-tv. 6. §-ának (1) bekezdése értelmében gazdasági tevékenység valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik. A kérdésben leírtak szerint megvalósuló termékértékesítés - tekintettel annak üzletszerű, valamint rendszeres jellegére, valamint arra, hogy az ellenérték elérésére irányul, és hogy azt az önkormányzatok független formában végzik - gazdasági tevékenységnek minősül. Ez azt eredményezi, hogy az önkormányzatok az Áfa-tv. értelmében adóalannyá válnak, ezzel összhangban termékértékesítésük adóköteles tevékenységnek tekintendő. Ugyanakkor az önkormányzatoknak is lehetőségük van arra, hogy évi 12 millió forint alatti bevételnél alanyi adómentességet válasszanak az áfa rendszerében. Az alanyi mentesség választása a gyakorlatban azt jelenti, hogy ekkor áfát felszámítani, fizetni nem kell (alanyi adómentesként áfabevallást sem kell benyújtani), azonban ez esetben a beszerzésre jutó előzetesen felszámított áfa sem vonható le. A bizonylatkiállítási kötelezettségnek azonban ez esetben is eleget kell tenni. Ekkor a számlának kötelezően tartalmaznia kell a jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozást is, vagy bármely más, de egyértelmű utalást arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól. A tojásértékesítés bevétele az alanyi adómentesség értékhatárába beszámít. A 12 millió forint bevétel túllépését követően áfaalannyá válnak, és áfafelszámítási, -bevallási, -befizetési kötelezettségük keletkezik, ugyanakkor megnyílik az adólevonási jog is.Az online pénztárgéppel kapcsolatos kérdés tekintetében tájékoztatjuk, hogy a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: OPG rendelet) 1. §-ának (1) bekezdése alapján az OPG rendelet 1. melléklete határozza meg azt a kötelezetti kört, akik nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget. Ezen tevékenységeket az OPG rendelet jellemzően TEÁOR-szám alapján azonosítja be. A jelenleg hatályos szabályok szerint a kiskereskedelmi tevékenységet folytatók bizonyos kivételektől eltekintve nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag online pénztárgéppel tehetnek eleget. Szükséges azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a TEÁOR-számok csupán azonosítják ezeket a tevékenységeket, így amennyiben egy adózó olyan, az OPG rendelet 1. mellékletében szereplő TEÁOR alapján azonosított tevékenységet végez, amelyre nem vonatkoznak az OPG rendeletben foglalt kivételek, akkor - függetlenül attól, hogy ezt a tevékenységet esetleg nem jelentette be - köteles lesz pénztárgép használatára, ha bizonylatkiállítási kötelezettségének nyugta kibocsátásával tesz eleget. Ebből következően a tojás kiskereskedelmi értékesítése online-pénztárgép-használati kötelezettséget von maga után. Tájékoztatjuk azonban arról is, hogy az Áfa-tv. 166. §-a (2) bekezdésének rendelkezése értelmében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. július 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5246

3. találat: Koprodukciós film nyilvántartása

Kérdés: Költségvetési intézmény koprodukciós megállapodást köt egy filmgyártó céggel egy film elkészítésére, amely alapján a felek mint közös filmelőállítók közösen valósítják meg a filmet, és közösen gondoskodnak annak anyagi és egyéb feltételeiről. A koprodukció eredményeként létrejövő filmalkotáson a koprodukciós partnerek osztatlan közös tulajdont szereznek. A film közös létrehozásához szükséges feltételeket a konkrét esetben a felek az alábbiak szerint biztosítják: a gyártó saját forrásból gyártási kapacitásokat (humán és technikai), valamint pályázati forrásból megszerzett - de a felek viszonylatában a gyártó saját forrásának minősülő - pénzeszközöket biztosít, a költségvetési intézmény pedig pénzeszközöket és egyéb kapacitásokat, pl. szerkesztőt, technikát, forgatási helyszínt, archív felvételeket stb. A közös film megvalósításához a felek által "összeadott" (azaz a közösbe betett) források egymás részére való rendelkezésre bocsátását illetően a pénzügyi/számviteli dokumentáláshoz elegendő bizonylat-e önmagában a szerződés, vagy egyéb bizonylat is szükséges-e, ha igen, akkor mi ez a bizonylat? Kell-e számlázni a koprodukcióban részt vevő partnereknek egymás részére a filmgyártással kapcsolatos szolgáltatásaikat, keletkeztet-e ez áfafizetést? A filmgyár által elnyert pályázati pénz felhasználásáról kell-e számlát adnia? Hogyan történhet a közös tulajdon, a tulajdonrész számviteli nyilvántartásba vétele? A tulajdonjogot 50-50%-ban nyilvántarthatják? A könyvviteli nyilvántartásba vételt milyen bizonylatokkal kell alátámasztani?
Részlet a válaszból: […]kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára. A (2) bekezdés szerint a saját előállítású immateriális javak bekerülési értéke az Szt. 51. §-a alapján megállapított közvetlen önköltség.A bekerülési érték az előállítási érték, amely az intézmény tényleges kiadásait, ráfordításait jelenti. A saját munkaerő, szerkesztők, technika stb. felhasználását önköltségszámítással kell alátámasztani, melyet munkalapokkal kell alátámasztani, pl. dolgozók esetében teljesített munkaóra-nyilvántartás, időarányos bér és járulék, anyagfelhasználás esetén raktári kiadási bizonylatok, anyagfelhasználási jegyzék, gépek, berendezések esetén üzemóra, időarányos amortizáció, épület használata esetén rezsióradíj.A koprodukciós partnerek nem nyújtanak egymás részére szolgáltatást, nem kell egymás felé számlázniuk a saját teljesítményüket, és ezzel kapcsolatban nem merül fel áfafizetés. A filmgyár által elnyert pályázati pénz felhasználásáról nem kell elszámolni vagy számlát adni intézményük felé, így[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. március 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4924

4. találat: Térítés nélkül átadott zöldségek

Kérdés: Az étkezést az intézményfenntartó társulás által üzemeltetett konyha végzi, mely az önkormányzat által megtermelt zöldségeket is felhasználja a főzéshez. Ezért nem fizet az önkormányzatnak, csak szállítólevéllel, értékkel megérkezik a konyhába. Hogy kellene ezt lekönyvelnünk a konyha, illetve az önkormányzat nyilvántartásaiban? A megtermelt zöldség rovaton költségként jelentkezzen a konyhánál, hogy az étkezés állami támogatásának elszámolásánál ez beszámítódjon tényleges költségként, mint ahogyan a többi beszerzett alapanyag is?
Részlet a válaszból: […]rendelet előírásai szerint az alábbi módon:1. Ráfordítás elszámolása a pénzügyi számvitel szerintT8434 - K2322. Állományváltozás elszámolása saját előállítás eszközök aktivált értékeként a pénzügyi számvitel szerintT571 - K572A társulásnak a térítés nélkül kapott zöldségeket egyéb bevétellel szemben kell készletre
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4867

5. találat: Saját kiadású könyvek

Kérdés: Országos nemzetiségi önkormányzat vagyunk, több intézményünk (kutatóintézet, kulturális intézet) is ad ki könyveket, általában pályázati pénzeszközökből. A könyvek az intézmények által szervezett rendezvényeken, illetve vendégeknek kerülnek átadásra ajándékba. Viszont van olyan könyv, melyből marad az intézménynél, és pár darab példányt sikerül értékesíteni. A nyomdától kapunk számlát a nyomdaköltségről, előkészítési munkákról 5%-os áfával, amit mi üzemeltetési szolgáltatásként könyvelünk. Ez helyes így? Az intézmények pedig Excel-táblázatban vezetnek nyilvántartást a könyvekről. Ily módon, vagy pedig könyvbeszerzésre kellene elszámolnunk dologi kiadásra, esetleg készletre venni? Főként az értékesítés miatt merült fel bennünk, hogy helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszból: […]átadott példányokat az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni a készletek közül számviteli bizonylat (feljegyzés, átadás-átvételi jegyzőkönyv) alapján. Az értékesített példányokat pedig bevétellel szemben kell könyvelni, adóügyi bizonylat (számla vagy nyugta) alapján. A könyvek előállítási értékét önköltségszámítás alapján kell meghatározni, amelynek során
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4865
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

6. találat: Zöldmunka

Kérdés: Intézményünk adásvételi szerződést kötött ingatlan (földterület) vásárlására. A földterületet bevetett állapotban vettük (a 2018. évi termés már bennünket illet meg), és a szerződés magában foglalta a zöldmunkák értékét is külön kiemelve. Ennek értékét is a K62-re kell könyvelni?
Részlet a válaszból: […]eredményeként a bor közvetlen önköltségi értékének meghatározásánál három részterület határozható meg:1. A fentebb említett fitotechnikai műveletek (ebben van a zöldmunka is)2. Feldolgozási munkák, amelyeket a borász irányít. Ilyenek a válogatás, a bogyózás, a préselés, az áztatás, a must és a törköly elválasztása, az erjedés stb.3. Palackozás és kiszerelésA 2000. évi CXLIII. törvény szerint 500 m2 vagy annál nagyobb méretű, szőlővel összefüggően beültetett terület, amelyet szőlő előállítása céljából művelnek. Az ültetvény a számviteli törvény szerint egyéb építménynek minősül. A telepítése, kialakítása mellett a károkozók elleni védekezés, az ápolás, a pótlás egyaránt beruházás lesz, amely beruházást a termőre forduláskor kell a tárgyi eszközök, azon belül is az ingatlanok között előállítási költségen aktiválni.Az Szt. 14. §-ának (5) bekezdése bizonyos értékhatár elérése esetén az önköltségszámítási szabályzat elkészítését kötelezővé teszi. Ha az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot meghaladja, vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot eléri, abban az esetben a tárgyévet követő évtől kezdve a saját előállítású termékek önköltségét az utókalkuláció módszerével kell megállapítani.Ezt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4724

7. találat: Start-program keretében megtermelt termények

Kérdés: Önkormányzatunknál a Start-program által megtermelt saját termelésű készletet (zöldségfélék) a polgármesteri hivatalnál működő konyha részére térítés ellenében (piaci áron), vagy térítés nélküli átadással (ingyen) kell átadnunk? Az eddigi években két eljárást követtünk:
1. év: piaci áron adtuk át a terméket a konyhának. Egy ezzel kapcsolatos továbbképzésen azt mondták, hogy ez helytelen, mivel a Start-mintaprogram teljesen állami támogatásból finanszírozott, azt a költséget még egyszer a gyermekétkeztetésnél nem lehet elszámolni (duplikált támogatásfelhasználásra hivatkozva).
2. év: térítés nélkül adtuk át a konyhának (konyha 1 Ft-os áron vette át), ezt az elszámolást a közfoglalkoztatási program ellenőrzője kifogásolta, hogy nem tehettük volna meg az ingyenes átadást, csakis térítés ellenében piaci áron.
Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszból: […]adóalany között az értékesítés pedig adóköteles ügylet, amit számlázni kell, ha ellenértékért történik az értékesítés.Az államháztartási törvény szerint az alapítónak biztosítania kell az általa alapított szervezet működési feltételeit, tehát megfelelő forrást kell biztosítania a feladatai ellátásához. Ez azonban, értelmezésünk szerint, nem jelenti azt, hogy nem lehet az alapító és az alapított szervezet között szolgáltatás, ellenszolgáltatás jogviszony, tehát nem történhet értékesítés. Véleményünk szerint az önkormányzat dönthet úgy, hogy értékesíti a főzőkonyhának a start közmunkaprogram keretében megtermelt terményeket.Ha az önkormányzat értékesíti a terményeket, akkor helyes, ha az ellenértéket piaci áron állapítják meg, ugyanis kapcsolt felek között történik az értékesítés, és ilyen esetben az Áfa-tv. 67. §-a alapján a piaci ár az áfa alapja.Másrészt, ha az előállított termények önköltsége meghaladja a piaci árat, akkor nem lehet a főzőkonyhára terhelni a többletköltséget azért, hogy ne jelenjen meg a térítési díjakban többletköltség. Ilyen esetben a veszteséget az önkormányzat számolja el a könyveiben.A gyermekétkeztetésnél nem jelennek meg duplán a költségek átszámlázás esetén. Az önkormányzat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. február 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4668

8. találat: Önkormányzat saját előállítású mezőgazdasági terményének értéke

Kérdés: Az önkormányzat a saját előállítású mezőgazdasági termény értékét csak önköltségszámítással határozhatja meg, vagy értékelheti piaci alapon is? Esetleg dönthet-e úgy, hogy a mindenkori piaci érték alatt 15%-kal tartja nyilván a készletet?
Ha az önkormányzat termeli meg a terményt, és a saját konyháján (nem külön intézményként működik) használja fel, akkor is kell-e térítésmentes átadás?
Részlet a válaszból: […]megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak, vagy amelyek feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak, tehát a saját előállítású mezőgazdasági termények értékét is. Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése alapján a saját előállítású mezőgazdasági termények bekerülési értéke az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerinti előállítási érték, amely lehet a törvény 51. §-a szerinti közvetlen önköltség, az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A jogszabály a saját előállítású készletek, azaz a saját előállítású mezőgazdasági termények esetében csak a fentiek szerint meghatározott nyilvántartási érték alkalmazását írja elő, a piaci értéken, illetve más egyéb módon (számviteli politikában szabályozott saját[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4342

9. találat: Közmunkaprogramban termesztett zöldségek értékesítése

Kérdés: Önkormányzatunk közmunkaprogramok során zöldségeket termeszt, melyet helyi piacon értékesít. Szeretnénk ezt szabályosan megtenni, kérem tájékoztatásukat, milyen számviteli és egyéb szabályokat szükséges az értékesítés során betartani?
Részlet a válaszból: […]bérköltség11.   Személyi jellegű egyéb kifizetések12.   Bérjárulékok13.   Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12)14.   Épületek értékcsökkenési leírása15.   Ültetvények értékcsökkenési leírása16.   Gépek, berendezések, felszerelések, járművek értékcsökkenési leírása17.   Egyéb tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása18.   Értékcsökkenési leírás (14+15+16+17)19.   Javítóműhelyek fenntartási költségei20.   Építőbrigád fenntartási költségei21.   Egyéb fenntartási költségek22.   Fenntartási költségek összesen (19-21)23.   Traktorüzem költségei24.   Tehergépkocsiüzem költségei25.   Kombájnüzem költségei26.   Öntözőüzem költségei  KöltségSorszám   Megnevezés   Összesen   1 hektárra   1 tonna  főtermékre27.   Igatartás költségei28.   Szárítóüzem költségei29.   Repülő- és helikopterüzem költségei30.   Egyéb segédüzemi költségek31.   Segédüzemi költségek összesen (23-30)32.   Főágazati általános költségek33.   Le: Növénytermelés káresemény miatt elszámolt összege34.   Közvetlen költségek összesen (9+10+13+18+22+31+32-33)35.   Le: Melléktermékek értéke36.   Főtermék közvetlen költsége (34-35)A növénytermelés és kertészet előállítási közvetlen költségein belül elkülönítetten kell kimutatni- a folyó évi növénytermelés és a kertészet költségeit,- a következő év(ek) növénytermelésének költségeit,- az ültetvénytelepítés és ápolás költségeit.A folyó évi termelés és kertészet költségei között azokat a költségeket kell kimutatni, amelyek a tárgyévben betakarított termények, termékek előállításával összefüggésben merültek fel.Folyó évi növénytermelés és kertészeti tevékenység költségének minősül:- a mezei leltár nyitóértékéből a tárgyévet terhelő