Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

20 találat a megadott személyi juttatások tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Vendéglátás, reprezentáció

Kérdés: Központi költségvetési szervként helyes-e az a könyvelési gyakorlat, hogy minden olyan számlát, amely vendéglátást, étkezést tartalmaz, a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovaton számolunk el, függetlenül attól, hogy közteherfizetési kötelezettség keletkezik-e vagy sem? A kutatási intézményünknél előfordul olyan támogatás, amely az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.7.c. pontja szerint adómentes juttatás, ezért nem fizetünk közterhet utána. A vendéglátást, reprezentációt érintő számláknak a teljes áfával növelt értékét kell-e a K123 rovatra könyvelnünk, mivel ez az alapja a köztehernek? Vagy meg kell bontani a számla összegét nettóra és áfára? (Ebben az esetben az áfa a K351 rovaton jelenik meg.)
Részlet a válaszból: […]összeget) kell elszámolni. A költségvetési kiadási rovatok sem levonható, sem le nem vonható áfát nem tartalmazhatnak. Reprezentációs, vendéglátási kiadások áfája nem helyezhető levonásba, függetlenül attól, hogy keletkezik-e személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, vagy sem. A reprezentációs kiadások áfáját a működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó rovaton kell elvégezni. A számviteli elszámolást a 38/2013. NGM rendelet VIII. Személyi juttatásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet, E) "a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció és üzleti ajándék elszámolása" cím alatt található könyvelési lépések szerint kell elvégezni.A reprezentációs kiadások feladása a Kincstár számfejtési rendszerében bruttó (áfát tartalmazó vételár) összegben történik, mert a reprezentáció utáni közterheket (személyi jövedelemadó és 2019. évtől kezdve szociális hozzájárulási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4898

2. találat: Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s - amennyiben álláshely kerül betöltésre - a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja - megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését - az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Részlet a válaszból: […]irányító szerv nem vonhatja el az irányított szerv jogköreit (például ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény egy jogkört az óvoda vezetőjének címez, nem mondhatja a polgármester, hogy helyette ő jogosult csak dönteni), azonban széles körű utasítási jogkörökkel rendelkezik. Az óvoda vezetője például nem hozhat olyan munkáltatói intézkedéseket az alkalmazottakra, amelyek saját mérlegelésétől függenek (tehát azt nem jogszabály írja elő), de arra kapott utasítást, hogy azok meghozatalától tartózkodjon (ha mégis megteszi, az munkajogilag érvényes lesz, azonban a vezető fegyelmi felelősségre vonhatóságát megalapozza).2. Az Áht. emellett széles jogköröket biztosít az irányító szervnek a költségvetés tervezése, az évközi átcsoportosítás, valamint a maradvány elvonása terén.A fentiek alapján tehát az önkormányzatot köti, hogy törvény szerint kötelezően milyen juttatásokat kell az intézménynek kifizetnie, így ezek fedezetét (ideértve pl. a kötelező előresorolások miatti bértöbbletet) biztosítania kell a személyi juttatások előirányzataként. A?nem kötelező juttatások esetén viszont a forrásbiztosítás opcionális. A költségvetési tervezetet az Ávr. szerint a jegyzőnek az intézményekkel egyeztetni kell, a költségvetési szervek pedig a bérfejlesztési (ideértve jutalmakat, eltérítéseket, béren kívüli juttatásokat stb.) igényeiket jelezhetik. Ha az önkormányzat ezt nem támogatja, az intézményvezető nem is hozhat ilyen döntést, bármennyire is szeretne, hiszen az elfogadott költségvetés köti (ez persze nem jelenti azt, hogy a költségvetés alakulásától függően ne terjeszthetne elő év közben is ilyen igényt, ekkor azt az önkormányzat a helyben szokásos módon vélhetően újra megvizsgálja).A fentiek alapján a kérdésben ismertetett gyakorlat alapvetően jogszabályszerűnek és célszerűnek minősíthető. A céltartalék esetén célszerű belső szabályzatban az igénylés, rendelkezésre bocsátás módját és eljárásrendjét[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4682
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Téves számfejtés korrekciója

Kérdés: Intézményünknél téves számfejtés történt, aminek rendezése csak december hónapban történt meg. Kifizetésre és járulékok elutalására nem került sor. Mivel az összeg jelentős, ezért ennek visszakönyvelése még az előző évben szükséges volt (előirányzat, illetve esetleges fedezethiány miatt). A decemberi bér K1101-es rovata mínuszba fordult. Hogyan tudjuk ezt helyesen lekönyvelni a következő évben, illetve milyen összeget határoljunk el?
Részlet a válaszból: […]megoldásához a december havi könyvelési értesítő adatainak szétválasztására van szükség. A tényleges decemberi béreket az általános szabályok szerint, a 2017. januári könyvelés keretében kell elszámolni végleges kötelezettségvállalásként és költségként. Ezzel szemben a korrekciót - ahogy a kérdés utal is arra - a decemberi könyvelésbe szükséges beemelni, hasonlóan, mint a hóközi számfejtések adatait. Ebben az esetben a januári adatok csak a decemberi bér adatait tartalmazzák, a decemberi adatok (így a 2016. egész évi adatok is) a hibás tételt kiszűrik, mivel az korrekciózásra[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4450
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: December havi bérek kifizetése

Kérdés: A költségvetési szerveknél a kötelezően alkalmazandó könyvelési lépéseket a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet tartalmazza, mely a december havi bérek és járulékok esetében passzív időbeli elhatárolásról rendelkezik. Amennyiben a december havi bér decemberben kifizetésre kerül, akkor a kifizetést a 3661-es főkönyvi számlára kell könyvelni a pénz­eszközökkel szemben, azért, hogy teljesítésként csak a következő évben jelenjen meg, mivel költségvetési számvitelben továbbra is decembertől novemberig kell a béreket kötelezettségvállalásként elszámolni. Bonyolítja a helyzetet, ha a bérek utalása nem az intézmény, hanem a fenntartó számlájáról történik, mert ebben az esetben működési támogatásként kell elszámolni a kiutalt bért a követelésekkel szemben, és ezt kell összevezetni a bérkötelezettséggel szemben (mivel a támogatást nem utalják az intézmény számlájára). 2014-ben az intézmény a december havi bér esetében a bérköltséget és járulékot nem határolta el passzívan, hanem kötelezettségként számolta el, és mivel a bérek decemberben kiutalásra kerültek, ezért elszámolta a kiutalt bért mint működési támogatást, a követelést és a kötelezettséget összevezette, és a működési támogatást határolta el passzívan. Helyes-e a fenti elszámolás 2014. december hónap vonatkozásában? Véleményem szerint nem, mivel a költségvetési számvitelben kötelezettségvállalás teljesítésként került elszámolásra 2014-ben a 2014. december havi bér, holott azt csak 2015. évre lett volna szabad. A működési támogatást, ami a december havi bérek kiutalását jelentette, szerintem 2015-ben kellett volna elszámolni (és nem elhatárolni 2014-ben), mert így lenne biztosítva, hogy a december havi bér teljesítése 2015. évi kötelezettségvállalás teljesítéseként kerüljön elszámolásra. A bérköltséget és a járulékot 2014. de­cemberben nem kötelezettségként, hanem a fenti NGM rendelet előírásának megfelelően passzív időbeli elhatárolásként kellett volna elszámolni.
Részlet a válaszból: […]is (tekintve hogy a bér a fenntartó számlájáról került átutalásra, feltételezzük, hogy önkormányzati költségvetési szervről van szó, a központi alrendszerben e megoldással nem találkozhatunk). A B) Az önkormányzat költségvetési szervénél cím 2. pontja alapján az intézménynél egyszerre történik a személyi juttatás ki­adásként és az irányító szervi támogatás bevételként történő elszámolása, ami így csak januárban lehetséges. Erre tekintettel véleményünk szerint december hónapban az irányító szervnél az átutalást (3661. könyvviteli számla), a költségvetési szervnél a passzív időbeli elhatárolást kell elszámolni. Január hónapban kerül sor az irányító szervnél az irányító szervi támogatás nyújtásának kiadáskénti elszámolására a 3661. könyvviteli számlával szemben, annak kivezetésével, míg a költségvetési szervnél a személyi juttatás kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. február 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4130
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Nemzetiségi önkormányzat személyi juttatása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat személyi juttatásai nem tartoznak bele a nettó finanszírozás körébe. Hogyan kell könyvelni a nettó kifizetést, a bruttó juttatásokat, a munkaadókat terhelő közterheket és a munkavállalókat terhelő közterheket?
Részlet a válaszból: […]alapjánT53/54 - K4211T6/7 K5914. Illetményelőleg rendezése a költségvetési számvitel szerintT051(3) - K0035. Illetményelőleg rendezése a pénzügyi számvitel szerintT4211 - K365156. Munkáltató követelései rendezése a költségvetési számvitel szerinta) Követelés teljesítésekéntT005 - K094113a) Kötelezettség teljesítésekéntT051(3) - K0037. Munkáltató követelései rendezése a pénzügyi számvitel szerintT4211 - K35148. Nettó személyi juttatások kifizetése a költségvetési számvitel szerintT051(3) - K0039. Nettó személyi juttatások kifizetése a pénzügyi számvitel szerintT4211 - K32/3310. A munkáltatót terhelő közterhek elszámolása a költségvetési számvitel szerintT0522 - K0021T0022 K052211. A munkáltatót terhelő közterhek elszámolása a pénzügyi számvitel szerintT55 - K4212T6/7 K59112.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4058
Kapcsolódó tárgyszavak:

6. találat: Funkciókód

Kérdés: Egy GESZ, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv több köznevelési intézmény működését látja el, továbbá biztosítja az irányító szerv által a GESZ-hez rendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek pénzügyi, gazdasági, karbantartási, munkaügyi feladatait. A GESZ és az irányító szerv között munkamegosztási megállapodás jött létre. Milyen funkció­kódon történik a működtetett intézményekben, általános iskolában, gimnáziumban, kollégiumban, szakszolgálatnál, az ott dolgozó munkatársak személyi juttatásának elszámolása? Milyen funkciókódon kell könyvelnünk a GESZ-nél dolgozó munkatársak személyi juttatásait?
Részlet a válaszból: […]pénzügyi-gazdálkodási, illetve üzemeltetési feladatait ellátja,- a támogatási célok tekintetében és- a befektetési célú tartós részesedésvásárlás tekintetében.A személyi juttatások és kapcsolódó járulékok tekintetében a működtetett intézmények, általános iskola, gimnázium, kollégium, szakszolgálat esetében az intézményben dolgozók személyi juttatásait a tevékenységgel összefüggő működtetési funkciókódon fogják elszámolni. Ennek megfelelően:- a 091110 óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatait,- a 091220 köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatait,- a 092120 köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok funkciókódokon számolják el a személyi juttatások kiadásait,- 092211 gimnáziumi oktatás, nevelés szakmai feladatait,- a 091250 alapfokú művészetoktatással összefüggő működtetési feladatait.A GESZ-nél dolgozó és pénzügyi, gazdasági, karbantartási munkákat végző saját dolgozók személyi juttatása tekintetében a 013360 kormányzati funkció nem alkalmazható. A pénzügyi-gazdasági, karbantartási és munkaügyi feladatokat munkamegosztási megállapodás alapján látják el.A GESZ egy olyan költségvetési szerv, amely másik költségvetési szerv részére végez pénzügyi, gazdasági, karbantartási és munkaügyi feladatokat. Ezért az alapító okiratukban a 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások funkciókód szerepel.A funkciókódokhoz tartozó szöveges meghatározás szerint idetartozik: a más költségvetési szerv részére az irányító szerv kijelölése vagy megállapodás alapján végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési vagy egyéb szolgáltatásokkal összefüggő feladatok ellátása. Amennyiben a feladatot ellátó szerv költségvetésében az ellátott szerv működésére, üzemeltetésére szolgáló előirányzat került meghatározásra, a funkció kizárólag a szerv közfeladatának alapító okirati meghatározására szolgál, a feladattal összefüggő kiadások, bevételek a 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet 3. § (3) bekezdés a) és b) pontja alapján nem ezen a funkción kerülnek elszámolásra, hanem az ellátott szerv érintett kormányzati funkcióin.A hivatkozott 3. § (3) bekezdésének a)[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3772
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Munkáltató által fizetett képzési költség köztehervonzata

Kérdés: A megbízott óvodavezető a vezetői tisztség betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése érdekében főiskolai tanulmányokat kezdett. A munkáltatóval tanulmányi szerződés jött létre, mely szerint a tandíjat kifizeti a munkáltató, a munkáltató nevére szóló számla ellenében. Ennek van-e személyijövedelemadó-fizetési vonzata akár a magánszemély, akár a munkáltató részéről? Továbbá a tandíjkiadást személyi juttatásként vagy dologi kiadásként kell lekönyvelni?
Részlet a válaszból: […]szükséges, vagy egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését, bővítését szolgálja. Iskolarendszerű a képzés, ha tanulói vagy hallgatói jogviszony jön létre, a főiskola ilyennek minősül.A béren kívüli juttatás értékének 119%-a után a kifizetőt 16% személyi jövedelmadó és 14% egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli.Ha a juttatás megfelel a béren kívüli juttatás feltételeinek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, egyes meghatározott juttatásnak minősül. Egyes meghatározott juttatásnak minősül továbbá a munkáltató által a munkavállalónak, valamint a munkavállalóra tekintettel más magánszemélynek az adóévben biztosított béren kívüli juttatások együttes értékének az évi 500 ezer forintot, illetve az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. április 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3674
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Képzési költségek viselése tanulmányi szerződés alapján

Kérdés: Egy jelenleg önállóan gazdálkodó általános iskola gazdasági vezetője vagyok felsőfokú szakképzettséggel. 2011-től kötelező lesz a munkaköröm betöltéséhez a főiskolai végzettség, vagy legalábbis el kell kezdenem a tanulmányaimat. Kell-e tanulmányi szerződést kötnöm? Mi történik akkor, ha a tanulmányaim befejezése előtt - az önállóság megszüntetése miatt - a munkáltató felmond? Köthetek-e olyan szerződést, amelyben rögzítjük, hogy a munkaviszonyom megszüntetése esetén is tovább fizeti a fenntartó (önállóság megszűnése esetén az önkormányzat) a főiskolai tanulmányaimat? Könyvelés szempontjából hova kell könyvelni a munkakör betöltéséhez szükséges költségeket, ha a munkáltató az összes költséget fizeti, és nem pedagógus munkakörről van szó?
Részlet a válaszból: […]kötelezően munkaviszonyban töltendő idő tartamát, amely legfeljebb 5 év lehet. Nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, továbbá ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót. Amennyiben a munkáltató nem biztosítja a támogatást szerződésszerűen, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a másik fél mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól (tanulmányok befejezése, végzettség megszerzése, munkaviszony munkáltatónál történő fenntartása), és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti. Ha a támogatásban részesülő nem tesz eleget kötelezettségének, azaz tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, nem lép a szerződés szerinti időpontban a munkáltatónál munkába, illetőleg a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el, a munkáltató követelheti a ténylegesen nyújtott támogatásnak megfelelő összeg megtérítését. Amennyiben a támogatásban részesülő a szerződésben kikötött időtartamnak csak egy részét nem tölti le, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos. A felek az őket terhelő kötelezettségekről, és az őket megillető jogosultságokról - a szerződési szabadság elve alapján - szabadon állapodnak meg, a szerződés tartalmát - a törvény keretei között - szabadon alakítják. Ugyanakkor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2483

9. találat: Megbízási díj vagy keresetkiegészítés

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk. A bérleti díj és az önköltséges tanfolyamok bevételeinek egy részét - a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 57. § alapján - személyi juttatásra fordítjuk. Kérdésünk, hogy az így kifizetett személyi juttatást megbízási szerződés keretében megbízási díjként, vagy az illetmény részeként mint keresetkiegészítést vagy illetménykiegészítést kell kifizetni? Ugyanez a kérdés vonatkozik a fenntartónk által támogatott tanórán kívüli nyelvoktatást végzők díjazására is. Megbízási díjként vagy keresetkiegészítésként kell-e számfejteni e díjat?
Részlet a válaszból: […]feladatellátás a megbízás, és nem pedig a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) elemeit tükrözi. Utóbbi elbírálása tekintetében részletes iránymutatást ad a 7001/2005. (MK 170.) együttes irányelv. A keresetkiegészítés feltételeit a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) 77. § (1)-(2) bekezdése tartalmazza, mely szerint "a közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény elérésének, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítésének ösztönzésére a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett keresetkiegészítésben részesítheti. A keresetkiegészítés feltételeit a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg." (Sem kinevezett, sem megbízott vezető nem részesíthető ilyen keresetkiegészítésben.) E juttatási forma bevezetése tehát akkor javasolt, ha ezzel bizonyos munkateljesítmény elérését vagy átmenetileg jelentkező többletfeladatok ellátását díjazzák egyszeri kifizetéssel, vagy meghatározott ideig havonta juttatva a személyi juttatások előirányzatán belül. Az illetménykiegészítés feltételeit a Kjt. 67. §-a tartalmazza, mely a fizetési fokozat alapján járó illetményen felül illetheti meg a közalkalmazottat. "Kollektív szerződés, ennek rendelkezése hiányában a munkáltató határozza meg, hogy a munkáltató a gazdálkodás eredményének mely hányadát és milyen feltételek szerint fordítja illetménykiegészítésre. A munkáltató, ha az elért teljesítménytől függően térítésben részesül, annak meghatározott hányadát illetménykiegészítésre fordíthatja jogszabályban, vagy ennek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. július 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2416

10. találat: Alkalmi munkavállalók közteherjegyének elszámolása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési intézmény vagyunk. Egy külsős segítséget alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztattunk. Hova kell könyvelnem a foglalkoztatásért vásárolt bélyeg árát, amely tartalmazza a tb-járulékot, a munkaadói járulékot, a dolgozótól levont 12,5% járulékot és az szja-t?
Részlet a válaszból: […]céljából vásárolt közteherjegy összegét a személyi juttatások között, az állományba nem tartozók juttatásai
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2006. június 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1406
| 1 - 10 | 11 - 20 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést