Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott szállásköltség tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Szakmai konferenciával kapcsolatos utazási és szállásköltségek megtérítése

Kérdés: Az egyik intézményvezető 2 napos szakmai konferenciára utazott. Az általa leadott kiküldetési rendelvény tartalmazza az utazással kapcsolatos és a szállásköltségét is, mert az ország távolabbi helyén rendezték meg a konferenciát. A szállásról hozott egy számlát, amely az intézmény nevére szól, és az intézmény bankkártyájával fizette ki. Az autópálya-matricát úgyszintén az intézmény bankkártyájával fizette ki. Ezek a tételek is szerepelnek a kiküldetési rendelvényén. Mely tételek szerepelnek helyesen a kiküldetési rendelvényen? Csak azok, amelyeket ki kell a munkavállaló részére fizetni, vagy a kiküldetéssel kapcsolatos összes felmerült költség, még azok is, amelyeket intézményi bankkártyával kifizetett? A szállás és az autópálya-matrica kiegyenlítése megjelenik az intézmény bankkártyához kapcsolt számla kivonatain. Hová kell könyvelni a két bankkártyával kifizetett tételt? Le kell-e számfejteni ezeket a tételeket (szállás, autópálya-matrica) kiküldetésként, ha bankkártyával az intézmény már kifizette? Mely rovatokra kell könyvelni ezeket a tételeket?
Részlet a válaszból: […]említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is. A papíralapon kiállított kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.Mindazonáltal az Szja-tv. sem zárja ki, hogy a kötelező elemeken túl más is feltüntetésre kerüljön a nyomtatványon.A kiküldetési rendelvény alkalmazásának adójogi jogkövetkezményei vannak. Így nem számít jövedelemnek az Szja-tv. szerint a kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás költségtérítése címén a teljesített kilométer-távolság (futásteljesítmény) figyelembe-vételével az utazásra kapott összeg, feltéve, hogy a térített összeg nem haladja meg a jogszabályban meghatározott, igazolás nélkül elszámolható mértéket. Igazolás nélkül elszámolható a kifizető által a magánszemélynek a saját személygépkocsi (ideértve a közeli hozzátartozó tulajdonát képező személygépkocsit is) használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adó- és vámhatóság által közzétett üzemanyag-ár, valamint 15 Ft/km általános személygépkocsi-norma-költség alapulvételével kifizetett összeg. E térítés csak akkor nem számít a magánszemélynél jövedelemnek, ha azt kiküldetési rendelvény alapján fizették ki részére. Itt tehát adózási szempontból jelentősége van a kiküldetési rendelvény alkalmazásának.Kiküldetési rendelvény használata nélkül is adómentes (jövedelemnek nem számító tétel) a magánszemélynek adott olyan összeg - ideértve hivatali, üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára, külföldi kiküldetés esetén az utazásra, a szállás díjára szolgáló összeget is -, amellyel szemben a magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy - ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg - ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti azzal, hogy ez a rendelkezés egyébként nem alkalmazható olyan kiadások esetén, amelyeket e törvény nem ismer el a magánszemélynél költségnek. Szintén nem jövedelem a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértéke, ideértve a szokásosan a jegy árában felszámított étkezés ellenértékét is, továbbá a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértéke, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét is.Személyi jövedelemadó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4994

2. találat: Külföldön igénybe vett szállás és étkezés

Kérdés: Intézményünk Romániába szervezett szakmai kirándulást. A kapott szolgáltatási számlákat, étkezés, szállás, 5%-os román áfával számlázták, és román lejben fizették ki. A számlákat átváltás után áfásan (ha áfásan, akkor milyen %-kal) vagy bruttó módon kell-e lekönyvelni?
Részlet a válaszból: […]teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik (Áfa-tv. 45. §).A Romániában igénybe vett szállás és étkezés után helyesen számította fel az eladó a román áfát. Intézményüknek a magyar adóhatóság felé nem keletkezik ezek után a szolgáltatások után áfabefizetési, -bevallási kötelezettsége. A magyar áfatörvény Magyarország területén belüli ügyletekre hatályos. A román áfát Magyarországon nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4970
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Vendégszínészek szállásköltségének megtérítése

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, báb-előadások, egyéb előadások a fő tevékenységünk. Vannak olyan darabok, amelyekben vendégszínészek vesznek részt vidékről. Velük az intézmény megbízási szerződést köt, és a szállás költségét (étkezés nélkül) is kifizeti az intézmény nevére szóló számla ellenében. A szállásköltséget elszámolhatjuk-e dologi kiadásként, vagy az Állam-kincstár felé a lejelentési kötelezettség miatt meg kell fizetni utána a kötelező járulékokat?
Részlet a válaszból: […]magánszemély a juttató részére közvetlenül köteles bizonylattal elszámolni, vagy - ha a kiadást a magánszemély előlegezi meg - ezt a juttató utólag, bizonylattal történő elszámolás alapján a magánszemélynek megtéríti;- a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó utazási jegy ellenértéke, ideértve a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékét, ideértve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggeli étkezés ellenértékét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4952
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Munkásszálló-igénybevételi és csoportos munkásszállítási szolgáltatások

Kérdés: Egy Nyugat-Magyarországon letelepedett, gyártással foglalkozó társaság saját, illetve kölcsönzött munkavállalók elszállásolásával kapcsolatosan szolgáltatási szerződést kötött egy Magyarországon letelepedett, munkaerő-szállás--adással foglalkozó szolgáltatásnyújtó céggel. A?munkavállalók a gyártóüzem 30-60 kilométeres körzetében elhelyezkedő településeken kerülnek elszállásolásra a szolgáltatásnyújtó saját tulajdonában álló vagy általa bérelt épületekben. A szolgáltatásnyújtó havonta 27%-os áfa felszámításával számláz szolgáltatási díjat a társaság számára. Ez a díj tartalmazza a szálláshely használatának díját, a közmű- (villany, víz, fűtés) költségeket, internet, kábeltévé díját, a konyha és étkező, valamint vizesblokk használatának költségeit, továbbá az ágyneműk tisztításának, a közös használatú terek takarításának költségeit. Továbbá a társaság buszjáratok indításával gondoskodik arról, hogy a munkavállalók eljussanak a gyártóüzembe. A társaság mind a szálláshelyeket, mind pedig az utazási szolgáltatásokat térítésmentesen nyújtja dolgozói számára.
1. A társaság által a munkavállalók részére biztosított szállás- és személyszállítási szolgáltatások a társaság adóköteles gazdasági tevékenysége érdekében merülnek fel. Igaz-e, hogy a társaság jogosult a fenti szolgáltatásokkal összefüggésben felmerült előzetesen felszámított áfát levonásba helyezni? A szállítási szolgáltatás nem minősül az Áfa-tv. 14. §-ának (2) bekezdése értelmében ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak, azaz a társaságnak a nyújtott szolgáltatások tekintetében nem merül fel áfafizetési kötelezettsége?
2. A szolgáltatásnyújtó által nyújtott munkásszállás-szolgáltatás összetett szolgáltatásnak minősül, amely a fő szabály szerinti 27 százalékos adómértékkel adózik, és nem tekinthető pusztán ingatlan-bérbeadásnak, illetve kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak sem?
Részlet a válaszból: […]Adózási kérdésben kifejtettekre (adólevonási jog csoportos munkásszállítás esetén), a speciális körülmények fennállása miatt azonban igen kivételes és szűk körben megállapítható, hogy a munkavállalók számára biztosított térítésmentes szállítás, valamint szállásbiztosítás elsődlegesen a munkáltató érdekeit szolgálja, mivel az a munkavégzés feltételeinek biztosítása, ezáltal a munkáltató rendeltetésszerű működése érdekében történik.Ezért a térítésmentes munkásszállítás, szállásbiztosítás előzetesen felszámított adóját ebben az esetben a munkáltató -?az adóköteles termékértékesítése/szolgáltatásnyújtása arányában?- levonhatja. Speciális körülmény lehet például, ha a munkavégzés helye közösségi közlekedéssel elérhetetlen, ha a helyben elérhető, illetve észszerű időn belül a munkáltató telepét, a munkavégzés helyét elérő közlekedés elégtelen (pl. aránytalan nehézség, időráfordítás árán oldható csak meg a munkahelyre történő eljutás), amelynek eredményeképpen, amennyiben a munkáltató nem gondoskodik a munkavállalók munkába szállításáról vagy helyben történő elszállásolásáról, akkor lehetséges, hogy nem talál megfelelő munkaerőt, ezáltal a munkáltató működése, gazdasági tevékenységének folytatása ellehetetlenülne.A speciális körülmények fennállása kapcsán segítséget nyújt továbbá az Európai Bíróság esetjoga. A?C-258/95. számú ítéletében az Európai Bíróság kimondta, hogy a munkavállalók ingyenes munkahelyre szállítása abban az esetben szolgálhatja a munkáltató adóköteles gazdasági tevékenységét,- ha egyedül a munkáltató tudja a megfelelő munkahelyre szállítást a munkavállalónak biztosítani;- amennyiben a gyártóüzem megközelítése, infrastrukturális ellátottsága nem elégséges. A munkavállalók számára közforgalmi személyszállítási szolgáltatás igénybevétele a munkába járáshoz aránytalan időráfordítással járna a helyi járatok alacsony száma és a többszöri átszállások miatt;- ha a három műszakos munkarend miatt a távolabbi településeken elszállásolt munkavállalók esetén kizárólag külön buszjáratok indításával oldható meg hatékonyan, hogy a munkavállalók időben és aránytalan időráfordítás nélkül érjenek be a gyárba.Sok esetben a munkavállalók csak többszöri átszállással tudnák elérni a gyárat, ami jelentősen megnyújtaná az utazással töltött időt, továbbá az utazási költségek (akár több különböző bérlet váltására is szükség lenne az egyes járatok miatt) is olyan magasak lennének, melynek finanszírozását a munkavállalók feltételezhetően nem vállalnák. A gyártási tevékenység folyamatos biztosításához a társaság buszjáratai elengedhetetlenek, mivel a járatok kevésbé függnek külső, a közösségi közlekedésre egyébként jellemző körülménytől. A buszjáratokra kizárólag a társaság munkavállalói szállhatnak fel, kizárólag munkába járási céllal. Mivel napi szinten több száz munkavállaló műszakok szerinti munkába járásáról van szó, ezért fizikailag is kizárt, hogy az a közösségi közlekedés keretein belül valósuljon meg: a munkavállalók a helyi lakosság mellett nem férnének fel a közforgalmi járatokra, és így nem jutnának el munkahelyükre munkakezdésig.A rendelkezésünkre bocsátott információk alapján álláspontunk szerint fennállhatnak azok a különleges körülmények, amelyek alapján elmondható, hogy a munkavállalók számára biztosított térítésmentes szállítás elsődlegesen a munkáltató érdekeit szolgálja, tekintve, hogy a három műszakos gyártási tevékenység így biztosítható folyamatosan, zavartalanul. Ebből következően meglátásunk szerint a csoportos munkásszállítás kapcsán felmerült előzetesen felszámított általános forgalmi adó - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - levonásba helyezhető. Fontos leszögezni, hogy az adó levonására kizárólag akkor van lehetőség, ha a speciális körülmények igazolhatóan fennállnak, és a dolgozóknak a munkaidő kezdetén való megjelenése más módon nem biztosítható.Valóban a szállítási szolgáltatás kapcsán elsődlegesen vállalkozási célról és nem a munkavállalók magánszükségletének kielégítéséről[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4864

5. találat: Konferencia szállás- és étkezési költségei

Kérdés: Hivatalunk munkatársai szakmai konferencián fognak részt venni. A konferencia többnapos lesz, és hivatalunk fizeti a munkatársak szállás- és étkezési költségeit, hivatalunk nevére kiállított számla alapján. A számlán külön sorban szerepelnek a szállás díja, illetve a reggeli díja. A felmerült költségeket milyen rovaton kell elszámolnunk, hogyan kell könyvelnünk az Áhsz. szerint?
A K341 rovatban szereplő "az elszámolható élelmezési "kiadások" mire vonatkoznak?
Mikor kell az étkezést K341-re, és mikor kell a K1107-re elszámolni? Az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint egyes meghatározott juttatásnak számít a "hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés", amely a K1107 rovatban is található.
Részlet a válaszból: […]ellenértékét is. A "nem bevétel" kategória azt jelenti, hogy sem a munkáltatónak, sem a magánszemélynek nem keletkezik adó-, illetve közteherfizetési kötelezettsége. A?jegy vagy szállás árában felszámított étkezést, amely után nem keletkezik adófizetési kötelezettség, kell a K341 rovatra könyvelni.Abban az esetben tehát, ha a szolgáltató a reggeli ellenértékét nem számlázza ki külön, mert annak értéke a szállás értékében benne foglaltatik, akkor ez a kifizetés nem minősül jövedelemnek, és azt nem terheli személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás. Ezzel szemben azonban, ha a munkáltató által befogadott szállásköltségszámlákban a szállásdíjtól elkülönülten, tételesen szerepel a reggeli díja, akkor az már nem felel meg az Szja-tv. 7. §-ának q) pontjában feltüntetett, adóalapba nem tartozó tételnek. Az ily módon igénybe vett étel-, italfogyasztás az Szja-tv. 70. §-a értelmében már egyes meghatározott juttatások kategóriájába tartozik, és személyi jövedelemadó, valamint egészségügyi hozzájárulás terheli.Az Áhsz. szerinti könyvelés és az szja-adózás úgy függ össze, hogy a személyi kiadások közé azokat a juttatásokat[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4822
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Külföldi vendégelőadónak fizetett díj, illetve nyújtott juttatások elszámolása

Kérdés: A 189. lapban megjelent 3582. sz. kérdésre kiegészítésként szeretném megkérdezni, hogy ha külső személyi juttatásként kell elszámolni a külföldi előadó meghívásával kapcsolatos költségeket (konkrétan: repülőjegy, szállásköltség), akkor hogyan kell a személyi jövedelemadót vagy a járulékokat számfejteni? Milyen bizonylatok, igazolások bekérése szükséges ehhez? Amennyiben további "juttatásként" pl. városnéző buszra vásárolunk neki jegyet, esetleg vendégül is látjuk (éttermi fogyasztás), akkor az intézményünk nevére szóló számlát milyen főkönyvi számra könyvelhetjük?
Részlet a válaszból: […]önálló tevékenységnek tekintjük a kérdéses előadást, akár oktatásnak, a kifizetett díjazás ott adózik, ahol az előadó adójogi illetősége van, vagyis Magyarországon nem kell adót levonni tőle, és nem keletkezik járulékkötelezettsége sem, de ennek feltétele, hogy a magánszemély adóilletőség-igazolást hozzon.Ha az előadó nem egyezményes országból jött, akkor adóazonosító jel szükséges a számára, és a belföldi szabályok, adó- és járulékmértékek szerint kell számfejteni. A díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles, és tételes vagy 10%-os vélelmezett költséghányad levonásával állapítható meg az adóalap. Az előadásért mint szerzői jogvédelem alá tartozó műért fizetett díjazás megállapodásban meghatározott részét lehet vagyoni értékű jognak tekinteni, fennmaradó részét pedig a személyes közreműködés díjazásának. A vagyoni értékű jog tételes költségnyilatkozat, vagy 10% költséghányad figyelembevételével csökkentett összege után a kifizetőt 27% eho, a magánszemélyt pedig 16% szja terheli. A személyes közreműködés díjazásából a költségekkel csökkentett összeg után - amennyiben a kifizetés eléri a naptári napokra a minimálbér harmincadrészének 30%-át, és így az érintett biztosítottnak minősül, a kifizetőt 27% szocho, a magánszemélyt 4% természetbeni, 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék és 10% nyugdíjjárulék, valamint 16% szja terheli. Ha az érintett nem lesz biztosított, 27% szocho és 16% szja terheli a díjazásnak ezt a részét. Megjegyezzük, hogy egyes, az Szja-tv. 1. sz. melléklet 4. pontjában meghatározott esetekben adómentes az oktatásért fizetett díjazás. Erről a körülmények részletes ismeretében lehet dönteni.Ha az előadóval megbízási szerződést kötnek, a szállás, utazás mint hivatali, üzleti utazás költsége az intézmény nevére szóló számla alapján jövedelemnek nem számító tételként kifizethető. Az étkezés biztosítása ebben az esetben is adóköteles, egyes meghatározott juttatásként (27% eho és 16% szja fizetendő a kifizető által a juttatás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. március 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3657
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Kollégiumi szobák hasznosítása

Kérdés: Közoktatási intézményként üzemeltetünk középiskolai kollégiumot. Üzemeltetési engedélyünk a 173/2003. (X. 28.) Korm. rendelet alapján lett kiadva nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatásra. A kollégium kapacitáskihasználására kollégiumi szobáinkat hétvégén és tanítási szünetekben önköltségi áron kiadjuk, valamint vendégszobát tartunk fenn esetleges vendégeink részére, illetve tanáraink átmeneti elszállásolása céljából, melyet szintén önköltségi áron, kapacitáskihasználással adunk ki. Szeretnénk tudni, hogy a 2009. 07. 09-én hatályba lépett általános forgalmi adóról szóló törvénymódosítás alapján fenti szolgáltatásunk kereskedelmi szálláshelynek minősül-e, vagyis hány százalékos kulcs alá tartozik?
Részlet a válaszból: […]szálláshely-szolgáltatás tartalmában igazodik a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv szerint kedvezményezhető szolgáltatások köréhez, így a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás alatt értendő minden olyan alapvetően turisztikai jellegű szolgáltatás, amely során ellenérték fejében az adott szálláshelyre vonatkozó jogszabályok szerinti követelményeknek megfelelő szállás biztosítása történik, így különösen: - a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló által nyújtott szálláshely-szolgáltatás; - üdülők szálláshely-szolgáltatása (függetlenül attól, hogy a szolgáltatást igényjogosultak és azok hozzátartozói, vagy más személy veszik igénybe); - a kollégiumoknak, diákotthonoknak azon szálláshely-szolgáltatása, amely az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés i) pontja alapján nem minősül mentes tevékenységnek; valamint - a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosítása. A kérdésben nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelyként bérbe adott szobák esetében egyértelműen kijelenthető, hogy nem minősül kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásnak, következésképpen arra a bérbeadásra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni. Így az az Áfa-tv. 86. § (1) bekezdés l) pontja alapján főszabály szerint adómentes, kivéve ha az adóalany az ingatlan[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. február 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2589

8. találat: A falusi turizmus keretében szervezett szakmai utak elszámolása

Kérdés: Önkormányzatunk szakmai utat szervez - falusi turizmus témakörben -, melyen munkatársak, illetve 1-1 hozzátartozó is részt vesz. Utazásuk, étkezésük ingyenes. Adóköteles-e ezen rendezvény? Számviteli elszámolása, bizonylatolása hogyan történik?
Részlet a válaszból: […]kiadások között az 5622. Kiküldetés, reprezentáció, reklám kiadási előirányzat teljesítése főkönyvi számla megfelelő - intézményi számlarendtükörben meghatározott - részletező számláján könyvelendő. A munkatársak részére ingyenesen nyújtott étkezés kiadása a személyi juttatások között mutatandó ki egyéb költségtérítések, hozzájárulások címen. Mind az utazási, mind az étkezési költség könyvviteli elszámolásának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1184
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Kollégiumi szállásdíj áfakulcsa

Kérdés: Milyen áfamértéke van a főiskolai kollégiumi szállásdíjnak nappali tagozatos, költségtérítéses hallgató esetén, illetve a főiskola által szervezett konferencia résztvevője és a nyári sporttáborok résztvevői esetén?
Részlet a válaszból: […]a diákotthoni és kollégiumi ellátás (SZJ 55.23.15-ből) tárgyi adómentes szolgáltatás. A szolgáltatások jegyzéke alapján tehát a nappali tagozatos, tandíjmentességet élvező és az ún. költségtérítéses hallgatók kollégiumi elhelyezésének ellenértéke tárgyi adómentességet élvez. A főiskola által szervezett konferenciák résztvevői számára nyújtott szálláshely, minősíthető egyéb szálláshely-szolgáltatásnak (SZJ 55.23.15), s mint ilyen, 12%-os adómérték terheli a szálláshely ellenértékét. A nyári sporttáborok résztvevőinek a kollégium által fenntartott szállása szintén felölelni látszik a szolgáltatások jegyzéke alapján 12%-os adómértékkel adóztatandó szálláshely-szolgáltatási formákat. A szolgáltatások jegyzéke szerint ugyanis az 55.23.11-es[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. február 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 588
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Továbbtanuláshoz kapcsolódó költségek elszámolása

Kérdés: Dolgozónk távolabbi városba jár főiskolára. Az utazással és szállással kapcsolatban felmerült költségeket belföldi kiküldetési költségként kell-e könyvelni? Tanulmányi szerződéssel rendelkezik.
Részlet a válaszból: […]lehetőségét, hogy a főiskola elvégzésére kötelezték a dolgozójukat. Az Mt. ugyanis tiltja a tanulmányi szerződés megkötését abban az esetben, ha a munkáltató kötelező jelleggel előírja a tanulmányokat. A konkrét esetben a tanulmányokkal kapcsolatosan felmerült utazási és szállásköltségeket akkor számolhatják el szja-mentesen, ha a képzéssel összefüggő egyéb költségek megtérítésének (átvállalásának) sincs személyijövedelemadó-vonzata. Az adó alóli mentesség abban az esetben áll fenn, ha a dolgozó olyan képzésben vesz részt, amely az intézmény tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzését, bővítését célozza. A szóban forgó esetben az utazási, szállás- stb.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. október 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 473