Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

10 találat a megadott támogatások adózása tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Kerékpárral történő munkába járás támogatása

Kérdés: Költségvetési szerv a kerékpárral történő munkába járás támogatására éves költségkeret mértékéig, a felmerülő javítási és alkatrészköltségeket munkavállalóinak számla ellenében tervezi megtéríteni. Az elszámolás rendjét külön szabályzatban kívánja rögzíteni. Az így adott költségtérítés adómentes-e az azt igénybe vevő munkavállalók és a munkáltató részéről? Az elszámolást mely rovaton javasolják kimutatni?
Részlet a válaszból: […]munkavállaló a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás eseténa) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagyb) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között, és/vagy hazautazásra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 Ft/km (2017. január 1-jétől 15 Ft/km) értékben kap.Az Szja-tv. tehát azt is megengedi, hogy akár 100%-os mértékig adómentesen térítse a munkáltató a munkába járást szolgáló bérlet, jegy árát, vagy a munkába járás kormányrendelet szerinti megvalósulása esetén szintén adómentesen adható - a bérlet, jegy árának térítése helyett - a 9 Ft/km (2017. januártól 15 Ft/km) költségtérítés. Ez utóbbi költségtérítés nemcsak saját gépjárművel történő munkába járás esetén adható, hanem akkor is, ha a munkába járást más módon oldja meg a munkavállaló (pl. másokkal együtt autóval vagy akár kerékpárral).Amennyiben tehát a munkavállaló tekintetében megvalósul a munkába járás, akkor a bérlet, jegy árának megtérítése vagy a kilométerenkénti költségtérítés adómentesen adható a munkavállaló részére. Ha például a munkavállaló a kormányrendelet szerinti munkába járás során kerékpárral közlekedik, adómentesen adható részre a 9 Ft/km (2017. január 1-jétől 15 Ft/km) költségtérítés. Ha a munkába járás megvalósul, és a munkáltató az említett térítésen felül kíván további térítést nyújtani a bejáráshoz, a további térítés a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4299
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Önkormányzati támogatás adókötelezettsége

Kérdés: Az önkormányzat költségvetési rendeletben, sportbizottsági döntési hatáskörben céltámogatásra összeget állapít meg. A megállapított összeg erejéig egyesületek, magánszemélyek, társaságok pályázhatnak. Magánszemély a londoni olimpiára való felkészüléséhez támogatást nyert, a támogatási szerződés alapján elszámolási kötelezettsége van a nevére szóló számlákkal, illetve visszafizetési kötelezettség, ha nem a támogatott célra használja fel. A magánszemélynek ez a támogatás összevonandó jövedelme-e, adóköteles, járulékköteles vagy adómentes?
Részlet a válaszból: […]vagy nemzetközi szerződés alapján költségei fedezetére támogatást kap, és ezzel számlákkal igazoltan el is számol, jövedelme nem keletkezik. Az önkormányzat költségvetési rendelete a Ptk. 685. §-a értelmében jogszabálynak minősül, azaz a sportoló a támogatást jogszabály alapján kapja, és a leírtak
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. július 31.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3225

3. találat: TÁMOP programon belüli elszámolás abban az esetben, ha eltérő a pályázó és a szakmai megvalósító

Kérdés: Csak az önkormányzat pályázhatott és nyert is az ÚMFT TÁMOP rendszeréhez benyújtott kompetenciaalapú oktatás egyenlő hozzáférés című pályázaton. A megvalósító az önállóan működő és gazdálkodó oktatási intézmény. A projekt szakmai megvalósításával összefüggő költségek bérköltségei és járulékai az intézmény gazdálkodási körében valósul meg, amit az önkormányzat a pályázat terhére megtérít. Kérdésünk csak a személyi juttatásra vonatkozik, mert minden egyéb projektmegvalósítással összefüggő kiadás az önkormányzat által e célra megnyitott számlájáról valósul meg (eszközök, tankönyvek, továbbképzés stb.), amit fizikai értelemben átadunk az intézménynek, vagy a szolgáltatásvásárlás számlát kifizetjük. A személyi jellegű kiadás - helyettesítés, szakmai vezető megbízási díja - az intézménynél valósul meg, hiszen ők ott vannak a rendszerben. Az önkormányzat kimutatás alapján megtéríti. A pénzeszközátadást hogyan könyveli az önkormányzat és hogyan fogadja az intézmény? Azért kérdezem, mert a gyakorlatban van olyan, aki a bért is az önkormányzatnál számfejti az IMI rendszerben, a pedagógusok itt külsősként jelennek meg. Aztán van olyan pályázó is, aki megtéríti az iskola ebből adódó többletkiadását. Csak azt nem tudjuk, hogy melyik a helyes.
Részlet a válaszból: […]azok jogcímétől, forrásától a KIR rendszerben történik. Ebben a rendszerben nincs lehetőség arra, hogy a pályázathoz kapcsolódó személyi juttatások az önkormányzatnál kerüljenek elszámolásra. Ennek rendezése kizárólag pénzforgalomban történhet, amikor az önkormányzatnak meg kell térítenie a szakmai megvalósító oktatási költségvetési szerv részére azokat a személyi juttatási és járulék kiadásokat, amelyek a TÁMOP program keretében elszámolhatók. Ez a pénzforgalmi rendezés azt jelenti, hogy az önkormányzat a TÁMOP program terhére támogatásértékű kiadásként[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2010. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2751
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Falunap megrendezéséhez kapott támogatás

Kérdés: Önkormányzatunk vállalkozóktól, magánszemélyektől a falunap magrendezéséhez támogatást kapott. Van-e valamilyen fizetési kötelezettsége az adományozónak vagy az adományozottnak (áfa, szja)?
Részlet a válaszból: […]társaságiadó-törvény hatálya alá tartozó juttatja, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 4. § 1/a. pontját, 7. § (1) bekezdés z) pontját, (5)-(7) bekezdését, 8. § (1) bekezdés n) pontját kell figyelembe venni. Ezek alapján adomány a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, feltéve hogy az valóban közérdekű célt szolgál, és nem jelent a Tao-tv.-ben és az Szja-tv.-ben foglaltakon túl előnyt a jogszabályban felsorolt személyeknek. Az adózás előtti eredményt csökkenti a Tao-tv. szerinti mértékben az adomány összege, feltéve hogy az adózó rendelkezik a közérdekű kötelezettségvállalás szervezője által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással. Ugyanakkor az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatásnak, véglegesen átadott pénzeszköznek az átadó által az adóévben az eredmény terhére elszámolt összege az adóalap számításakor növeli az adóalapot. A különadóban viszont csak növelő tételként vehető figyelembe az adomány összege, csökkentő tételként nem (2006. évi LIX. törvény). Magánszemély, egyéni vállalkozó esetén az Szja-tv. 3. § 52. pontjának, 35. § (1)-(2) bekezdésének, (3) bekezdés g) pontjának, 36. § (1)-(2) bekezdésének, 37. § (4)-(6) bekezdésének rendelkezéseit kell figyelembe venni. Közcélú adománynak minősül az Szja-tv. alapján a közérdekű kötelezettségvállalás céljára befizetett (átadott) pénzösszeg, feltéve hogy az valóban közérdekű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. április 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2331
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

5. találat: Mozgáskorlátozottak részére önkormányzat által nyújtott közlekedési támogatás

Kérdés: Mely kiadási és bevételi jogcímen kell kimutatni az önkormányzatok könyvelésében a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján az önkormányzat által megállapított és kifizetett közlekedési támogatást?
Részlet a válaszból: […]átutalás céljából - átutalja a Kincstárnak. A Kincstár a támogatások ellenértékét az önkormányzatok havi normatív állami hozzájárulásával egyidejűleg az önkormányzatoknak átutalja... ...Az e rendeletben foglalt kedvezmények a jövedelemadóról szóló törvényben felsorolt - adómentesség alá eső - szociális támogatások." Az önkormányzat a Kincstár által átutalt ellenértéket könyveiben bevételként a normatív kötött felhasználású központi támogatások között mutatja ki (9432. Normatív kötött felhasználású központi támogatások előirányzat teljesítése főkönyvi számla megfelelő alszámlája). A mozgáskorlátozottak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. október 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2180
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Lapkiadáshoz kapott vissza nem térítendő támogatás

Kérdés: Közhasznú alapítványunk egyik tevékenysége folyóirat megjelentetése. Az ebből származó bevételünk csekély, ezért annak megjelentetése csak támogatásokból lehetséges. 2007. évben is pályáztunk, és utófinanszírozás keretében támogatást szereztünk a lap megjelentetéséhez. A szerződés szerint a lap 11 számához 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptunk. Kérdésünk, hogy az effajta támogatás indokolja-e az arányosítási kötelezettséget, és amennyiben nem, akkor mikortól helyezhetjük levonásba az előzetesen felszámított adó összegét?
Részlet a válaszból: […]arányosítási kötelezettséget, ezért emiatt szükségtelen a törvény 3. számú mellékletében meghatározott képlet alkalmazása. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy ha az adóalany a 2007. évben adólevonásra jogosító és arra nem jogosító tevékenységet is végzett, és a régi Áfa-tv. 38. § (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban köteles volt elvégezni az arányosítást, akkor a 3. számú melléklet 2. a) pontja alapján a számláló értékét növelő tényezőként volt köteles figyelembe venni a támogatás összegét. Amennyiben azonban nem volt olyan tevékenysége, amely miatt arányosítási kötelezettsége merült volna fel, és a képletet alkalmazva a támogatás figyelembevételével csökkentette a levonható adó összegét, önellenőrzéssel az adólevonási jog megnyílásának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2115

7. találat: Támogatások arányosítása

Kérdés: Önkormányzatunk 2003. évben pályázaton elnyert támogatás igénybevételével konyhaépítés beruházást kezdett el. A támogatást nettó módon igényeltük. Az építési napló 2003-ban megnyitásra került, a kivitelező a számlát 2004-ben nyújtotta be. A jelenleg üzemelő (a beruházással kiváltandó) konyha bevételei: adóköteles térítési díj, valamint a saját bevételük kiegészítve a tevékenységgel összefüggő költségek mértékéig intézményfinanszírozásra nyújtott támogatásnak. (Az önkormányzat az óvodai iskolai intézményi étkeztetéshez normatív állami támogatásban részesül.) A kivitelező számlájában szereplő áfa milyen mértékben igényelhető vissza?
Részlet a válaszból: […](8) vagy (21) bekezdéseiben foglaltak közül. (Vagyis a 2004. január 1-jét megelőzően született jóváhagyó döntéssel érintett, illetve megkezdett beruházások.) Amennyiben igen, akkor a beruházásra kapott államháztartási támogatás miatt az Áfa-tv. 38. § (1) és (3) bekezdéseiben előírt arányosítást nem kell alkalmazni, hanem a 2003. december 31-én érvényes szabályok szerint kell eljárni. Ez azt jelenti, hogy ha nem volt térítés nélküli étkeztetés, akkor a konyhaépítéssel kapcsolatban a kivitelező számlájában szereplő áfa teljes egészében levonható (tételes elkülönítés esetén). Amennyiben az említett átmeneti rendelkezések alá nem sorolható a kérdéses beruházás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1040

8. találat: Általános forgalmi adó megosztásának esetei

Kérdés: Hogyan kell az arányosításnál figyelembe venni a következő tevékenységekhez (feladatokhoz) kapcsolódó beszerzések áfáját? 1. Intézményfinanszírozás és saját adóköteles tevékenység finanszírozása 2. Ellenértéknek minősülő támogatás és intézményfinanszírozás fedezése 3. Ellenértéknek minősülő támogatás és feladat-finanszírozás fedezése 4. Kizárólag ellenértéknek minősülő támogatás fedezése 5. Adóalapot nem képező támogatás finanszírozása 6. Csak saját adóköteles bevétel fordítódik rá
Részlet a válaszból: […]felhasználásával kell megbontani, amelyeket ellenértéknek minősülő és intézményfinanszírozási támogatás is fedez. Az ellenértéknek minősülő támogatás a számlálóban és a nevezőben is szerepeltethető (ha adóköteles tevékenységhez kapcsolódik). Kizárólag a nevezőben vehető figyelembe, ha tárgyi mentes tevékenység ellenértéke. Az adóalapot nem képező államháztartási támogatást csak a nevezőben lehet szerepeltetni. 3. Amennyiben egy feladathoz külön folyósítanak adóalapot nem képező támogatást, az arányosítást a kizárólag e feladathoz kapcsolódó beszerzések vonatkozásában a 38. § (1) bekezdés b) pontja szerint külön lehet elvégezni, míg a más tevékenységhez is kapcsolódó beszerzések áfatartalmát a 38. § (4) bekezdés szerint csak a "nagy" arányszám alapján lehet megosztani. 4. Amennyiben az adott feladatot kizárólag ellenértéknek minősülő támogatás finanszírozza, és ahhoz nem kapcsolódik intézményfinanszírozás, a kizárólag ahhoz kapcsolódó beszerzések áfája teljes összegben levonható (feltéve, ha adókötelesen értékesül a feladat). Azoknak a beszerzéseknek az áfatartalmát, amelyek nem kizárólag e tevékenységhez, hanem intézményfinanszírozásos tevékenységhez is kapcsolódnak (pl. rezsi), a 38. § (4) bekezdés szerint arányosítással kell megosztani. 5. Azon feladatokhoz kapcsolódó beszerzések áfatartalmát a 38. § (4) bekezdés szerint az arányosítás módszerével kell megosztani, amelyeket intézményfinanszírozás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 878

9. találat: Összefoglaló a támogatásokról

Kérdés: Kérem szíveskedjenek összefoglalni, hogy mely támogatásokat kell arányosítani és melyeket nem!
Részlet a válaszból: […]kell figyelembe venni. Olyan támogatások ezek, amelyek nem megrendelés ellenértékei, nem konkrét ellenszolgáltatásért cserébe kapott állami pénzek, és nem szolgálják valamely termék, szolgáltatás árának mesterségesen alacsony szinten tartását. Amennyiben az uniós támogatások az államháztartáson keresztül érkeznek a támogatottakhoz, akkor ezek is figyelembe veendőek az arányosításnál. Ilyenek például a Strukturális és Kohéziós Alapokból származó pénzek, amelyeket a költségvetés saját forrásaival kiegészít. Nem kell az arányosításnál figyelembe venni a tisztán uniós támogatásokat. Ebbe a körbe tartoznak a közvetlen uniós kifizetések, az agrárpiaci támogatások, a belső politikák keretében folyósított pénzek. Ezek a tételek "vonal alatti kifizetések", nem részei az államháztartásnak, a magyar államigazgatási szervek csak a technikai lebonyolításban működnek közre. A levonási tilalom kizárólag a közvetlenül és ténylegesen "kézhez vett" támogatásokra vonatkozik. Az adókedvezményeket, elengedett tartozásokat nem kell figyelembe venni. Kivételt jelentenek az ez évi költségvetési törvényben felsoroltak: a 4-es metróhoz, a gyorsforgalmiút-hálózathoz, egyes önkormányzati beruházásokhoz és a helyi tömegközlekedés ellátásához kapcsolódó támogatások. Az Áfa-tv. átmeneti szabályai alapján is vannak kivételek. A parlament a közelmúltban változtatta az áfaszabályokat, tovább bővítve a kivételek körét. Nem kell arányosítani az előcsatlakozási eszközből - PHARE-, SAPARD-, ISPA-forrásokból - finanszírozott beruházásoknál, függetlenül attól, hogy mikor döntöttek a támogatásról, vagy elkezdték-e a beruházást. Ilyen még a 2004. január 1-je előtt jóváhagyott, illetve 2003. április 25-ig benyújtott koncepció alapján folyósítandó, címzett támogatások törvényben meghatározott köre, ezeket önkormányzatok, szociális feladatokat ellátó egyházi jogi személyek, egyesületek, alapítványok, közalapítványok, közhasznú társaságok kaphatják. Az érintetteknek, miután a beruházás elkészült, és használatba vették az új létesítményt, tíz évig megmarad az adólevonási joguk, adófizetési kötelezettségük a beruházás és az ehhez közvetlenül kapcsolódó gazdasági tevékenység után. Ha a koncessziós szerződés keretében átengedhető vagyont létrehozó beruházások támogatásáról már január elsejét megelőzően megszületett a döntés, akkor az érintett adóalanynak megmarad az adólevonási joga (a tevékenységet terhelő adófizetési kötelezettséggel együtt), mégpedig a beruházás rendeltetésszerű használatbavételét követő tíz esztendőben. Szintén kivételezettek azok a beruházások, amelyeknél a kapcsolódó támogatásról, az egyedi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. november 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 875

10. találat: Pályázat útján elnyert támogatás adózása

Kérdés: Ebben az évben pályázatot nyújtottam be település-érdekvédelmi támogatásra a Budapesti Főpolgármesteri Hivatalhoz. A pályázatot kedvezően bírálták el, így 2002-ben vissza nem térítendő támogatást kaptam a helyi védettséget élvező házam kapujának rendbehozatalához. Felhívták a figyelmemet, hogy a támogatás után nem kell adót fizetnem. Valóban így van-e, mert 2000-ben ugyanezen ház homlokzatának felújításához kapott támogatás után adóznom kellett.
Részlet a válaszból: […]jogszabály alapján, nyilvánosan meghirdetett pályázat útján költségvetési vagy önkormányzati forrásból felújításra, korszerűsítésre kapott támogatás összegét nem kell figyelembe venni a jövedelem megállapításánál. A korábbi időszakban az előzőek szerint
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2002. december 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 94
Kapcsolódó tárgyszavak: