9 talált cikk a szerzői jogdíj kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk díjazás ellenében megbízási szerződést kötött egy történésszel 70. évforduló alkalmából egy helytörténeti vonatkozású kiadvány megírására. A megbízott feladata a helytörténeti téma tudományos színvonalú feldolgozása és megírása. Az írott anyag elkészült, és az önkormányzat részére átadásra került. Következő lépésként az önkormányzat együttműködési megállapodást kötne a Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatalával (NEBH), akik közös kiadást szorgalmaznának. Az együttműködés keretében a NEBH vállalja az elkészült kiadvány szakmai lektorálását, korrektúráját, tördelését, grafikai elemek szerkesztését, nyomdakész fájl előállítását. Ezért önkormányzatunktól díjazást nem kér. Az önkormányzat vállalja a nyomdai munkálatok megrendelését, kifizetését 1000 példányszámban. 20 tiszteletpéldányként kell átadni részükre, további 500 példányt pedig értékesítenénk a NEBH részére.
1. Jogilag milyen szempontokat kell figyelembe vennie az önkormányzatnak, hiszen az „alapötlet”, illetve a kézirat az önkormányzat tulajdona?
2. Hova kell könyvelnie az önkormányzatnak a megírt kézirat költségét? Szellemi termék lesz, vagy a könyv önköltségi áraként kell nyilvántartásba venni? Ha a későbbiekben további példányszámokat nyomtatunk, akkor annak az önköltségi ára már csak a nyomdai költség lesz?
3. Az értékesítés vagy átadás a NEBH felé milyen módon és értéken, illetve milyen áfakulccsal történhet?

Kérdés: Az Artisjus szerzői jogdíjat milyen rovaton helyes elszámolni?

Kérdés: Ingatlan bérbeadása kapcsán a Költségvetési Levelek 353. számában megjelent, 6248. olvasói kérdésre adott válasz a mai napon is megfelel a jogszabályoknak?

Kérdés: Önkormányzatunk a településünkről szóló tanulmánykötethez különféle témakörökben szerzői alkotást készíttet az arra illetékes szakemberekkel. A tanulmányok leadásakor a szerzői jogok az önkormányzatra szállnak át díj fejében. Ezeknek a magánszemélyeknek, mivel nem számlaképesek, megbízási vagy tiszteletdíjként fizethetjük ki a járandóságukat?
A tanulmánykötet megjelenésének lesznek még a fentieken kívül nyomdai költségei is. A díjakat és az azokat terhelő szociális hozzájárulási adót, valamint a nyomtatás költségét milyen rovatokra kell könyvelni a költségvetési számvitel szerint?

Kérdés: Hogyan kell szabályosan eljárni egy adószámos magánszemély által benyújtott számla esetében (7-es számmal kezdődik az adószáma, és nem egyéni vállalkozó, nem őstermelő és nem családi gazdálkodó)? Költségvetési szervként milyen összeget fizethetek ki neki a számla végösszegéből? Kell-e levonni közterheket? Ha kell, milyen elő­irányzaton kell szerepeltetni a számlát?

Kérdés: Főiskolánk által felhasználói szerződés alapján kifizetett szerzői jogdíjból történő adóelőleg-levonásánál helyesen járunk-e el, ha a szerződésben megállapított teljes díjból 10 százalék költséghányad levonása után 38 százalék személyijövedelemadó-előleget vonunk le? Kérdésünk továbbá az is, hogy ha az egyik megbízott folyamatosan külföldön dolgozik, és magyarországi munkahelye, jövedelme nincs, csak itt bejelentett állandó lakcíme, akkor a kifizetéskor kell-e adóelőleget levonnunk?

Kérdés: Egyetemünkön felhasználási szerződés alapján vagyoni jog átruházásának díját fizetjük ki jogutód részére. A könyv szerzője meghalt, és felesége, mint jogutód, kapta meg a kiadás vagyoni jogát. A kifizetett összeg milyen jövedelemnek minősül az Szja-tv. szerint?

Kérdés: Az egyik előző számban írtak arról, hogy a szerzői jogdíj 2003. január 1-jétől már nem tárgyi mentes, és azt is tárgyalták, hogy mikor áll fenn a szerző adóalanyisága. Intézményünknek az egyik szerző, akivel jegyzetet írattunk, arra hivatkozással nem ad számlát, hogy azt nekünk mint kifizetőknek kell kiállítanunk helyette. Mi az igazság?

Kérdés: Felsőoktatási intézményben megbízási szerződés alapján tanító óraadó tanárok tevékenysége áfamentes vagy adóköteles?Úgy hallottuk, hogy 2003-tól már áfaköteles a szerzői jogdíj. Ezért, ha jegyzetet íratunk, a szerzőnek áfásan kell számláznia intézményünk felé?