847 talált cikk a szolgáltatások kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat köztisztviselői részére nyújtott étkeztetés (2007. évben 10 000 Ft) esetén napi egyszeri melegétkeztetés (azaz munkanaponként egy-egy adag) jár-e? Ha naponta több adagot vesz igénybe a köztisztviselő, akkor az a fölötti részt vendégétkezésként kell figyelembe venni?

Kérdés: Önkormányzatunk jogerősen megnyert egy pert, így a perköltség megtérítésére a bíróság a másik felet kötelezte. A pervesztes fél számla kiállítását kérte az önkormányzattól, de mi úgy tudjuk, hogy a perköltségről számlát kiállítani nem lehet. Kérdésünk, hogy kell-e számlázni, és ha igen, akkor a számlát milyen tartalommal kell kiállítani?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként a dolgozók magán-telefonbeszélgetéseinek egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzuk részükre, de nem minden magánbeszélgetés kerül kiszámlázásra. (A magánbeszélgetések kóddal kerülnek elválasztásra a hivatali célú beszélgetésektől.) Önállóan gazdálkodó szervezetként működünk, amelyik mind adóköteles, mind adómentes tevékenységet egyaránt folytat. Van ezenkívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra kerülő telefondíj is, pl. a bérbe adott helyiséget bérlő telefonköltsége. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen elszámolni? Pl. 1200 forint bruttó telefonszámla, 200 forint magánbeszélgetési díj, melyből 100 forint továbbszámlázásra kerül, 100 forint pedig nem, továbbá van még 100 forint egyéb közvetített szolgáltatás (a bérbe adott helyiségben lévő telefon díja).

Kérdés: Az önkormányzat román társaságtól rendelt meg szennyvízcsatorna- és csapadékvízcsatorna-építést. Ez esetben milyen törvények szerint állítja ki a román társaság a számlát, milyen a helyesen kiállított számla, amit befogadhatunk?

Kérdés: Polgármesteri hivatalunk közhatalmi tevékenységére tekintettel jelenleg nem adóalany. 2007. évben értékesíteni tervez egy gazdasági épületet 15 millió forintért. Úgy tudom, hogy ez az összeg beszámít a 4 millió forintos értékhatárba, azonban még ezen értékesítés után nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, csak az ezt követő értékesítésekre. Mit jelent ez áfa szempontjából 2007. évben, és mit 2008. évben? A 15 millió forintos ingatlanértékesítés után be kell-e jelentkezni az áfakörbe? Mi a helyzet a következő években, amikor várhatóan nem lesz ingatlanértékesítés, és nem végez más gazdasági tevékenységet a hivatal? Kérni kell-e az alanyi mentességet? Ha igen, mikor?

Kérdés: Intézményünknél működik egy nonprofit egyesület, amelynek cél szerinti tevékenysége a munkahelyi és szabadidős sport támogatása a dolgozók számára. Intézményünknél a munkavállalóknak (tűzoltók, katasztrófavédők) komoly fizikai teljesítőképességi szint van előírva a munkavégzéshez, melyet időszakos felmérésen kell teljesíteni. A felkészülést segíti elő az egyesület azzal, hogy ehhez lehetőséget biztosít konditermében, uszodabérlettel stb. Keletkezik-e ezzel kapcsolatosan az intézménynek, illetőleg a munkavállalóknak személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége?

Kérdés: Dolgozónk 2008. január 9-én tölti be a reá irányadó előrehozott öregségi nyugdíjkorhatárt (60 évet). Mivel törvényileg már csak az idén van arra lehetőség, hogy munkaviszonyának megtartása mellett menjen el nyugdíjba, ezért szeretne korengedménnyel nyugdíjba menni az idei évben. Úgy tudjuk, erre lehetősége van abban az esetben, ha a munkáltató megállapodást köt vele a korengedményes nyugdíjazásról, és nyilatkozatban vállalja, hogy a korengedményes nyugdíj idejére járó nyugdíj összegét és a postaköltséget egy összegben befizeti a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elkülönített számlájára [181/1996. (XII. 6.) Korm. rend.]. Intézményünk bérszámfejtését központilag a Magyar Államkincstár végzi. Kérdésünk az, hogy a munkáltató által befizetett nyugdíj- és postaköltség könyvelési tételei melyek?

Kérdés: Alapfeladatunk önkormányzati közoktatási intézmények pénzügyi gazdasági feladatainak ellátása. Néha gondot okoz egyes gazdasági események számviteli értelmezése. Kérdéseink a következők: 1. Amennyiben évente megújított szerződéssel számla ellenében külső személy (vállalkozó ügyvéd) jogi segítségnyújtását vesszük igénybe a tartozások beszedése érdekében (felszólítások elkészítése, bírósági eljárások teljes körű intézése, végrehajtóval való kapcsolattartás), annak díját szellemi tevékenységként vagy egyéb üzemeltetési, fenntartási szolgáltatásként kell könyvelnünk? 2. Van-e különbség könyvelés szempontjából akkor, ha egy óvoda bábelőadást rendel: – gyermeknapi vagy évfordulós ünnepségre, – illetve "rendes" napi nevelési feladatai idején veszi igénybe a szolgáltatást? Lehetséges-e, hogy az első változatban kulturális rendezvényként (de itt egyéb üzemeltetés vagy vásárolt közszolgáltatás) értelmezzük, míg a második változatban szellemi tevékenység végzése miatti kifizetésként könyveljük?

Kérdés: Közvetített szolgáltatásokkal kapcsolatban: – A módosított pénzforgalmi szemléletű könyvelés miatt van-e kötelező megfeleltetés a továbbszámlázott kiadások és bevételek között, vagyis tárgyévi továbbszámlázott kiadással szemben csak tárgyévi továbbszámlázott bevétel lehet? – A 914. Továbbszámlázott szolgáltatások bevétele számlára kell könyvelni az összes tárgyévben befolyt bevételt, függetlenül attól, hogy tárgyévi, illetve előző évi továbbszámlázott kiadás megtérítéséről van szó? – Ha előző évben továbbszámlázott kiadás térül meg a tárgyévben, akkor esetleg a 91229 Egyéb sajátos bevétel teljesítése számlára könyvelendő?

Kérdés: Bérbeadás céljából szereztünk be gépjárműveket. A jogszabályi rendelkezéseken nem tudtuk eligazodni. Azt szeretném megtudni, hogy az általunk tárgyi eszközként nyilvántartásba vett gépkocsik beszerzésekor felszámított áfát, továbbá ezek fenntartási, karbantartási parkolási költségeit, valamint a gázolaj áfáját levonhatjuk-e?