rész,- a tárgyévben felmerült költségek a terménnyel, termékkel kapcsolatos utolsó munkaműveletig bezárólag,- a tárgyévet terhelő, de csak a következő évben felmerülő költségek (passzív időbeli elhatárolás).A folyó évi növénytermelés és kertészet költségei a tárgyévben betakarításra kerülő termény, termék összes költségét tartalmazzák, függetlenül attól, hogy azok melyik évben merültek fel.Egy adott terményre, termékre vonatkozóan az elszámolt költségek magukban foglalják az előállítással kapcsolatos első munkaművelettől (például talaj-előkészítés) a végleges tárolóhelyre (közvetlen értékesítés esetén az átvevőhelyre) történő beszállításig az összes felmerült közvetlen költségnek minősülő költséget.Befejezetlen növénytermelés költségeit mezei leltárral kell megállapítani. A mezei leltár azokat a ráfordításokat jelenti, amelyek a következő év vagy évek növénytermelése érdekében merülnek fel.Ezeket a ráfordításokat év végén készletre kell venni, és mint befejezetlen termelést a 231. Befejezetlen termelés számla Mezei leltár alábontott számlán kell nyilvántartani a folyó évi és a következő évi növénytermelési költségek elhatárolása és az egyes befejezetlen termékek, termények közvetlen költségeinek pontos megállapítása érdekében.Befejezetlen növénytermelés költségeként kell elszámolni azokat a költségeket,- amelyek a következő év növénytermelési és kertészeti termékek, termények előállítása érdekében merültek fel, és teljes egészében felosztásra kerülnek a következő évben (például őszi vetések, őszi mélyszántás, őszi talajmunkák tavaszi vetések alá, őszi műtrágyázás stb.), illetve azokat,- amelyek több évre hatnak, és az érintett évek között kerülnek felosztásra (például szervestrágyázás, évelő növények telepítése, komlótelepítés, rét-, legelőjavítás, talajjavítás, több évre ható gyomirtózás stb.).A befejezetlen növénytermelés költségei között célszerű továbbá elszámolni- az istállótrágya[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4288

10. találat: Saját előállítású joghurt értékesítése

Kérdés: Saját termelésben joghurtot készítünk, melynek értékesítéséhez csomagolóanyagként dobozokat vásároltunk. A késztermék-értékesítés során, az áfát tekintve, hogyan számlázható a 18%-os joghurt a 27%-os csomagolóanyaggal, külön csomagolás és külön joghurt, vagy egységesen 18%-os áfával? A csomagolóanyag kapcsán felmerül-e valamilyen más adófizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]fuvarozással és biztosítással összefüggő díjak és költségek. A fő termék a joghurt, a csomagolás olyan járulékos költség, amely nélkül a termék nem értékesíthető, ezért a joghurt 18%-os adómértékét viseli a csomagolás is, nem kell külön számlázni, gyakorlatilag beleépül a termék eladási árába. A csomagolóanyag beszerzési áfáját levonásba helyezhetik.A Ktdt. és a végrehajtásáról szóló Ktdt-vhr. szerint termékdíjkötelesek a csomagolóeszközök.A környezetvédelmi termékdíj alapja a termékdíjköteles termék tömege kilogrammban kifejezve, melyet a bevallásban két tizedesjegy pontossággal kell feltüntetni. Az egyes termékkörökre vonatkozó kilogrammra vetített általános szabályok szerinti egységnyi termékdíjtételt a Ktdt. 2. melléklete tartalmazza.Csekély[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4271
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 23 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést