Számla javítása

Kérdés: Építőipari cégtől ingatlankivitelezésről fordított áfás számlát kaptunk, amelyen a teljesítési időpont tévesen szerepelt, de más adatot nem kell javítani, az összegek helyesek. A cég kiállított egy számlával egy tekintet alá eső okiratot, amelyen munkaszámra hivatkozik, és az adóalapáfa-, bruttóösszeg-adatok nullával szerepelnek. Befogadhatjuk ezt a bizonylatot?
Részlet a válaszából: […] A számlával egy tekintet alá eső okirat adattartalmát az Áfa-tv. 170. §-ának (1) bekezdése határozza meg. E szerint a számlával egy tekintet alá eső okirat kötelező adattartalma a következő:a) az okirat kibocsátásának kelte;b) az okirat sorszáma, amely az okiratot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Számla érvénytelenítése

Kérdés: Egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft. 2014-ben szolgáltatást végzett az önkormányzat részére. A számlát a teljesítést követően kiállította teljesítésigazolás birtokában, az áfa befizetésre került. Az önkormányzat a számlát "elfektette", majd hosszas levelezést követően 2020-ban jelezte, hogy a polgármesteri hivatal részére és adószámára kell a számlát elkészíteni. Véleményünk szerint a számlahelyesbítés szabályai szerint kell eljárni, a polgármesteri hivatal pedig a számla sztornírozásához, új számla kiállításához ragaszkodik 2020-ban. A szabályos teljesítésigazolás birtokában a beszámolók is a helyes adatot tartalmazzák.
Mi a teendő, sztornírozható-e az eredeti számla, illetve kiállítható-e 2020-ban 2014. évi teljesítéssel új számla, vagy az általunk javasolt számlahelyesbítéssel oldható meg?
Részlet a válaszából: […] ...a kötelezettől a szerződésből eredő kötelezettség, így a számla módosítása vagy sztornózása sem. Ha a partner hajlandó a számla javítására, akkor véleményünk szerint is csak a sztornószámla jöhet szóba, mivel a vevő egy másik adóalany. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Számla javítása

Kérdés: A szállítói számlán valamely adat nem szerepel helyesen. A Költségvetési Levelek 290. számában az 5174. számú kérdés-felelet szerint "A számlát nem szükséges, sőt nem is szabad visszaküldeni, hiszen azt már a könyvviteli rendszerükben rögzítették. A számlának javítható hibája van, ezért nem sztornószámlát kell kiállítani, hanem a számla kiállítóját fel kell hívni, hogy az Áfa-tv. 170. §-a szerinti számlával egy tekintet alá eső okirattal módosítsa a bizonylatot. Ez esetben az eredeti számla és a módosító bizonylat együttesen érvényes". Ez az okirat nem beszigorított. Az áfabevallásban az eredeti számla szerepel, nem íródik át az okiratban feltüntetett adatokra. Befogadhatom-e 2020. július 1-jétől a " számlával egy tekintet alá eső okiratot", ha 2020. július 1. napjától valamennyi belföldi adóalany online köteles adatot szolgátatni a NAV felé valamennyi, más belföldi adóalany részére kiállított számla vagy számlával egy tekintet alá eső okirat adatáról, függetlenül attól, hogy a számlát vagy a számlával egy tekintet alá eső okiratot számlázóprogramból vagy kézi számlatömbből állította ki?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott kérdésben foglalt tényállás szerint az adott számlát kiegyenlítették, és azt követően vették észre a számla hibáját. Ilyen esetben a számlát már nem lehet visszaküldeni, hiszen azt iktatták, rögzítették a számviteli rendszerben. Természetesen, ha a számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Számla javítása

Kérdés: Egyik partnerünktől olyan számlát kaptunk, amin az adószámunk tévesen szerepel. Sajnos a számlát befogadtuk, kifizettük, ennek ellenére visszaküldhetjük?
Részlet a válaszából: […] ...szabályok szerint nem kell szerepeltetni a vevő adószámát. Abban az esetben, ha vevő adószáma kötelezően feltüntetendő adat, akkor a számla javítását kell kérni a számlakibocsátótól. A számlát nem szükséges, sőt nem is szabad visszaküldeni, hiszen azt már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Számla javítása és online számlaadat-szolgáltatás adószámváltozás esetén

Kérdés: Egy magyar székhelyű társaság folyamatosan értékesíti az általa gyártott termékeket német adóalany partnere (vevő) részére az Áfa-tv. 89. §-a alapján. Az eddig folytatott gyakorlat szerint a társaság a termékek gyártásához szükséges speciális gyártóeszközöket (tesztereket) áfa felszámítása mellett értékesítette a vevő részére, tekintettel arra, hogy ezen értékesítések vonatkozásában nem teljesültek maradéktalanul az Áfa-tv. 89. §-ának előírásai (a speciális gyártóeszközöket nem szállították el Magyarországról). Az áthárított áfát a vevő az Áfa-tv. XVIII. fejezete szerinti eljárásban visszaigényelte. A vevő azt kéri a társaságtól, hogy a 2019-ben teljesített értékesítésekről kiállított számlákat módosítsa akként, hogy a vevő adószámaként ne a német közösségi adószámot, hanem a vevő által 2018. év végén megigényelt magyar regisztrációs adószámát tüntesse fel. A vevő 2019. év vonatkozásában még nem igényelte vissza az általános forgalmi adót. A jó kapcsolat fenntartása érdekében a társaság szeretne a vevő kérésének eleget tenni. Figyelemmel az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére is, hogyan tudja a társaság elvégezni a korrekciót?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 10. számú mellékletének 6. pontja kimondja, hogy "az adóalany külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon számlánként adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kiállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Utólagos számlamódosítás

Kérdés: Intézményünk munka- és tűzvédelmi feladatok ellátására szerződést kötött egy vállalkozóval, akivel negyedéves számlázásban állapodtunk meg. Most derült ki, hogy már három éve magasabb összegről állította ki a számláit számítási hiba miatt. Felmerült bennünk, hogy módosítsuk a szerződést, vagy a következő számláját a különbözettel kevesebb összegről állítsa ki? Kell-e önellenőrzési áfabevallást beadni a vállalkozónak? Intézményünknek mi a teendője ezzel kapcsolatban áfajogilag?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből következtethetően a vállalkozó a határozott időszakos ügylet szabályai szerint számláz (Áfa-tv. 58. §-a).A határozott időszakos ügyleteknél előfordulhat negatív irányú adóalap-módosítás, amikor a szolgáltatást nyújtó nagyobb összeget számlázott a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Bizonylatkorrekció - adózási mechanizmus téves választása

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló társaságunk évente különböző építési-szerelési munkákat végez, nemcsak az önkormányzat, hanem más adóalanyok részére is. Az építési-szerelési munkákhoz kapcsolódóan a jogszabályban előírt esetekben társaságunk a fordított adózást alkalmazza, azonban több esetben előfordult, hogy tévedésből a jogszabályi előírásokkal ellentétesen, egyenes adózási formát alkalmazott a fordított adózás helyett. A korrekcióval kapcsolatban felmerült kérdések:
1. A korrekció alkalmával a számla sztornírozását és az új számla kibocsátását követően a helyesbítést az Art. 49. §-a szerinti önellenőrzés, vagy az Áfa-tv. 153-153/C. §-a alapján, a fizetendő, illetve a levonható adó utólagos módosulásának elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell elvégezni? Helyes az a meglátás, mely szerint a korrekciót az eladóval azonos módon, azaz vagy önellenőrzéssel, vagy az Áfa-tv. 153-153/C §-a szerint, az utólagos módosítás szabályai szerint kell kezelni?
2. A technikai lebonyolítás szempontjából elfogadható-e az a megoldás, ha a számlakorrekciót egy helyesbítő számlával rendezzük oly módon, hogy a helytelenül egyenes adózással megállapított adóalap és általános forgalmi adó negatív tételként, míg a helyes tétel a fordított adózás szabályai szerint kerül feltüntetésre?
3. Abban az esetben, ha az utólagos módosítás szabályai szerint kell eljárni [Áfa-tv. 153/B. § (1) bekezdés a) pont], a számla személyes rendelkezésre állásán a még nyitva álló időszakot kell érteni, vagy a helyesbítő számla kézhezvételét jelentő naptári hónapot?
Részlet a válaszából: […] 1. Az Áfa-tv. jelenleg hatályos rendelkezései értelmében (2014 óta) a fizetendő adót érintő elszámolások esetében nem lehet önellenőrizni olyan esetben, amikor az eredetileg megállapított és bevallott fizetendő adó alapja vagy összege bármely okból csökken, és a csökkenés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 26.

Kézi kiállítású számla javítása

Kérdés: Alapítványunk alanyi adómentes adóalany. Kibocsátottunk egy számlát, melyen a fizetési határidő napját helytelenül tüntettük fel. Ennek észlelését követően a fizetési határidőt úgy javítottuk, hogy a fizetési határidő napjának dátumát áthúztuk, majd fölé írtuk a helyes dátumot, és a javítást a kiállító kézjegyével látta el. A számla befogadója jelezte, hogy a javítás számára így nem megfelelő, mert egy esetleges ellenőrzés során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a számlát kifogásolni fogja. Helyes-e a javítás módja, vagy szükséges további korrekció elvégzése?
Részlet a válaszából: […] ...kézi kiállítású számla javítására vonatkozóan sem az Szt., sem az Áfa-tv. nem tartalmaz előírást.Ismert és elfogadott az az álláspont, mely szerint a kézi kiállítású számla javítása akkor szabályos, ha a kibocsátó minden számlapéldány begyűjtése mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Számla helyesbítése

Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Az előzetesen adókötelesen kibocsátott számláinkat kellene adómentesre módosítani. Jól gondoljuk, hogy ez esetben önrevíziót kell végeznünk? A számla befogadójának hogyan kell eljárnia?
Részlet a válaszából: […]  Egy önkormányzat az előzőleg helytelenül adókötelesenkibocsátott számláit helyesbíti adómentesre. Az Áfa-tv. 77-78. §-ainakszabályozása csak azokban az esetekben alkalmazható, amikor az adóalapténylegesen csökken. Abban az esetben, ha a számlahelyesbítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 13.

Internetszolgáltatás átvállalása

Kérdés: Alapítványunk egyik alkalmazottja 2009 decemberéig saját nevére vett igénybe internetszolgáltatást. 2009 decemberétől azonban költségeit alapítványunk vállalta át. A telekommunikációs cégtől igénybe vett, 2009. december havi szolgáltatásról kiállított számlát nem alapítványunk, hanem munkatársuk nevére állították ki annak ellenére, hogy a jelzett hónapban már alapítványunk fizette a számlát. 2010. januártól a számlák rendben a nevünkre érkeztek, de a szolgáltatás nyújtója nem hajlandó a decemberi számlát javítani, mivel szerinte erre csak a kiállítást követő 90 napon belül van lehetőség, mi pedig későn vettük észre a hibát. Valóban nincs lehetőség a javításra?
Részlet a válaszából: […] A válaszadás során feltételezzük azt, hogy a szolgáltatásszerződés szerinti igénybevevője 2009. december hónapban az alapítvány. Jeleznikívánjuk ugyanakkor, hogy a szolgáltatás ellenértékének a megfizetője eltérheta szerződésben megjelölt szolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
1
2