1268 talált cikk a szja kifejezésre

Kérdés: Egyetemünkön felhasználási szerződés alapján vagyoni jog átruházásának díját fizetjük ki jogutód részére. A könyv szerzője meghalt, és felesége, mint jogutód, kapta meg a kiadás vagyoni jogát. A kifizetett összeg milyen jövedelemnek minősül az Szja-tv. szerint?

Kérdés: A 2004. évi Szja-tv. 46. §-ában szerepel az adóelőleg-levonás. A 7-es számlaszámmal kezdődő (732, 735) adószámok szellemi tevékenységet jeleznek-e egyértelműen, mert az érdekeltek állítása szerint azt, ugyanakkor adóelőleget nem akarnak fizetni. Ilyen tevékenység pl. a könyvkötés, a fajátékok készítése, értékesítése. Mit tehetünk vita esetén, mivel a számla kiállítója felel annak valódiságáért, ugyanakkor a befogadó a kellő körültekintésért?

Kérdés: Az egyik kereskedelmi rádióban meghirdetett vetélkedőn értékes ajándékot, nevezetesen egy színes televíziót nyertem a közelmúltban. A díj átvételekor nem is gondoltam rá, de mostanában egyre többet foglalkoztat, hogy ez után a nyeremény után kell-e nekem adót fizetnem és ha igen, mennyit?

Kérdés: Intézményünktől nyugdíjba vonult munkavállalónk és családja részére juttathatunk-e adómentes természetbeni juttatásként üdülési csekket?

Kérdés: A kollektív szerződésben rögzítésre került a dolgozók munkaruha-juttatása. A megvásárolt munkaruháról az iskola nevére szóló számlákat hoznak, és azt fizetjük ki. A kollektív szerződés szerint ezeknek a munkaruháknak kihordási idejük van. A munkaruha-juttatás nem számít adóköteles bevételnek?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontja nevesíti mint adómentes természetbeni juttatást a közoktatásban részt vevő tanulók részére a kirándulások szállás-, étkezési költségeit. A felsőoktatásban részt vevő hallgatók részére a felsőoktatási intézmény által biztosított gólyatábor, gólyabál, tanulmányi kirándulások étkezési és szállásköltségeinek, a versenyek díjazása, könyvjutalmak, uszodabérletek stb. nevesítését, illetve annak adójogi megítélését nem találtam meg a jogszabályban. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezen juttatások után milyen kötelezettsége van a felsőoktatási intézménynek. Tekintettel arra, hogy az állami támogatások között is szerepel sport-, illetve kulturális célokra juttatott rész, ezek kirándulásra, táborozásra történő felhasználásának adójogi megítélése számomra nem egyértelmű.

Kérdés: 2004-ben módosult az Szja-tv. 3. § 72. i) pont rendelkezése, mely alapján már csak olyan tevékenység lehet adóterhet nem viselő járandóság, amely oktatás, kutatás, valamint az e tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatás. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy ha olyan hallgatóval kötnek megbízási szerződést, aki a hallgatói munkadíjra jogosult, de az intézmény egyéb bevételi forrásból fizeti, pl. terembérbeadásból, és a feladat teremfelügyelet, és a megbízó azt igazolja, hogy nem a hivatkozott paragrafus i) pontjában meghatározott tevékenység ellenértékét fizeti ki, akkor a szerződést megbízási szerződésként (önálló tevékenység) vagy hallgatói munkadíjként (egyéb jövedelem) kell megítélni? További kérdésünk az, hogy hogyan kell megállapítani az adókötelezettséget, ha a hallgató 2003-ban megkötött szerződése alapján 2003-ban elvégzett tevékenysége ellenértékeként 2004-ben szerez hallgatói munkadíjat, valamint hogyan kell eljárni, ha a hallgató egyszerre több hónapra járó hallgatói munkadíjnak minősülő kifizetésben részesül?

Kérdés: A kórházi dolgozóink üdültetésére – kollektív szerződésben rögzítetten – több megoldás létezik: a) kórház saját tulajdonú, belföldi üdülőjében,b) szakszervezet saját tulajdonú, belföldi üdülőjében, c) kórház által bérelt belföldi üdülőben,d) szakszervezet által bérelt belföldi üdülőben,e) kórház által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától),f) szakszervezet által bérelt külföldi üdülőben (belföldi utazási irodától).A fenti üdülési lehetőségeket kórházi üdültetés esetében valamennyi munkavállaló, ill. szakszervezeti üdültetés esetében valamennyi szakszervezeti tag egyenlő feltételekkel igényelheti.A 2003. évben amennyiben az igénybevevő által befizetett üdülési díj nem érte el a tervezett önköltséget, a munkáltató, ill. a szakszervezet mint természetbeni juttatás után adózott. 2004-ben változott az Szja-tv. idevonatkozó része. Az 1. sz. melléklet 8.33. pontja nem tér ki a bérelt belföldi, ill. külföldi üdülőkben történő üdültetésre, így kérdésünk, hogya) a munkáltató által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a dolgozó által meg nem fizetett önköltség után, illetveb) a szakszervezet által bérelt belföldi és külföldi üdülőkben történő üdültetéskor a szakszervezeti tag által meg nem fizetett önköltség után kit terhel adókötelezettség?

Kérdés: Művelődési házunkban különböző klubok, körök működnek. A klubtagokat a tagsági díj értékén felül általában pályázati pénzből a klub tevékenységéhez igazodóan különböző juttatásokban részesítjük, pl. a kerámiaszakkör tagjai alapanyagot kapnak, amiből saját maguknak készítenek tárgyakat. Kérdésünk az, hogy 2004-ben is tekinthetjük-e ezeket a juttatásokat természetbeni juttatásnak, vagy más módon kell megítélni?

Kérdés: A Költségvetési Levelek 25. száma 653. kérdés megválaszolásánál ellentmondást érzek az Szja-tv. 7. § p) pontja és a válasz között. Az ellentmondást a következőkben látom: Szja-tv. 7. § p) szerint "... ide nem értve az iskolai rendszerű képzést". Az Önök válasza "akkor sem adóköteles, ha az érintett személy iskolarendszerű képzésben vesz részt". Nem értem, ellentmondást látok, kérem, jelezzék, hol értem félre!