12 talált cikk a személyi kedvezmény kifejezésre

Kérdés:

A szabályzatunk szerint bizonyos munkakörökhöz ruházati költségtérítést (vezetők és anyakönyvvezetők) és szemüveg-költségtérítést (2 évente, számítógép előtti munkavégzéshez kapcsolódó munkakörök) fizetünk meghatározott keretösszegben. A ruházati a költségvetés elfogadása után, a szemüveg pedig a tényleges vásárlás alkalmával kerül számfejtésre. A keretösszeget számfejtjük mint munkaviszonyhoz kapcsolódó egyéb jövedelmet, tehát adó- és járulékköteles. A költségtérítéssel el kell számolnia a köztisztviselőnek, tehát a megkapott nettó összeget kérjük számlával igazolni. Így szól jelenleg a szabályzatunk. Viszont sokan a jelenlegi szabályozások, illetve a jövőbeni szabályozások miatt adómentesek. Ez alapján dolgozónként más lehet a nettó összeg. Az egységesen felhasználható keret lehetőségét vizsgáltuk. Van arra mód, hogy ezeket az összegeket ne költségtérítésként kezeljük, hanem mint természetbeni juttatást? A közszolgálati szabályzatban is átfogalmaznánk, hogy a hivatal nevére szóló számla alapján adnánk a juttatást éves (illetve szemüveg esetén 2 éves) keret összegéig. A hivatal nevére szóló számla után pedig, mint kifizető, megfizetnénk a kifizetői szja-t és a szochót. Ebben a formában mindenki azonos összegben kapna térítést. Lehetséges, szabályos lenne így?

Kérdés:

Költségvetési szervünk alkalmazottja tartós betegsége miatt személyi kedvezményt érvényesít. A 2024. évre vonatkozóan az ehhez szükséges orvosi igazolást a magánszemély háziorvosa állította ki. Ebben az évben a kórházi szakorvos 2025. 06. 15-i dátummal kiadott egy igazolást, miszerint a fogyatékos állapot kezdő időpontja 2024. 07. 29-e, míg a súlyos fogyatékosság jellege végleges. Honnan tudható, hogy ezt az igazolást a kórház továbbította-e a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé?

Kérdés: Költségvetési szervünk alkalmazottja nem nézte át a bevallási tervezetét, és az úgy vált adóbevallássá, hogy hiányzik belőle a személyi kedvezmény. Mi a teendő ez esetben?

Kérdés: Költségvetési szervünk egyik alkalmazottjának gyermeke rokkantsági járadékban részesül. A családi kedvezmény szempontjából kedvezményezett eltartottnak minősül a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A rokkantsági járadékban részesülő magánszemélynek – amennyiben adóköteles összevont adóalapba tartozó jövedelemmel rendelkezik – lehetősége van-e a személyi kedvezményt, a családi kedvezményt és az emelt összegű családi kedvezményt is érvényesíteni?

Kérdés: Az első házasok kedvezménye az Szja-tv. szerint "nyugszik", ha mindkét fél igénybe veszi a 25 év alattiak kedvezményét mindaddig, amíg az egyikük be nem tölti a 25. életévét. Ha a feleség tölti be hamarabb, de időközben gyermeket szül, és igénybe veszi a 30 év alatti anyák kedvezményét, akkor az első házas kedvezmény azt a hónapot követően indul, amikor a férj betölti a 25. életévét? Attól a hónaptól kezdődik a 24 hónap?

Kérdés: Önkormányzatunk 25 év alatti fiatalt foglalkoztat. Mi a teendő, ha a munkáltató felhívást kap az adóhatóságtól, hogy javítsa a '08-as bevallását, mert a 25 év alatti munkavállalójára vonatkozóan az első házasok kedvezményét figyelembe vette, annak ellenére, hogy a munkavállaló házastársa nem töltötte be a 25. életévét?

Kérdés: Önkormányzatunk felmentési időre egy összegben előre fizetett ki juttatást. Hogyan veheti figyelembe a munkáltató a személyi kedvezményt az adóelőleg megállapításakor?

Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy 25. életévét be nem töltött fiatal egyéni vállalkozóval, aki a jövedelemszámításra az átalányadózás szabályait alkalmazza. Az összevont adóalapját hogyan csökkentheti a 25 év alatti fiatalok kedvezményével?

Kérdés: Költségvetési szervként foglalkoztatunk magánszemélyeket. Az alábbi kérdések merültek fel a gyermekes dolgozók személyijövedelemadó-visszatérítése kapcsán.
1. Az elvált szülőknél kinek jár az szja-visszatérítés?
2. Elvált szülők esetén, ha a gyermeket felváltva gondozzák – amiről van bírósági döntés –, de az apa lemondott a családi pótlékról, akkor kaphat-e visszatérítést?
3. Kérhető-e hitelszámlára, külföldi bankszámlára vagy külföldi címre az szja-visszatérítés?
4. A felek az idei évben elváltak, a férj csak két hónapig volt családi pótlékra jogosult. Ő is visszakapja az egész évi adóját a felső határig, vagy csak arányosan?
5. Jogosult-e szja-visszatérítésre az a várandós nő, aki pontosan december 31-én tölti be a várandósság 91. napját?
6. Hogyan kell kiszámolni az szja-visszatérítést, ha a magánszemély az első házasok kedvezményét és a személyi kedvezményt is szeretné érvényesíteni?
7. Az szja-visszatérítést a közös lakcím megléte befolyásolja? Ha nincs közös lakcím, de közösen élnek a gyerekkel, akkor ő a Cst. 4. §-ának k) pontja szerinti saját háztartásban nevelt, gondozott gyermeknek minősül-e?

Kérdés: A 203/2019. (VIII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a szerinti egyszeri közfoglalkoztatást ösztönző támogatás kapcsán kérdezzük, hogy a támogatás összegéből a közfoglalkoztató érvényesíthetett-e 2019-ben első házasok kedvezményét, családi kedvezményt, illetve személyi kedvezményt olyan esetben, ha a támogatás kifizetésekor a magánszemély már nem állt közfoglalkoztatási jogviszonyban a kifizetővel?