Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

33 találat a megadott támogatások áfája tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Áfa elszámolása

Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartású költségvetési intézmény. Költségvetési támogatásként kapjuk az önkormányzattól az állami támogatást és a kiegészítő költségvetési támogatást. Áfakörbe tartozunk, minden szolgáltatásunk után áfát számolunk fel. Minden költségünk után visszaigényeljük az áfát. Kérdésem, hogy arányosítani kellene, vagy továbbra is él, hogy az intézményfinanszírozás nem tartozik az arányosítás szabálya alá?
Részlet a válaszból: […]hatályos általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben (Áfa-tv.) nem szerepel olyan kitétel, amely szerint amiatt kellene arányosítani, hogy részben államháztartási támogatásból finanszíroznak valamely beszerzést. Ilyen szabályozás ellentétes lenne a HÉA irányelvvel.Az Áfa-tv. 120. §-a alapján az adóalany olyan mértékben jogosult a rá áthárított vagy általa megfizetett adó levonására, amilyen mértékben a beszerzés adóköteles tevékenysége érdekében merül fel. Fő szabály szerint tételesen kell a beszerzéseket elkülöníteni levonásra jogosító és nem jogosító (közhatalmi, adómentes, ingyenes szolgáltatások nyújtása érdekében felmerült, illetve tételes levonás tiltása alá eső) beszerzésekre.Arányosítással[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. augusztus 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3757

2. találat: Ellenértéket képező támogatás adója

Kérdés: A régi és az új áfatörvény alapján is áfakötelezettség kapcsolódik a támogatáshoz, ha a támogatás összege valamely konkrét szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés ellenértékét képezi. Ehhez kapcsolódóan kérdésünk, hogy ilyen esetben a támogatás összegét kell-e az adó alapjaként meghatározni, és erre kell felszámítani a hatályos áfakulcs figyelembevételével az adótartalmat, vagy a támogatás összegét bruttó összegként kell figyelembe venni, és ezen összegből kell visszaszámolni az áfatartalmat? (Például 25%-os adókulcs figyelembevételével, 1 000 000 Ft támogatás folyósítása esetén az adó alapja 1 000 000 Ft, az adótartalom 250 000 Ft; vagy az adó alapja 800 000 Ft, az adótartalom 200 000 Ft?)
Részlet a válaszból: […]pontjának azt a rendelkezését, amely szerint a termékértékesítés adóalapjába nem tartozik bele az általános forgalmi adó. Vagyis abban az esetben, ha az ellenértéknek minősülő támogatásnak általánosforgalmiadó-tartalma van, akkor csak a támogatásnak az általános forgalmi adóval csökkentett része vehető figyelembe adóalapként. Hogy az ellenértéknek minősülő támogatás általános forgalmi adót tartalmaz-e, a támogatás nyújtására vonatkozó szerződés, megállapodás és/vagy a támogatásra vonatkozó jogszabály alapján állapítható meg. Amennyiben ezekből más nem következik, az ellenértéknek minősülő támogatást olyan összegnek kell tekinteni, ami az általános forgalmi adót tartalmazza. Így például egy költségvetési forrásból származó támogatás mint ellenérték az adót is tartalmazza, ha a támogatásra vonatkozó szerződésben/megállapodásban és/vagy a támogatásra vonatkozó jogszabályban általánosforgalmiadó-alapra, adómértékre, illetve adóösszegre való utalás nem szerepel. Elméletileg felmerül annak lehetősége, hogy abban az esetben, ha a felek a támogatás összegét tévesen nem tekintették ellenértéknek, a támogatás ellenértéknek minősülés feltárásakor a szerződésüket/megállapodásukat utólag úgy módosítják, hogy a támogató a nyújtott támogatás összegét megemeli az általános forgalmi adó összegével, ugyanakkor az ilyen szerződés/megállapodás módosítás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. május 2.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3154
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: 2005. évi AVOP támogatás áfája

Kérdés: Intézményünk AVOP támogatásban részesült 2005. évben. A pályázati feltételek szerint ki kellett számítani a támogató által szabott képlettel a támogatás miatt levonásba nem helyezhető adó összegét, melyre kiegészítő támogatás formájában fedezetet kaptunk. Az így kiszámított összeg azonban kevesebb volt, mint amit az akkori áfaszabályok szerint a támogatás miatti arányosítás okán ténylegesen nem helyezhettünk levonásba. A kérdésem tehát az volna, hogy az az áfaösszeg, amit a támogatásból nem kaptunk meg, utólagosan visszaigényelhető-e a Közösségi Bíróság döntése nyomán megnyílt lehetőségnek megfelelően?
Részlet a válaszból: […]egészére. Azon le nem vonható áfarészre, amelyre az AVOP keretében kapott támogatás fedezetet nyújtott, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 124/C. § (3) bekezdésének a) pontja és 124/D. § (5) bekezdése alapján utólagos levonási jog nem érvényesíthető, tekintve hogy az a folyósított támogatásból megtérült. A le nem vonható áfa másik - támogatásból nem fedezett - része azonban már tényleges teherként jelentkezett, ha a régi Áfa-tv. hivatkozott előírásai alapján (az arányosítás miatt) le sem vonhatták annak összegét. Amennyiben ez a teher egyértelműen a 2004. május elsejétől 2005. december 31-ig fennálló - az Európai Közösségek Bírósága C-74/08. számú ügyben hozott ítélete alapján a közösségi joggal ellenétes -, adóalapot nem képező államháztartási támogatással összefüggő, az adólevonást korlátozó szabályozásból fakadt, a hivatkozott ítéletben foglaltak nem hagyhatók figyelmen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. szeptember 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2468

4. találat: Adólevonásra való jogosultsági nyilatkozat

Kérdés: Szociális intézményünk támogatásból kíván egy korszerű konyhával ellátott épületet létrehozni a kezelésében lévő ingatlanon. Az épületben a tervek szerint a szociálisan rászorultakat étkeztetnék ingyenes formában, azaz gyakorlatilag gazdasági tevékenységen kívüli célra használnánk. A beruházást a minisztérium által kiírt pályázaton elnyert támogatásból kívánjuk részben finanszírozni, melynek során nyilatkoznunk kell, hogy az áfát költségként számoljuk el. Ettől függ, hogy a beszerzések áfatartalmát finanszírozza-e a támogató. Szakvéleményüket kérném, hogy mi a helyes eljárás ilyen helyzetben!
Részlet a válaszból: […]adólevonási jogával nem élhet. [Az Áfa-tv. 85. § (1) bekezdés alapján adómentes szolgáltatásnyújtásként csak olyan ügylet értelmezhető, ami az Áfa-tv. 13-15. §-ai alapján szolgáltatásnyújtásnak minősül, vagyis az olyan szolgáltatás, amelynek végzésére ténylegesen ellenérték fejében kerül sor, illetve amelyet az Áfa-tv. ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősít.] Felhívjuk azonban a kérdező figyelmét arra, hogy az Áfa-tv. 135. §-ában foglalt szabályok szerint az adóalany vállalkozásán belül használt tárgyi eszköz esetében, annak használatbavételétől számított 240 hónapig a ténylegesen végzett adólevonásra jogosító és arra nem jogosító tevékenységek figyelembevételével levonási jogával olyan arányban élhet, amilyen arányban a tárgyi eszközt adóköteles levonásra jogosító tevékenységéhez használta. Következésképpen a szóban forgó beruházás esetében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2133

5. találat: Lapkiadáshoz kapott vissza nem térítendő támogatás

Kérdés: Közhasznú alapítványunk egyik tevékenysége folyóirat megjelentetése. Az ebből származó bevételünk csekély, ezért annak megjelentetése csak támogatásokból lehetséges. 2007. évben is pályáztunk, és utófinanszírozás keretében támogatást szereztünk a lap megjelentetéséhez. A szerződés szerint a lap 11 számához 3 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptunk. Kérdésünk, hogy az effajta támogatás indokolja-e az arányosítási kötelezettséget, és amennyiben nem, akkor mikortól helyezhetjük levonásba az előzetesen felszámított adó összegét?
Részlet a válaszból: […]arányosítási kötelezettséget, ezért emiatt szükségtelen a törvény 3. számú mellékletében meghatározott képlet alkalmazása. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor arra, hogy ha az adóalany a 2007. évben adólevonásra jogosító és arra nem jogosító tevékenységet is végzett, és a régi Áfa-tv. 38. § (3) bekezdésében foglaltakkal összhangban köteles volt elvégezni az arányosítást, akkor a 3. számú melléklet 2. a) pontja alapján a számláló értékét növelő tényezőként volt köteles figyelembe venni a támogatás összegét. Amennyiben azonban nem volt olyan tevékenysége, amely miatt arányosítási kötelezettsége merült volna fel, és a képletet alkalmazva a támogatás figyelembevételével csökkentette a levonható adó összegét, önellenőrzéssel az adólevonási jog megnyílásának[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. augusztus 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2115

6. találat: Támogatás - áfával vagy anélkül

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk. Előfordul, hogy támogatást folyósítunk meghatározott intézeteknek. Kérdésünk, hogy mikor áfás a támogatás?
Részlet a válaszból: […]intézmény részére, hogy a folyósításról kötött megállapodásokból, valamint az egyéb körülményekből következik, hogy a juttató - azon túl, hogy az általa juttatott pénzösszeget az általuk kötött megállapodásban megjelölt tevékenység során használják fel - nem vár el egyéb eredményt a támogatottól, ugyanakkor a juttatásban részesülőnek elszámolási kötelezettsége van az általa kapott pénzösszeg felhasználásáról. Az adóalapot képező támogatás (amely a szó szoros értelmében nem klasszikus támogatás) és az adóalapot nem képező támogatás közötti elhatárolás alapvetően arra alapozható, hogy beszélhetünk-e konkrétan megrendelt, egyedileg meghatározható termékről, szolgáltatásról, avagy sem, illetve hogy a kapott pénzösszeg tekintetében a juttatásban részesülő részéről van-e elszámolási kötelezettség a juttató felé. Amennyiben megállapítható, hogy a juttató és a juttatásban részesülő között kötött szerződésben a teljesítendő feladat konkrét keretei, az elvárt eredmény, a szolgáltatás végzésének egyéb feltételei meghatározásra kerülnek, továbbá azok nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a szerződésszegés jogkövetkezményei alkalmazandók, akkor ez adóköteles szolgáltatásnak minősül. Amennyiben pedig olyan juttatásról van szó, amely pusztán a támogatás alapjául szolgáló feladat,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1820
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Önkormányzati támogatás áfája

