Felmentési idejét töltő közalkalmazott szabadsága

Kérdés: Közalkalmazottunk 40 év szolgálati idővel szeretne nyugdíjba menni. A felmentési idő esetében 8 hó, a felében mentesítve van a munkavégzés alól. A szabadság hogyan jár, mind a 8 hónapra, vagy csak a munkával töltött időre (4 hó)?
Részlet a válaszából: […] A Kúria korábbi ítélete alapján a munkavállalót (közalkalmazottat) megilleti az időarányos szabadsága arra az időre is, amely alatt a felmentési idejét tölti, azaz a felmondási idő alatt mentesül a munkavégzés alól.A Kúria abból vezette le a döntését, hogy a törvény a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Nyugdíj melletti foglalkoztatás

Kérdés: Közös hivatalnál az adóügyi előadó (köztisztviselő) nyugdíjba megy 40 év munkaviszony után. Nyugdíj mellett a hivatal szeretné őt foglalkoztatni a Munka Törvénykönyve szerint. Ez lehetséges? Vagy az önkormányzat alkalmazza a Munka Törvénykönyve szerint? Melyik jogi szabályozás érvényes a fenti esetre?
Részlet a válaszából: […] Az 1700/2012. Korm. határozat a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről csak a központi költségvetési szervekre terjed ki, tehát az önkormányzatokra, önkormányzati költségvetési szervekre nem.Ennek megfelelően nem tiltott, hogy a nyugdíjkorhatárt betöltött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Jubileumi jutalom kifizetése

Kérdés: Önkormányzatunknál 2015. 02. 01-től foglalkoztatunk teljes állásban egy háziorvost. A háziorvos szolgálati idejének a kezdete 1993. 02. 02. Számításunk szerint 2018. évben jogosult volt már a jubileumi jutalomra, azonban ezt az önkormányzatunk elmulasztotta kifizetni. A dolgozó szerint a 664/2021. Korm. rendeletben előírtak alapján ő 2021-ben lett jogosult a 25 éves szolgálati elismerés összegére, kérte, hogy folyósítsuk neki az összeget. A dolgozó jogosult-e 25 éves jubileumi összegre 3 évre visszamenőleg, vagy a jutalom elévült már? Ha jogosult, melyik összeget kell számításba venni? A 2018. évre vonatkozó vagy az aktuális havi besorolási bérét?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttével újra kellett számítani a szolgálati elismerésre jogosító időt. Az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó kormányrendelet szerint, ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személynek az Eszjtv. szerinti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Jubileumi jutalom kifizetése

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2021. augusztus 23-án megszerzi a nők 40 éves kedvezményes öregségi nyugdíjához a szolgálati időt. Jár-e neki a 40 éves jubileumi jutalom kifizetése, ha a 40 évre jogosító időt 2021. december 21-én tölti be? Ha igen, ezt a kifizetést megkaphatja augusztusban, vagy decemberig várnia kell a kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] A jubileumi jutalom a szükséges közszolgálati jogviszonyban töltött idő betöltésének a napján esedékes, ezért amennyiben azt a köztisztviselő igénybe kívánja venni, akkor meg kell várnia az említett decemberi esedékességi időpontot.(Kéziratzárás: 2021. 02. 24...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Nyugdíjas köztisztviselő foglalkoztatása

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom, 63 éves vagyok, 44 év munkaviszonyom van, szeretnék nyugdíjasként folyamatosan tovább dolgozni a jelenlegi munkahelyemen. Hogyan lehetséges? Ha tovább dolgozom, akkor a munkabér után csak a 15% adót kell fizetni, vagy maradnak a közterhek is? A nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni, amíg a jogviszony fennáll?
Részlet a válaszából: […] Ha a köztisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, főszabályként a jogviszonya megszűnik, kivéve, ha a köztisztviselő kérelmére és hivatali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Felmondási tilalom az egészségügyben

Kérdés: Az egészségügyi intézményekre vonatkozóan megjelent 530/2020. Korm. rendelet 2. §-a megtiltja az egészségügyi dolgozóknak, hogy felmondjanak, amíg tart a veszélyhelyzet. A rendelet azokra is vonatkozik, akik ebben az időszakban érik el az öregségi vagy a 40 év szolgálati idő után járó nyugdíjjogosultságot, és nyugdíjba vonulnának?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott kormányrendelet 2. §-a kimondja, hogy az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó és egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatónál fennálló jogviszonyát - a rendkívüli megszüntetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Felmentési idő kezdete nyugdíjazásnál

Kérdés: Közalkalmazottként foglalkoztatott, 1956. 06. 18-án született férfi, aki a törvény szerint 64 év és 183 nap után nyugdíjjogosult, mikortól jár neki a felmentési idő? Amikor nyugdíjasnak minősül, addigra már a felmentési idejét le is kell töltenie?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a munkáltató felmentéssel akkor szüntetheti meg a közalkalmazotti jogviszonyt, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül, azaz az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Közalkalmazotti jogviszony átalakulása munkaviszonnyá

Kérdés: Önkormányzati fenntartású, önállóan működő költségvetési intézmény vagyunk, előadó-művészeti szervezet, a 2008. évi XCIX. törvény is vonatkozik ránk.
1. A vezetői megbízásokat a 2020. évi XXXII. törvény értelmében nem érinti az átalakulás. A gazdasági vezetők kinevezését, vezetői megbízását az Áht. szerint eddig a fenntartó készítette el, a polgármester írta alá. Az átalakulásról szóló törvény szerinti tájékoztatást, a munkaszerződésre vonatkozó ajánlatot, a munkaszerződést kitől fogjuk megkapni, a fenntartótól vagy a zenekar igazgatójától? A gazdasági vezető közalkalmazotti jogviszonya határozatlan, a vezetői megbízatása határozott idejű. 2020. október 31. napon mit tartalmaz majd a munkaszerződés, munkakör, munkaszerződés időtartama?
2. A 40 év jogosultsági idővel rendelkező, de még nem nyugdíjas nő munkavállaló részére jár-e végkielégítés, amennyiben nem írja alá a további foglalkoztatást megalapozó munkaszerződést?
3. A kulturális illetménypótlék be lesz építve a munkabérbe. Eddig a kulturális illetménypótlékot az állam finanszírozta. A költségvetés eredeti előirányzata nem tartalmazta, havonta a MÁK és a fenntartó tájékoztatása szerint előirányzatot módosítottunk. 2020. november 1-jétől ki finanszírozza a kulturális illetménypótlékot?
4. Amennyiben több dolgozó nem fogadja el a munkáltató ajánlatát a munkaszerződésre, a kifizetendő végkielégítés és a távolléti díj összegét az állam finanszírozza meg?
5. 40 év szolgálati idővel rendelkező nő közalkalmazott 2020. április 29-től 8 hónap felmentési idejét tölti. A tényleges munkavégzés alóli felmentés ideje 2020. augusztus végétől kezdődik, és 2020. december 28-ig tart. Az ő esetében hogyan alakul át a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá?
6. Táppénzen lévő - veszélyeztetett terhes - dolgozó szabadságát is ki kell adnom a közalkalmazotti időszakra. A táppénz után szülési szabadságon lesz. Ebben az esetben hogyan járok el helyesen? Ki kell fizetnem az időarányosan járó szabadságát, mert nem tudja kivenni? Nyáron a zenekari tagok az évad lezárultával szabadságon vannak. Amíg nem szül, ki tudná venni a szabadságát, de akkor meg kell szakítani a táppénzt.
7. Szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en lévő dolgozónak az időarányosan és a törvények szerint a szülési szabadságra és a GYED első hat hónapjára járó szabadságát is ki kell adnom, vagy ki kell fizetnem? Amikor visszajön dolgozni, nem lesz szabadsága, hogyan szoktatja be a gyermekét a bölcsődébe, óvodába?
8. Az előadó-művészeti törvény (2020. július 1-jétől) értelmében a munkaköröket és a munkakörökre előírt végzettségeket, képesítéseket a kormány rendeletben határozza meg. Már létező jogszabályra hivatkozik, vagy ezután készül el a rendelet? Eddig a 150/1992. Korm. rendelet szabályozta a kulturális közalkalmazotti munkaköröket az előadó-művészeti szervezetekre vonatkozóan is.
9. A törvény szerint 5 évig a Kjt. szerinti végkielégítést és a jubileumi jutalmat ki kell fizetni. Mi lesz a jubileumi jutalom számításának alapja, a dolgozó munkabére a jogosultság megszerzésének az időpontjában? Az esetleges bérpótlékokat bele kell számítani? Ha szólamvezető, és azért kap pluszpénzt határozott időre (munkaszerződés-kiegészítésként), azt az összeget bele kell számítani? A fenntartónak kell biztosítani a fedezetet 5 évig, vagy az állam magára vállalja? Eddig kötött felhasználású céltámogatásként biztosította a fenntartó évenként a felmentés és a jubileumi jutalom összegét.
10. Az előadóművészek úgynevezett "szakmai nyugdíja" évekkel ezelőtt átalakult korhatár előtti ellátássá. 2020. november 1-jétől a művészek véleménye szerint munkaviszony mellett már nem kell szüneteltetniük ennek az ellátásnak a folyósítását akkor, ha dolgoznak, és nem vonatkozik rájuk a kereseti korlát sem. A 2020. július 1-jén életbe lépő új nyugdíj- és tb-törvény hogyan szabályozza ezt?
11. A munkaszerződést határozatlan időre kötjük azoknak, akiknek most is az. A pótlékokat, keresetkiegészítéseket be kell építeni a munkabérbe? Sok esetben a jogviszony határozatlan, a pótlék (pl. szólamvezetői pótlék) határozott időre szól. A munkaszerződésben szerepeltetem a munkabér határozatlan időre járó részét, a munkaszerződés-kiegészítésben pedig szerepeltetem a munkabér határozott időre szóló részét? Hogyan járok el helyesen? Kapcsolt munkaköröknél hogyan szerepeltetem a munkaszerződésben a munkabért? (Zenekari tag zenekari felügyelői, pódiumtechnikusi munkát is végez, a pódiumtechnikus gondnoki feladatot is ellát.)
12. A 6% emelésre, ami elméletileg 2020. január 1-jétől jár a dolgozóknak, milyen szabályozás vonatkozik?
13. Aki hamarabb kapja meg a munkaszerződés-ajánlatot, mint augusztus 15., annak az átvételtől számít a 30 nap, amíg írásban válaszolnia kell?
Részlet a válaszából: […] 1. Az új szabályozás nem érinti a munkáltatóijogkör-gyakorlás rendjét. Az Mt. sem szabályozza azt, hogy konkrétan ki jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlására, hanem azt rögzíti, hogy a munkáltató képviseletében jognyilatkozat tételére a munkáltatói jogkör gyakorlója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 26.

Kulturális intézményekben foglalkoztatottak jogviszonyának átalakulása

Kérdés: Jelenleg központi költségvetési intézmény közalkalmazottjai vagyunk, de az Ország-gyűlés által 2020. május 19-én elfogadott 2020. évi XXXII. törvény alapján 2020. november 1. napját követően költségvetési intézmény, a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalói leszünk. A kolléganő augusztusban jogosult a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíjára. Amennyiben nem fogadja el a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, jogosult a végkielégítésre. Ezt követően visszafoglalkoztatható-e? Ha elfogadja a 2020. november 1. napjától érvényes új munkaszerződést, ezzel egyidejűleg lehet-e nyugdíjas? Mivel közszférában foglalkoztatjuk tovább, kell-e szüneteltetnie a megállapított nyugdíját? A minisztériumba az 1700/2012. Korm. határozat (a közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elvekről) alapján van-e a továbbfoglalkoztatásra vonatkozóan kötelezettségünk?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató 2020. augusztus 15-éig írásban közli a közalkalmazottal a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Ha a közalkalmazott az ajánlattételre meghatározott határidőt követő 30 napon belül írásban nem nyilatkozik, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Nők kedvezményes öregségi nyugdíja

Kérdés: Önkormányzatunk alkalmazásában lévő közalkalmazott felmentését kérte írásban 2019. 02. 07-én, arra való hivatkozással, hogy 2019 júniusában a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító idővel rendelkezni fog. A képviselő--testület a kérelemnek helyt adott, és rendelkezett közalkalmazotti jogviszonyának felmentéssel való megszüntetéséről 2019. 07. 15. napjával, 5 hónap felmentési idővel, melynek felére mentesítette a munkavégzési kötelezettség alól. A kérelem benyújtásakor (2017. 12. 31-ig) 42 év 59 nap szolgálati idővel rendelkezett, a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító ideje ebből 38 év 196 nap volt, melyből a keresőtevékenységgel járó szolgálati ideje 23 év 249 nap. A felmentés tehát megtörtént, de a nyugdíjigény a keresőtevékenységgel járó szolgálati idő elégtelen volta miatt elutasításra került. A munkáltatónak felelőssége lett volna-e annak vizsgálata, hogy a közalkalmazott a nők kedvezményes nyugdíjazásához szükséges valamennyi feltétellel rendelkezik-e, s ebben az esetben a felmentési kérelmét el kellett volna-e utasítania, vagy a munkáltató jóhiszeműségére tekintettel, hogy a munkavállaló kérelmét elfogadta, nem róható fel a nyugdíjigény elutasítása? A közalkalmazott utóbb munkaügyi perrel fenyegeti az önkormányzatot, illetve elmaradt végkielégítésének kifizetését is kérelmezi.
Részlet a válaszából: […] A Tny. 18. §-ának (2c), (2d) bekezdései feltételként szabják azt is, hogy a nők kedvezményes öregségi nyugdíjára vonatkozó jogosultsági időn belül leg-alább hány évnek kell lennie a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.
1
2
3
18