Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

29 találat a megadott szolgálati idő tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Köztisztviselő jubileumi jutalma

Kérdés: Abban az esetben, ha a köztisztviselő jogviszonya felmentéssel szűnik meg, és végkielégítésre jogosult (pl. 6 havi illetményre), valamint a felmentési idő alatt jogosulttá válik jubileumi jutalomra, akkor azt ki kell fizetnie a munkáltatónak? Ki kell-e fizetni a jubileumi jutalmat, ha arra a köztisztviselő a jogviszony megszűnését követően válna jogosulttá, de még azon időn belül, amennyi végkielégítés megilletné (pl. megszűnés időpontja 03. 31., jubileumi jutalom esedékessége 08. 10., 6 havi végkielégítés jár)?
Részlet a válaszból: […]töltött idő után jogosult jubileumi jutalomra. A jubileumi jutalom az említett kormányzati szolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes. Amennyiben az esedékesség nem következik be a jogviszony fennállása alatt, az érintett nem jogosult a jubileumi jutalomra. Ha azonban még a jogviszony fennállása alatt, akár a munkavégzés alóli felmentési ideje alatt bekövetkezik az esedékesség,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4912
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Felmondási idő számítása

Kérdés: Egyik dolgozónk 2017. június 30-ával szerzi meg a 40 éves szolgálati jogviszonyt, ekkor nyugdíjba szeretne menni. A 40 év alatt kb. 30 évig közalkalmazottként dolgozott, a többit vállalkozásnál szerezte. A felmentési idő kiszámításánál minden közalkalmazottként töltött évet figyelembe kell-e venni, vagy csak az intézményünknél töltött időt? Nálunk 14 év közalkalmazotti jogviszonya van. Egyik munkahelyéről sem ment áthelyezéssel. Jár-e neki a 8 hónap felmentési idő, vagy csak 5 hónap?
Részlet a válaszból: […]időtartama a közalkalmazott felmentési idejének számításánál főszabályként nem vehető figyelembe, csak ha az érintett a korábbi munkaviszonyból áthelyezéssel került a Kjt. hatálya alá tartozó szervhez, és a jogviszonya azóta is fennáll folyamatosan vagy áthelyezések szakadatlan láncolatával.Ennek megfelelően, ha az érintett rendelkezik legalább 30 év közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel, részére 8 hónap felmentési idő jár. A felmondási idő mértékét a felmondási idő utolsó napjának figyelembevételével kell meghatározni. A felmondási idő tartama valamennyi jogosultság tekintetében jogszerzőnek minősül. Ezért ha a felmondási idő tartama alatt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. november 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4334
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Nappali tagozaton folytatott tanulmányok beszámítása köztisztviselő jubileumi jutalma szempontjából

Kérdés: A Kttv. 150. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak alapján köztisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének megállapításánál figyelembe vehető-e a nappali tagozaton folytatott tanulmányokból 6 hónap időtartam?
Részlet a válaszból: […]tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő,- a hivatásos szolgálati jogviszony időtartama, továbbá- a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban, valamint- a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban,- az e törvény, a Ktv., Ktjv., illetőleg a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban,- az állami vezetői szolgálati jogviszonybantöltött idő.Az 1992. július 1-jét megelőzően az egyetemek, fő­iskolák nappali tagozatán töltött időből hat hónap csak a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3466
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Nyugdíjba vonuló köztisztviselő jubileumi jutalomra való jogosultsága

Kérdés: Polgármesteri hivatal köztisztviselője 1973. július 1-jétől áll munkaviszonyban. Ebben az évben július 1-jén a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság szolgálatiidő-beszámítása alapján a nők (40 év) kedvezményes öregségi teljes nyugdíjához szükséges szolgálati idővel rendelkezik, s ezen időponttól nyugdíjba szeretne menni. 1973. július 1-jétől 1976. február 15-éig termelőszövetkezetben dolgozott. Munka­könyvéből csak annyi derül ki, hogy munka­viszonya megszűnt, annak módját nem írták bele, és a dolgozó sem tudja igazolni, hogy áthelyezés történt-e. Az 1976. február 15-e óta fennálló (több mint 37 év) jogviszonya mindvégig folyamatos köztisztviselői jogviszony. Helyesen jár el a munkáltató, ha a jogszabályváltozásra való tekintettel nem fizeti ki a 40 éves jubileumi jutalmat? Köztisztviselőknél van-e lehetőség arra, hogy ebben az esetben a több mint 37 éves közszolgálati jogviszonya alapján a nyugdíjazására tekintettel megkapja a 40 éves jubileumi jutalmat, vagy ez a lehetőség csak a közalkalmazottaknál maradt érvényben?
Részlet a válaszból: […]kormánytisztviselői jogviszonyban eltöltött idő,- a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő,- a hivatásos szolgálati jogviszony időtartama,- a bíróságnál és ügyészségnél szolgálati viszonyban, munkaviszonyban,- a hivatásos nevelőszülői jogviszonyban,- a Kttv., Ktv., Ktjv., illetőleg a Kjt. hatálya alá tartozó szervnél ösztöndíjas foglalkoztatási jog­viszonyban,- az állami[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. július 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3464
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

5. találat: Közalkalmazotti jubileumi jutalom - 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Közalkalmazotti jubileumi jutalom számításába tartozó szolgálati időként figyelembe vehető-e a gyermeknevelési támogatás időtartamára 3 ízben kapott több mint 30 napi fizetés nélküli szabadság?
Részlet a válaszból: […]30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság nem vehető figyelembe jubileumi jutalomra jogosító közalkalmazotti
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2013. február 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3359
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Közalkalmazott nyugdíjazása

Kérdés: Nem önálló gazdálkodású intézmény vezetőjeként kérdezem. Kolléganőm 2013. április 16-án 40 éves igazolt szolgálati idővel fog rendelkezni, kérte közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetését. Ha a fenntartó és az intézmény pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a felmentést, akkor a munkaviszonya a fenti 40 éves szolgálati viszonyra való hivatkozással csak közös megegyezéssel, illetve lemondással szüntethető meg? Ha a dolgozó lemond a fenti napon, milyen járandóságokat vagyok köteles számára biztosítani? Ha a dolgozó 2013. április 16-i dátummal mond le, és a 40 éves közalkalmazotti jogviszony csak 2013. szeptember 1-jén lesz meg (más nem Kjt. alá tartozó munkáltatónál is dolgozott), kifizethető-e a jubileumi jutalom?
Részlet a válaszból: […]pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott azt kérelmezi.A felmentés nem kötelező, a munkáltató mérlegelési jogkörében dönthet erről. Ha a munkáltató nem kívánja felmentéssel megszüntetni a jogviszonyt, valóban a közös megegyezés és a lemondás jöhet szóba a jogviszony megszüntetéséhez.A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti. Lemondás esetén a lemondási idő két hónap, mely időtartam egy részére vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. Ekkor arra az időre, amelyre a munkáltató mentesítette a közalkalmazottat a munkavégzés alól, őt díjazás illeti meg. Amenyiben a munkáltató nem mentesíti a közalkalmazottat a munkavégzés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3280

7. találat: Nonprofit kft.-nél, illetve szociális intézménynél dolgozó szociális és mentálhigiénés munkatárs bérezése

Kérdés: Munkaügyi problémám tisztázásához kérném a segítségüket, illetve állásfoglalásukat. Munkaviszonyom jelenlegi munkahelyemen 2012. 02. 13-án kezdődött, nonprofit kft.-nél szociális és mentálhigiénés munkatárs munkaköri megnevezéssel. Ehhez a munkakörhöz szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző szakképzettséggel rendelkezem, melyet 2006-ban szereztem, és az OKJ-száma 54 8933 04. A besoroláshoz a Kjt.-t alkalmazták, számomra érthetetlen okból. Minden munkaviszonyomról bemutattam a munkáltatói, valamint a NAV-igazolást, de a bemutatott iratoknak csak egy részét nézték át a szolgálati idő összeszámolásához. Besoroltak a D fizetési osztály 4. fizetési fokozatába, a besorolási béremet 108 000 forintban állapították meg. 2012. 05. 31-én ez a munkaviszony megszűnt, és 2012. június 1-jétől a PMIK lett az új munkáltató jog­utódlással. Itt is betettem a személyi anyagaim közé az összes igazolást a munkaviszonyaimról. A helyzet azonban csak annyit változott, hogy "szociális munkatárs" lett a munkaköri megnevezésem, az E fizetési osztályba kerültem, de maradtam a 4. fizetési fokozatban, a bérem nem változott. A közalkalmazotti kinevezést készítő gazdasági ügyintéző arra a kérdésemre, hogy miért 10 évet állapított meg szolgálati időnek, nem tudott elfogadható és logikus magyarázatot adni. Ez a besorolás, úgy gondolom, nem megfelelő, anyagilag és szabadság szempontjából is hátrányosan érint.
Jogosak-e a kételyeim a besorolásomat illetően, a végzettségemet, illetve a szolgálati időt tekintve? 2012. júniusban főiskolai oklevelet szereztem alapképzési szakon andragógusként (személyügyi szervező szakirányon). Ezt sem vették figyelembe, nem is továbbították a diplomám másolatát a munkáltatónak.
Igazolással rendelkező időszakok:
- -1986. 09. 01.-1990. 12. 31. BM Megyei TÁKISZ (a munkáltató által kiállított közalkalmazotti igazolás szerint 1990. 12. 31-ig állt fenn a jogviszonyom adatrögzítő munkakörben. Leánygyermekem 1989. 01. 15-én, fiúgyermekem 1990. 01. 28-án született)
- -1991. 01. 01.-1993. 01. 28. BM Megyei TÁKISZ, passzív GYES (ezt az időszakot passzív GYES-ként igazolta le a munkáltató, úgy jelölte meg 1993. 01. 28-át, mint kilépés dátumát, és az előző munkaviszonyról szóló igazolással együtt állította ki 1993. 02. 26-án)
- -1993. 02. 02.-1994. 01. 27. regisztrált munkanélküli
- 1994. 03. 30.-1994. 07. 15. bt.-alkalmazott
- 1995. 02. 01.-2007. 03. 11. magánvállalkozó
- 2007. 03. 12.-2012. 02. 12. zrt.-alkalmazott
- -2012. 02. 13.-2012. 05. 31. nonprofit kft.-alkalmazott (jogutódlással folytatódik a munkaviszony)
- -2012. 06. 01.- Pest Megyei Intézményfenntartó Központ
Részlet a válaszból: […]részének átadása esetén az átvevő munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyt létesítő közalkalmazott esetében az átadó munkáltatónál munkaviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban töltött idő.A Pest Megyei Intézményfenntartó Központ részére történő átadás időpontjában hatályos 1992. évi XXII. törvény (régi Mt.) 86/B. §-ának (1) bekezdése rögzítette, hogy ha az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató személye azért változik meg, mert az alapító vagy a munkáltató döntése alapján a munkáltató egésze vagy egy része (szervezeti egysége, anyagi és nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatáskörének meghatározott csoportja) a közalkalmazottak jogállásáról vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete, illetve tevékenysége keretében foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonya az átadás időpontjában megszűnik. Ebben az esetben legkésőbb az átadást megelőzően harminc nappal korábban az átadó és az átvevő munkáltató köteles volt írásban tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy az átadást követően a munkavállaló foglalkoztatását az átvevő közalkalmazotti jogviszony keretében biztosítja. A tájékoztatásnak tartalmaznia kellett a további foglalkoztatást biztosító kinevezés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot.Az átadással kapcsolatban a régi Mt. 86/C. §-ának (1) bekezdése előírta, hogy ha a munkavállaló az átvevő munkáltatónál történő további foglalkoztatásához hozzájárul, az átvevő munkáltató köteles a munkavállaló számára a közalkalmazotti jogviszony létesítése érdekében kinevezést adni. A kinevezés során az átvevő munkáltatót köti az említett tájékoztatás, az abban foglaltaktól csak a munkavállaló kifejezett hozzájárulásával lehet eltérni.A régi Mt. 86/C. §-ának (2) bekezdése szerint önt a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kellett besorolni. Garanciális szabály, hogy a régi Mt. 86/B. §-a szerinti átadásnál közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén a kinevezés alapján megállapított illetmény és illetménypótlékok együttes összege nem lehet alacsonyabb mértékű, mint az átadást közvetlenül megelőző személyi alapbér összege. A hivatkozott paragrafus (4) bekezdése azt is előírta, hogy az átvevő munkáltatóval létesített közalkalmazotti jogviszonyra a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a munkavállalónak az átadó munkáltatónál eltöltött munkaviszonyát úgy kell tekinteni, mintha azt az átvevő munkáltatónál töltötte volna el.A leírtak alapján a nonprofit kft.-nél és az azóta a Pest Megyei Intézményfenntartó Központnál eltöltött időt be kell számítani.A következő munkaviszonyok onnantól számítanak be, amikortól ön a betöltendő munkakörhöz szükséges iskolai végzettséggel rendelkezett:- 1994. 03. 30.-1994. 07. 15. bt.-alkalmazott,- 2007. 03. 12.-2012. 02. 12. zrt.-alkalmazott.Ön azt írta, hogy szociális munkatárs munkakörben alkalmazzák. Arról nem ír pontosan, hogy milyen típusú intézményben (szociális, gyermekvédelmi, azon belül idősek otthona, gyermekotthon stb.) dolgozik jelenleg.E munkakör a közalkalmazottak jogállásáról[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. október 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3276

8. találat: Közszolgálati tisztviselő jubileumi jutalomra jogosító idejének számítása - GYES, sorkatonai szolgálat

Kérdés: A Kttv. 150. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a Ktv.-hez viszonyítva megváltozott a jubileumi jutalomhoz figyelembe vehető jogviszonyok köre. Az új szabályozásból nem tűnik ki, hogy a GYES, valamint a sorkatonai szolgálat ideje figyelembe vehető-e a jubileumi jutalomnál. A jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idők újraszámolásánál ezen időszakokat figyelembe vegyük, vagy hagyjuk figyelmen kívül?
Részlet a válaszból: […]időtartamot is szabályoztak, amelyek fennállása esetén a munkaviszony (munkavégzésre irányuló jogviszony) átmenetileg munkavégzési kötelezettséggel nem járt, mégis be lehetett számítani. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a törvényhozó általában szabadon döntheti el azt is, hogy a közszolgálati jogviszonyban töltött idő számításánál hogyan veszi figyelembe a munkavégzési kötelezettséggel nem járó időtartamot. Ennek során azonban nem járhat el önkényesen, azaz az emberi méltóság alapjogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az esetleg eltérő egyéni szempontok megfelelő figyelembevételével kell eljárnia. Az, hogy a törvényhozó hogyan határozza meg a közszolgálati jogviszonyban töltött idő számítását, alapjognak nem minősülő egyéb jogra vonatkozik, ekként általánosságban a törvényhozó szabadságára tartozó kérdés. A szabályozás tartalmi korlátját jelenti viszont a diszkrimináció­tilalom és az emberi méltósághoz való általános személyiségi jog, az egyenlő méltóságú személyként való kezelés alkotmányos követelménye.Miután az új Kttv. nem határoz meg olyan időtartamokat, amelyeket munkavégzési kötelezettség, illetve jogviszony fennállásának hiányában is figyelembe kellene venni a jubileumi jutalom szempontjából, véleményünk szerint a korábbi alkotmánybírósági határozatban foglaltak nem irányadók, és nem várható, hogy a fenti jogi összefüggésben alkotmányellenesnek minősítenék azt, hogy a Kttv. nem rendelkezik a sorkatonai szolgálat beszámíthatóságáról. (Természetesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. szeptember 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3268
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Korhatár előtti ellátás igénybevétele 2013-ban

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, 1953. 09. 17-én született nő vagyok. A 2011. évi CLXVII. törvény 7. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint, aki legkésőbb 2012. december 31-ig legalább 37 év szolgálati időt szerzett, korhatár előtti ellátás megállapítását kérheti. Ez a lehetőség számomra csak 2012. december 31-ig áll fenn, vagy ha ezen időpontig megszerzem a 37 év szolgálati időt, később, azaz 2013. évben is élhetek még a korhatár előtti ellátás igénybevételével?
Részlet a válaszból: […]feltéve hogy a korhatár előtti ellátás kezdőnapjáig az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, - a korhatár előtti ellátás kezdőnapján biztosítással járó jogviszonyban nem áll, - átmeneti bányászjáradékra vagy balettművészeti életjáradékra nem jogosult, és - a korhatár előtti ellátás kezdőnapján rendszeres pénzellátásban nem részesül. Ezen korhatár előtti ellátás összegét az öregségi nyugdíjra vonatkozó, a korhatár előtti ellátás kezdőnapján alkalmazandó szabályok, valamint a hivatkozott törvény 8. §-ának (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak szerint, az ott rögzített esetekben csökkentéssel kell megállapítani. A 7. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben a korhatár előtti ellátás fentiek szerint kiszámított összegét - a korhatár előtti ellátásról rendelkező törvény 8. §-ának (2) bekezdésében foglalt eset kivételével - a Tny. 2011. december 31-én hatályos 18/A. §-ának (3) bekezdése szerint csökkenteni kell, ha a jogosult a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján a korhatár előtti ellátás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3235

10. találat: Nők kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetősége

Kérdés: Intézetünk kormánytisztviselőket foglalkoztat. A kormánytisztviselők illetményére, illetve besorolására a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.) vonatkozó részeit kell alkalmaznunk. Egyik kormánytisztviselőnk egy négygyermekes édesanya. Harmadik gyermekével GYES-en volt, mikor munkahelye megszűnt (1992-ben). Munkanélküli-ellátást igényelt, mivel nemsokára megszületett negyedik gyermeke, akire tekintettel GYÁS-t, GYED-et, GYES-t, majd pedig a gyermek nyolcéves koráig anyasági támogatást (járulékköteles volt) vett igénybe. Mivel a negyedik gyermek születésekor az édesanya nem rendelkezett foglalkoztatási jogviszonnyal, emiatt nyolc évet elveszít, amit ugyanúgy gyermekei nevelésével töltött el, mint más édesanyák, akiknek nem szűnt meg a munkahelyük. Jogosnak érezzük az édesanya felháborodását: az ő gyermekeibe fektetett munkája, energiája kevesebbet ér? Ráadásul ha ez annak idején tudható lett volna, a munkanélküli-ellátás helyett elvállalhatott volna egy képzettségének nem megfelelő munkát, ahonnan folytathatta volna a gyermeknevelési ellátások igénybevételét. Milyen jogorvoslati lehetőségei vannak az édesanyának, ha úgy érzi, hogy őt méltánytalanság érte? A munkáltatói jogkört intézetünkben a főigazgató gyakorolja. Van-e joga a főigazgatónak méltányosságból elfogadni a gyermekneveléssel eltöltött éveket?
Részlet a válaszból: […]eltöltött idővel is szerzett szolgálati időt - legalább 23, illetőleg legfeljebb 32 év keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyból származó idő szükséges. A nők kedvezményes nyugdíjjogosultságához keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyok pedig a következők: - 1998. január 1-jét megelőzően a kisiparosként, a magánkereskedőként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, a szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított vezetőjeként, a gépjárművezető-képző munkaközösség tagjaként, a gazdasági munkaközösség tagjaként, az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport tagjaként, a kisszövetkezet tagjaként, a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagként, a mezőgazdasági szakcsoport tagjaként, az egyéni gazdálkodóként, a nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött személyként, a külföldi munkavállalóként, a külföldi munkavállaló előadóművészként, az ügyvédi munkaközösség tagjaként, a jogtanácsosi munkaközösség tagjaként, a szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként, a közjegyzőként, az önálló bírósági végrehajtóként, a szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet, előadó-művészi tevékenységet folytatóként, a munkaviszonyban nem álló előadóművészként. - 1997. december 31-ét követően a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik; ide nem értve a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt. - A szövetkezet tagja, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik. - A kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó. - A mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. - A felsoroltakon túl munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasházközösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri a biztosítási bérhatár összegét. A természetes személyt biztosítási kötelezettség terheli, ha valamely foglalkoztatóhoz fűződő biztosítási bérhatárt elérő jövedelme van, vagy tevékenységéért járulékalapot képező jövedelmet külföldi illetőségű jogi vagy természetes személytől, illetőleg külföldi illetőségű más személytől kap. - A jogosultságot megalapozó idő továbbá az idő, amely alatt = a biztosított szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője volt; = a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítő családtagja biztosított volt, feltéve hogy erre az időre utána járulékot fizettek. - Jogosultsági időként kell figyelembe venni a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a gazdasági munkaközösség tagja és a szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője házastársának, továbbá 1988. december 31-ét követően a gazdasági társaság természetes személy tagja házastársának azt az idejét, amelyre utána társadalombiztosítási járulékot fizettek. - A mezőgazdasági szövetkezeti tag közös munkában részt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. január 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3071
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 29 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést