768 cikk rendezése:
661. cikk / 768 Szakmai konferencia étkezési, szállásköltségeinek elszámolása
Kérdés: Egy országos szakmai szervezet, egyesület vagyunk. Minden évben tartunk egy 3 napos szakmai konferenciát, ahol az étkezési és szállásköltséget az egyesület fizeti bevételeiből, illetve pályázatokból. Az így juttatott ingyenes szolgáltatások reprezentációs költségként elszámolhatók-e, vagy ez természetbeni juttatás? Érvényesíthető-e az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontja?
662. cikk / 768 Más intézménynek történő fűtés továbbszámlázása
Kérdés: Intézményünk saját épületén kívül még másik két épületet is fűt gázkazánnal. A másik két épület intézményének a gázfogyasztást, karbantartási díjakat és a fűtők bérét (járulékokkal) számlázzuk tovább. Nincs külön mérőóra, hanem a fenntartó által meghatározott százalékban történik a továbbszámlázás. A továbbszámlázás áfásan vagy áfamentesen történjen? (Alaptevékenységünk tárgyi adómentes.)
663. cikk / 768 Áfa arányosítása számítási példával
Kérdés: Intézményünk önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény, áfaalany. Bevételeink: tárgyi adómentes bevételek, adóköteles bevételek, működésre átvett pénzeszközök (OEP-támogatás, munkaügyi központ közhasznú foglalkoztatottak támogatása), közvetített szolgáltatások bevételei, intézményfinanszírozás. A közvetített szolgáltatások főként energia- és telefondíjak továbbszámlázása, melyet intézményünk nem tud kiküszöbölni. (Egészségügyi központ épületében a vállalkozó háziorvosok felé történő közös energiamérők, közös telefonvonal miatti továbbszámlázás.) Az Áfa-tv. 38. § előírja, hogy amennyiben az adólevonásra jogosító és adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás végzésénél a termékértékesítéshez, szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előzetesen felszámított adó összege maradéktalanul nem különíthető el, az el nem különíthető adó összegét az arányosítás szabályai szerint kell megosztani levonható és le nem vonható részre. Működésünket biztosító önkormányzati támogatást, (intézményfinanszírozást) nem címkézetten kapja intézményünk. Az adóköteles bevételeinket és közvetített szolgáltatásainkat azonban teljes mértékben elkülönítetten (külön szakfeladaton) kezeljük. A költségvetésből és a költségvetési beszámolóból világosan kitűnik, hogy az adóköteles bevételeink fedezik az ehhez kapcsolódó kiadásainkat (beleértve a személyi juttatásokat, járulékokat, továbbá az adóköteles tevékenység szakfeladatára osztott központi irányítás kiadásait is), vagyis az adóköteles tevékenységünkhöz intézményfinanszírozás nem kapcsolódik. A közvetített szolgáltatásainkhoz természetesen szintén nem kapcsolódik önkormányzati támogatás. A fentiek ismeretében kérem, szíveskedjenek tájékoztatni, hogy intézményünkre nézve kötelező-e az arányosítás szabályait alkalmazni. Ha igen, a közvetített szolgáltatásokat hogyan kell szerepeltetni a levonási hányad meghatározásakor. Kérem, szíveskedjenek a levonási hányadot meghatározni egy konkrét példa alapján: – közvetített szolgáltatások bevételei nettó: 3 000 000 beszedett áfája:600 000 közvetített szolgáltatások kiadásai nettó: 3 000 000 befizetett áfája:600 000 – adóköteles tevékenységünk bevételei nettó: 8 300 000 beszedett áfája:2 169 000 Adóköteles tevékenységünk kiadásai nettó: 8 000 000 [főként személyi juttatások, járulékai, ezért a levonható áfa éves szinten (arányosítást nem alkalmaztuk) csak 87 000] befizetett áfája:2 169 000 – működésre átvett pénzeszközök:33 000 000 – intézményfinanszírozás: 56 000 000 – tárgyi adómentes bevételeink:14 000 000
664. cikk / 768 Részmunkaidőben foglalkoztatottak juttatásai
Kérdés: A napi 4 órában foglalkoztatott jegyző, illetve köztisztviselőnek a teljes összegben kifizetett étkezési- és ruházatiköltség-térítés fele jelent-e adóköteles bevételt? Ha igen, maga fizeti az adót, vagy az önkormányzat? Szabályzatunk nincs.
665. cikk / 768 Tanulóknak adómentesen nyújtott különféle szolgáltatások és a munkahelyi élelmezés elszámolása
Kérdés: Amennyiben általános iskolai tanulónak nyújtanak adómentesen (szja) ételt, italt, szállást, utazást, hol kell a könyvvitelben elszámolni?
666. cikk / 768 Cégtelefon minősítése
Kérdés: Az adókódex 2004/7-8. száma a "4.1. Munkahelyi eszközök használata, munkahelyi szolgáltatások igénybevétele" cím alatt értelmezi az új adójogszabályi változásokat. Ezen értelmezésében 2004-től nem kell adózni pl. a cégtelefon miatt, ha azt a magánszemély saját ügyeinek bonyolítására (is) használja. Nem pontosítja a "cégtelefon" fogalmát, ezért kérdésem: a költségvetési szerv tulajdonát képező előfizetéses mobiltelefon is cégtelefonnak minősül-e a fenti értelmezés szerint?
667. cikk / 768 Alaptevékenységi bevétel túlteljesítése utáni befizetési kötelezettség
Kérdés: A központi költségvetési szervek alaptevékenység-bevételei eredeti előirányzatot meghaladó többletbevétele utáni 50%-os befizetési kötelezettség megállapításához kérem a segítségüket. Hogyan kell megállapítani az 50%-os befizetési kötelezettséget, ha az alaptevékenységen belül az alkalmazottak térítésénél bevételi lemaradás mutatkozik (07. űrlap, 02. sor), a hatósági bevételnél pedig többletbevétel (07 űrlap, 03. sor)? Soronként állapítom-e meg, vagy a 07. űrlap 05. sora alapján, együttesen az alaptevékenységre?
668. cikk / 768 Telefonszolgáltatás áfája
Kérdés: Az Áfa-tv. 33. § (4) bek. szerint a vezetékes telefon és a mobiltelefon díjából az előzetesen felszámított áfa 50%-a nem vonható le. Elkülönítve kell-e megállapítani a mobiltelefonra és a vezetékes telefonra vonatkozóan az 50%-os arányt?
669. cikk / 768 Külön juttatás közterhei
Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a "0. havi juttatás"-t terhelő közterhek fizetésére vonatkozó előírásokat, különös tekintettel a biztosításijogviszony-szünetelés esetére. A 2003. évi XCV. tv. 30. § (1) bekezdése 2004. február 1-jétől módosította a Kjt. 68. §-át. Alapvetően megváltoztatták a jogosultság feltételeit. Egyetlen törvényi feltétel, hogy a közalkalmazott a tárgyév január első napján közalkalmazotti jogviszonyban álljon. Így a közalkalmazotti jogviszony formális fennállása esetén is ki kell fizetni az egyhavi különjuttatást, tehát a közalkalmazotti (biztosítási) jogviszony szünetelése (GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, keresőképtelenség stb.) ellenére is jogosult a közalkalmazott erre a juttatásra? A 13. havi illetmény eddig is speciális megítélés alá esett a nyugdíj, az egészségbiztosítási ellátások szempontjából. Rendszeres vagy nem rendszeres juttatásnak minősül? Az egészségbiztosítási ellátásoknál milyen vonatkozási időtartam tartozik hozzá? Hogyan kell rendezni a járulékokat, amennyiben 2005. évben az érintett munkavállaló nem biztosított (egész évben szünetel a biztosítási jogviszonya)?
670. cikk / 768 Polgármester mobiltelefonja
Kérdés: Társadalmi megbízású polgármester mobiltelefonja az Szja-tv. 4. § (1) bekezdése értelmében adóköteles vagy adómentes, ha magánbeszélgetésre is igénybe veszi?