Kérdés: Költségvetési szervünk önkormányzati szakfeladatot lát el, amelyhez kapcsolódóan az önkormányzattól támogatásban részesülünk. Az általunk elvégzett szakfeladatot kizárólag ellenérték fejében végezzük, ami után adófizetési kötelezettségünket teljesítjük. Kérdésünk az önkormányzattól kapott támogatás áfabeli megítélésére vonatkozik, 2006-ra és 2005-re vonatkozóan. Keletkezett-e arányosítási kötelezettségünk az elmúlt években?
Részlet a válaszból: […]következtetni, hogy a költségvetési szerv szakfeladata ellátásának biztosítására kap támogatást az önkormányzattól. E támogatás azonban éppen azért, mert a szakfeladata egészére kapja, és nem egy konkrét szolgáltatás elvégzésére, nem tekinthető az Áfa-tv. szabályai szerint ellenértéknek. Az Áfa-tv. támogatások miatti arányosítási kötelezettséget hatályon kívül helyező módosítására vonatkozó 2005. évi CXIX. törvény átmeneti szabályának [182. § (9) bekezdés] rendelkezése értelmében az Áfa-tv.-nek a módosító törvénnyel megállapított 38. §-át és 3. számú mellékletét a 2005. december 31. napját követő beszerzések esetén kell először alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a támogatások miatti arányosítási kötelezettség abban az esetben nem áll fenn, ha a támogatott beszerzésre 2006-ban kerül sor. A kérdés tartalma szerint az érintett adóalanynak a támogatáson kívül vélhetően csak adóköteles tevékenységből származik bevétele, ezért a támogatás miatt a 2006-ban történt beszerzéseire nézve arányosítási kötelezettség nem áll fenn. Felmerül azonban, hogy amennyiben az önkormányzat által juttatott pénzek az előző években (2004, 2005) szintén ellenértéknek nem minősülő támogatások voltak, a levont és visszaigényelt adót önellenőrzéssel szükséges ellenőrizni, tekintettel arra, hogy ezekben az években az ellenértéknek nem minősülő támogatásból is finanszírozott beszerzésekre eső előzetesen felszámított adó levonható részét az arányosítás szabályai szerint kellett meghatározni. Az önellenőrzéssel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 240. §-a értelmében a 2006. június 9-ét megelőzően bevallott és a 2006. december 31-éig helyesbített adó különbözete után önellenőrzésipótlék-fizetési kötelezettség[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1588
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

8. találat: Támogatás elszámolása

Kérdés: Intézményünk részt vesz a Tempus Alapítvány által meghirdetett "Comenius" projektben. A szerződésben a pályázati pénz felhasználásánál táblázatban jelölik meg a résztvevőkre felvehető megélhetési, napi költséget. Ezekről számlát (külföldi) nem tudnak az elszámoláskor leadni, ezért a kifizetéshez alapbizonylatot nem tudnak mellékelni. Kérem az állásfoglalásukat a helyes elszámolásról, mert nem tudunk közös nevezőre jutni! Kérem arról is szíves véleményüket, hogy áfás-e a pénzösszeg!
Részlet a válaszból: […]tartalmuk szerint kell minősíteni. A kérdésből nem derül ki, hogy a felek közötti megállapodás milyen jogokat és kötelezettségeket tartalmaz a felekre nézve, tartalmát tekintve a szóban forgó összeg egy eredmény elérésére irányuló vállalkozási szerződés ellenértékének minősül-e, vagy támogatásnak. Önmagában abból a tényből, hogy a támogatott tételes elszámolást köteles készíteni támogatója számára, a pénz áfarendszerbeli sorsát nem lehet levezetni. Amennyiben a szóban forgó összeg nem támogatás, hanem egy szolgáltatás ellenértéke, tehát abban az esetben, amikor a támogatott kötelezettséget vállal a létrehozott eredmény, annak hasznosítási jogának átruházására, amelynek ellenértéke a szerződésben meghatározott összeg, akkor az adóalany köteles számlát kibocsátani a megrendelője felé. A támogatott ilyenkor az Áfa-tv. 8. § (1) bekezdése értelmében szolgáltatásnyújtást valósít meg. A támogatás tulajdonképpen a szerződés ellenértéke. Az adó mértéke 20%. Ez adóalapot képez, így az ahhoz kapcsolódó tételesen elkülöníthető beszerzések előzetesen felszámított adója - a törvényben meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén - levonható. Amennyiben a szóban forgó pénzösszeg nem minősül szolgáltatás ellenértékének, akkor az adóalanynak nem kell számlát kibocsátani a támogatója felé. Ez esetben az érkező pénzösszeg támogatásnak minősül. Megjegyezzük, hogy a pályázati pénz általában nem szolgáltatásnyújtás ellenértéke, mivel csak forráskiegészítésként nyújtják, így az után az intézmény és a támogató viszonylatában sem az Áfa-tv. szerinti számlát kiállítani, sem áfát fizetni nem kell. 2. Amennyiben a kérdés a második problémacsoportra vonatkozik, akkor az alábbiakat kell figyelembe venni. Az intézmény és a finanszírozó Tempus Alapítvány közötti szerződés valószínűleg nemcsak azt tartalmazza, hogy mely költségek fedezetére nyújt támogatást, hanem azt is, hogy ezen költségeket milyen bizonylattal kell alátámasztani. Az esetek egy részében a támogatást nyújtó alapítványok megkövetelik, hogy az általuk finanszírozott költségeket számlával vagy egyszerűsített számlával[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. január 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1584
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Támogatások arányosítása

