Kötelezettségvállalás jogerős bírói ítélet alapján

Kérdés: Korábbi munkavállalónk munkaügyi pert kezdeményezett intézetünkkel szemben. A peresített összeget (személyi juttatások és annak munkaadói járuléka) szerepeltetnünk kell-e a 2021. évi beszámolónk "egyéb kötelezettségek" során?
Részlet a válaszából: […] ...kártérítést és az elmaradt munkabér utáni kamatot is. Az elmaradt munkabér bruttó összegének elszámolására a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatot javasoljuk alkalmazni.(Kéziratzárás: 2022. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Decemberben kifizetett személyi juttatások könyvelési tételei

Kérdés: A decemberben kifizetett személyi juttatások könyvelési tételeit szeretném megkérdezni mind a pénzügyi, mind a költségvetési számvitelt érintően. Kizárólag a december havi törvény szerinti illetményt kell a 36-os számlára átvezetni, vagy a teljes decemberi személyi juttatások összegét? Milyen könyvelési tételeket kell alkalmazni a személyi juttatások elhatárolása során, és mely személyi juttatások tételeit kell elhatárolni? Milyen személyi jellegű és munka-adókat terhelő járulékkifizetések szerepelhetnek kötelezettségvállalással terhelt maradvány tételei között?
Részlet a válaszából: […] ...felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. NGM rendelet 1. melléklet VIII. Személyi juttatásokkal kapcsolatos elszámolások Fejezet D) December havi személyi juttatásokkal és közterheikkel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Temetési segély elszámolása

Kérdés: Központi költségvetési szerv az elhalálozott dolgozója után az elhunyt feleségének részére - működési szabályzata alapján, kegyeleti támogatás jegyében - temetési segélyt folyósít. Ennek szabályszerűségének érdekében melyik kiadási rovatkódot lehet használni?
Részlet a válaszából: […]

A munkáltató által az elhunyt dolgozója házastársa részére az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.3. pontja alapján folyósított temetési segélyt a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovaton javasoljuk elszámolni.

(Kéziratzárás: 2021. 11. 14.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Továbbképzésekkel kapcsolatos kiadások elszámolása

Kérdés: Az OKJ-s képzésen részt vevők szállítói számláját dologi kiadásokra (K337), a továbbképzéshez kapcsolódó büfészolgáltatást pedig a reprezentációra könyveljük. A tanulmányi szerződéshez kapcsolódó kifizetéseket felbruttósítva a személyi juttatásokra adjuk fel, és adómentes költségtérítésként könyveljük le. Mindkét esetben a szállító számlája a cég nevére szól. Helyesen járunk el?
Részlet a válaszából: […] A továbbképzésekkel kapcsolatos kiadások elszámolása szempontjából meg kell különböztetni azt az esetet, amikor a költségvetési szerv köt szerződést az oktatást végző céggel vagy szervezettel, valamint azt az esetet, amikor a munkáltató az alkalmazásában álló dolgozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Bér könyvelése

Kérdés: Hogyan történik az önkormányzat és a hivatal bérelszámolásának és a finanszírozásnak a könyvelése?
Részlet a válaszából: […] ...és hivatal esetében a személyi juttatások könyvelése a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet 1. melléklet IX. Fejezet Önkormányzati nettó finanszírozással kapcsolatos elszámolások cím előírásai szerint történik. Az Áhsz. 44. §-ának (4) bekezdése előírja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Vendéglátás, reprezentáció

Kérdés: Központi költségvetési szervként helyes-e az a könyvelési gyakorlat, hogy minden olyan számlát, amely vendéglátást, étkezést tartalmaz, a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovaton számolunk el, függetlenül attól, hogy közteherfizetési kötelezettség keletkezik-e vagy sem? A kutatási intézményünknél előfordul olyan támogatás, amely az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 4.7.c. pontja szerint adómentes juttatás, ezért nem fizetünk közterhet utána. A vendéglátást, reprezentációt érintő számláknak a teljes áfával növelt értékét kell-e a K123 rovatra könyvelnünk, mivel ez az alapja a köztehernek? Vagy meg kell bontani a számla összegét nettóra és áfára? (Ebben az esetben az áfa a K351 rovaton jelenik meg.)
Részlet a válaszából: […] ...Áhsz. előírásai szerint a K123. "Egyéb külső személyi juttatások rovaton" kell elszámolni a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti reprezentáció és üzleti ajándék kiadásait, ideértve azt az esetet is, ha azok megfelelnek a reprezentáció, üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Önkormányzati foglalkoztatottaknak járó személyi juttatások

Kérdés: Önkormányzatunk eddig a tárgyév december 31-én meglévő határozatlan időre szóló alkalmazási okiratok alapján biztosította az előirányzatot az irányítása alá tartozó költségvetési szervek részére, mert úgy ítéltük meg, hogy így teljesül az az elv, hogy a szerv vezetője a rendelkezésre bocsátott előirányzat erejéig vállaljon kötelezettséget. A költségvetési szerveknél sok esetben (tartósan távol levők helyére határozott idejű foglalkoztatás, helyettesítés, távozó munkavállaló helyére új, alacsonyabb illetményű dolgozó felvétele, "üres álláshelyek") év közben keletkezik megtakarítás. Vannak intézmények, ahol nincs megtakarítás, más intézményeknél pedig aránytalanul magas összeg keletkezik. Ezeket az intézmények vezetői jutalmazásra/személyi ösztönzésre sok esetben felhasználják, mivel az Áht. és az Ávr. szerint nem korlátozható a személyi juttatás rendelkezésre bocsátott előirányzata feletti rendelkezés. Természetesen nem megvonni szeretné az önkormányzat az "ösztönzési" lehetőséget, hanem az indokolatlan aránytalanságokat szeretné megszüntetni az irányítása alá tartozó egyes költségvetési szervek között.
Kérdésünk, hogy szabályos lenne-e az alábbi megoldás:
1. A költségvetési szervek részére a következő évi tervezésnél a tárgyév végén ténylegesen betöltött (helyettesekre, "be nem töltött állásokra" nem, törvény szerinti helyettesítésre igen) foglalkoztatotti létszámra bocsátja rendelkezésre a rendszeres személyi juttatás előirányzatát az önkormányzat.
2. A főállású munkavállaló és helyettese bérének különbözete (csökkentve a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzata alapján megállapított helyettesítési díj összegével), valamint az átmenetileg vagy tartósan "üres" állások bére az önkormányzat céltartalékán kerülne elkülönítésre, mely felett a polgármester kapna rendelkezési jogot, s - amennyiben álláshely kerül betöltésre - a költségvetési szerv vezetőjének jelzése alapján "azonnal" a rendelkezésére bocsátaná az előirányzatot.
3. A személyi juttatásként megtervezett minden egyes jogcímet "feladatelmaradásnak" minősítenénk, s arra vagy előírja az önkormányzat az évközi "befizetési kötelezettséget", vagy zárolja, elvonja, törli, csökkenti a rendelkezésre bocsátott előirányzatot, vagy a következő évben maradvány jóváhagyásánál minősíti elvonhatónak, határozza meg a befizetési kötelezettséget.
4. A 2. pontban szereplő tartalékelőirányzat-maradványra pedig rendelkezési jogot biztosítana a képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletében a polgármester részére, hogy pl. annak max. 90%-át a tárgyév november végéig az intézmények rendelkezésére bocsátja - megállapítva ebből előtte az intézményvezetők jutalmát/ösztönzését - az "engedélyezett álláshelyek", átlagos statisztikai állományi létszámok... stb. arányában.
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének a) pontja és az Áht. 9/A. §-ának (2) bekezdése értelmezését igényli. Az Ávr. értelmében a költségvetési szerv a személyi juttatásokkal minden esetben rendelkezik. Az Áht. alapján az irányítási hatáskör gyakorlója az irányított költségvetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.
Kapcsolódó címke:

Téves számfejtés korrekciója

Kérdés: Intézményünknél téves számfejtés történt, aminek rendezése csak december hónapban történt meg. Kifizetésre és járulékok elutalására nem került sor. Mivel az összeg jelentős, ezért ennek visszakönyvelése még az előző évben szükséges volt (előirányzat, illetve esetleges fedezethiány miatt). A decemberi bér K1101-es rovata mínuszba fordult. Hogyan tudjuk ezt helyesen lekönyvelni a következő évben, illetve milyen összeget határoljunk el?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből arra következtetünk, hogy a jelentős összegű korrekció összegszerűen nagyobb, mint az eredeti decemberi személyi juttatások összege. Mivel a decemberi könyvelési értesítőn e tételek egyben szerepelnek, a számfejtett összeg egyenlegében negatív számot adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

December havi bérek kifizetése

Kérdés: A költségvetési szerveknél a kötelezően alkalmazandó könyvelési lépéseket a 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet tartalmazza, mely a december havi bérek és járulékok esetében passzív időbeli elhatárolásról rendelkezik. Amennyiben a december havi bér decemberben kifizetésre kerül, akkor a kifizetést a 3661-es főkönyvi számlára kell könyvelni a pénz­eszközökkel szemben, azért, hogy teljesítésként csak a következő évben jelenjen meg, mivel költségvetési számvitelben továbbra is decembertől novemberig kell a béreket kötelezettségvállalásként elszámolni. Bonyolítja a helyzetet, ha a bérek utalása nem az intézmény, hanem a fenntartó számlájáról történik, mert ebben az esetben működési támogatásként kell elszámolni a kiutalt bért a követelésekkel szemben, és ezt kell összevezetni a bérkötelezettséggel szemben (mivel a támogatást nem utalják az intézmény számlájára). 2014-ben az intézmény a december havi bér esetében a bérköltséget és járulékot nem határolta el passzívan, hanem kötelezettségként számolta el, és mivel a bérek decemberben kiutalásra kerültek, ezért elszámolta a kiutalt bért mint működési támogatást, a követelést és a kötelezettséget összevezette, és a működési támogatást határolta el passzívan. Helyes-e a fenti elszámolás 2014. december hónap vonatkozásában? Véleményem szerint nem, mivel a költségvetési számvitelben kötelezettségvállalás teljesítésként került elszámolásra 2014-ben a 2014. december havi bér, holott azt csak 2015. évre lett volna szabad. A működési támogatást, ami a december havi bérek kiutalását jelentette, szerintem 2015-ben kellett volna elszámolni (és nem elhatárolni 2014-ben), mert így lenne biztosítva, hogy a december havi bér teljesítése 2015. évi kötelezettségvállalás teljesítéseként kerüljön elszámolásra. A bérköltséget és a járulékot 2014. de­cemberben nem kötelezettségként, hanem a fenti NGM rendelet előírásának megfelelően passzív időbeli elhatárolásként kellett volna elszámolni.
Részlet a válaszából: […] ...a leírt gyakorlat helytelennek minősítésében. A 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet VIII. Személyi juttatásokkal kapcsolatos elszámolások fejezet D) De­cember havi személyi juttatásokkal és közterheikkel kapcsolatos elszámolások címe mellett figyelembe kell venni a IX...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.
Kapcsolódó címke:

Nemzetiségi önkormányzat személyi juttatása

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat személyi juttatásai nem tartoznak bele a nettó finanszírozás körébe. Hogyan kell könyvelni a nettó kifizetést, a bruttó juttatásokat, a munkaadókat terhelő közterheket és a munkavállalókat terhelő közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...személyi juttatásokkal és a kapcsolódó közterhekkel kapcsolatos gazdasági események elszámolásai a következők:1. Kötelezettségvállalás a költségvetési számvitel szerintT0021 - K051(2)/05222. Esedékes személyi juttatások a költségvetési számvitel szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.
Kapcsolódó címke:
1
2
3