Kérdés: Önkormányzatunk 2003. évben pályázaton elnyert támogatás igénybevételével konyhaépítés beruházást kezdett el. A támogatást nettó módon igényeltük. Az építési napló 2003-ban megnyitásra került, a kivitelező a számlát 2004-ben nyújtotta be. A jelenleg üzemelő (a beruházással kiváltandó) konyha bevételei: adóköteles térítési díj, valamint a saját bevételük kiegészítve a tevékenységgel összefüggő költségek mértékéig intézményfinanszírozásra nyújtott támogatásnak. (Az önkormányzat az óvodai iskolai intézményi étkeztetéshez normatív állami támogatásban részesül.) A kivitelező számlájában szereplő áfa milyen mértékben igényelhető vissza?
Részlet a válaszból: […](8) vagy (21) bekezdéseiben foglaltak közül. (Vagyis a 2004. január 1-jét megelőzően született jóváhagyó döntéssel érintett, illetve megkezdett beruházások.) Amennyiben igen, akkor a beruházásra kapott államháztartási támogatás miatt az Áfa-tv. 38. § (1) és (3) bekezdéseiben előírt arányosítást nem kell alkalmazni, hanem a 2003. december 31-én érvényes szabályok szerint kell eljárni. Ez azt jelenti, hogy ha nem volt térítés nélküli étkeztetés, akkor a konyhaépítéssel kapcsolatban a kivitelező számlájában szereplő áfa teljes egészében levonható (tételes elkülönítés esetén). Amennyiben az említett átmeneti rendelkezések alá nem sorolható a kérdéses beruházás[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1040

10. találat: Támogatás áfája

Kérdés: Önállóan gazdálkodó intézmény vagyunk, éves költségvetésből gazdálkodunk. Az éves intézményfinanszírozásból, plusz saját bevételeinkből áll össze költségvetésünk. Konyhánk áfakörbe tartozik, élelmiszer-beszerzéseinkre konkrét összeget igénylünk, bevételeink tartalmazzák a térítési díjakat. Adataink a következők: kiadás 7523 ezer forint. Bevételek: 3337 ezer forint + 2158 ezer forint + 638 ezer forint, ez összesen 6133 ezer forint. A kiadás és a bevétel közötti 1390 ezer forint különbözet az 50 százalékos térítési díjakból származik. Levonhatom-e továbbra is teljes egészében az étkezési nyersanyagok beszerzését terhelő áfát, vagy csak arányosítva, illetve ha konyhai felszerelést vásárolok, ott is arányosítani kell-e?
Részlet a válaszból: […]utalják.) Ez a támogatás nem minősül az Áfa-tv. 22. § (1) és (2) bekezdése szerinti ellenértéknek (áfaalapot nem képező államháztartási támogatás), ebből következően a 38. §-ban foglalt arányosítást el kell végezni mind a nyersanyagok, mind a konyhai eszközök esetében. Amennyiben az intézményfinanszírozás utalása során már egyértelműen elkülönítik, amit az étkeztetésre juttatnak, akkor az ahhoz kapcsolódó beszerzésekre (pl. élelmiszer-nyersanyag, konyhai eszközök) alkalmazható a 38. § (1) bekezdés b) pontja szerinti - tevékenységre elkülönített - arányosítás. Amennyiben csak saját kalkulációval tudják lebontani az intézményfinanszírozásból - pl. létszámból, támogatottak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. október 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 863
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 33 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést