Felbontott tanulmányi szerződés

Kérdés: Központi költségvetési szerv tanulmányi szerződést kötött egyik munkavállalójával. A munkavállaló 2022-ben megszerezte az oklevelét, és a tanulmányi szerződésben a megszerzéstől számított további két évet vállalt az intézmény alkalmazásában. A vállalt idő még nem telt le, de felmondott, így időarányosan vissza kell fizetnie a képzési és vizsganapokra kifizetett távolléti díjat, illetve a tandíjat. Ezzel kapcsolatosan az a kérdés merült fel, hogy a visszafizetett összeget milyen rovaton kell szerepeltetni? B411-re gondoltam, mint Következő év(ek)ben személyi juttatások, azok közterheinek visszatérülése.
Részlet a válaszából: […]

Az Áhsz. 15. melléklete alapján a munkavállaló által visszafizetett összeget a B411. Egyéb működési bevételek rovaton kell elszámolni.

(Kéziratzárás: 2023. 11. 19.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás adózása

Kérdés: Tanulmányi szerződésben biztosított utazásiköltség-támogatás (iskolarendszerű képzés esetében, illetve iskolarendszeren kívüli esetekben) bérként adózik-e? Tehát a munkavállalónak bérként számfejtődik, és a munkáltató szochót fizet utána?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés meglététől.Nem iskolarendszerű képzésnél a munkáltató tipikusan a következő kiadások finanszírozását vállalja:– Tandíj vagy oktatási szolgáltatás díja után – NAV-tájékoztató alapján – az Szja-tv. 4. §-ának 2. a) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 14.

Tandíj egyéni közterhének átvállalása a munkavállalótól

Kérdés: A Költségvetési Levelek 273. számában megjelent 4915. kérdésre adott válasz számunkra nem egyértelmű. A példa alapján 100 000 Ft a tandíj összege, és 144 720 Ft-ot kell munkaviszonyból származó jövedelemként juttatni. Viszont a 144 720 Ft nettó összege 96 239 Ft.
Részlet a válaszából: […] ...hivatkozott kérdésben szereplő példa számszakilag a következőképpen helyesen. Amennyiben bruttó 100?000?forintot fizetnénk ki tandíjtámogatásként, akkor egyéni közteherként a munkavállalótól le kellene vonni 15% szja-t és 18,5% egyéni járulékot. Tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Tanulmányi támogatás, védőszemüvegnek nem minősülő támogatás

Kérdés: 2019. január 1-jétől nem minősül egyes meghatározott juttatásnak a – korábban az Szja-tv. 70. §-a alapján szabályozott – munkáltató által belső szabályzat alapján vagy minden munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel. Intézményünk tanulmányi szerződést kötött több munkavállalóval is, melyben vállalta, hogy a tandíj teljes költségét megtéríti a munkavállaló helyett. Az oktatási intézmény a hivatal részére állít ki számlát, mely alapján elutaljuk az oktatási intézménynek a tandíjat, illetve a 2018. adóévben és az azt megelőző években bevallottuk és megfizettük utána az egészségügyi hozzájárulást és a személyi jövedelemadót. 2019-től, mivel bérként adózó juttatásról van szó, milyen módon kell ezt kezelni annak érdekében, hogy a teljes tandíjat ki tudjuk fizetni az iskolának? Fel kell bruttósítani a számla összegét, és azt leszámfejteni bérként adózó juttatásként? (A könyvelésben viszont így magasabb összeg jelentkezik, mint a számlán.) Továbbá munkavállalóinknak belső szabályzat alapján biztosítunk éles látást biztosító szemüveget, illetve kontaktlencsét, de nem az Szja-tv. 1. számú melléklete szerinti védőszemüvegként (mivel az is igénybe veheti, aki nem képernyő előtti munkavégzést végez, kiterjed kontaktlencsére, illetve nem csak a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjed ki), ezért az előző években egyes meghatározott juttatásként fizettük ki, és bevallottuk, valamint megfizettük utána az adót és az ehót. A kifizetés a munkavállaló által benyújtott, munkáltató nevére szóló számla alapján történt (max. 46?000 Ft értékben). Továbbra is szeretnénk, hogy a munkavállaló a számla teljes összegét – illetve maximum 46?000 forintot – megkapja.
Részlet a válaszából: […] ...kívüli képzés kivételével, ami adómentes – bérjövedelemként adózik 2019-től.Korábban a munkáltató kifizette például a képzési tandíjat, és ez után megfizette a kifizetői adót. 2019-től abban az esetben, ha a munkáltató megfizeti a tandíj összegét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.

Tanulmányi támogatás adózása 2019-től

Kérdés: 2019-től milyen jogcímen kezelendő a munkavállalók részére továbbtanuláshoz nyújtott támogatás (képzési díj, útiköltség, tankönyv)? Ki (munkavállaló és munkáltató), milyen és mekkora mértékű járulékterheket visel? Azokat a képzéseket milyen elbírálás alatt ítéljük meg, melyek elvégzését a munkáltató kötelezően előírja, de azok iskolarendszer keretein belül valósulnak meg? Ebben az esetben milyen járulékterheket viselnek a felek? Amennyiben a munkavállalónak járulékfizetési kötelezettsége származik, milyen módon tudja azt a munkáltató átvállalni? Értelmezésünk szerint egyetlen esetben nyújtható adómentes továbbtanulásra irányuló támogatás, amikor egy iskolarendszeren kívüli képzést a munkáltató a munkakör ellátásához kötelező jelleggel előírja.
Részlet a válaszából: […] ...lesz, azaz bérjövedelem. Ez azt jelenti, hogy abból egyéni adót és járulékot is le kell vonni. Tehát a munkáltató, ha például a teljes tandíjat oda kívánja adni támogatásként, akkor annak összegét fel kell bruttósítania, és úgy kell a munkavállaló részére odaadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 18.

Utazási költség megtérítése tanulmányi szerződés alapján

Kérdés: Intézményünk tanulmányi szerződést kötött egy dolgozójával. A képzés iskolai rendszerű (főiskola), a dolgozó hallgatói jogviszonyban áll a képzőintézménnyel. A dolgozónak tandíjat nem kell fizetnie, mivel GYES-en lévő kismama, viszont intézményünk vállalta a képzőhelyre történő utazási költség megtérítését. Ez havonta kb. kétszer két napot jelent. Mely jogcímen számolható el jogszerűen az utazási költségtérítés adómentesen?
Részlet a válaszából: […] A képzéshez kapcsolódó járulékos kiadások, így az utazás, szállás, étkezés költsége, nem tartoznak a képzési költségek közé. Az utazási költségek megtérítésére a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó szabályok alkalmazhatók, ha a tanulmányokat a munkáltató rendelte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 8.

Adókötelezettség – cafeteria mellett tanulmányi szerződés

Kérdés: Egyik munkatársunkkal tanulmányi szerződést kötöttünk. Iskolarendszerű képzés keretében 3 féléven keresztül végzi el tanulmányait. 2016-ban 200 ezer Ft cafeteriára jogosult, illetve kifizettünk a tavaszi és őszi félév tandíjaként 2x140 ezer Ft béren kívüli juttatást. 2016-ban mekkora adóterher keletkezik a munkáltatónak a kifizetett béren kívüli juttatások után?
Részlet a válaszából: […] Az adókötelezettség megítélése során a következőkre kell figyelemmel lenni. Az iskolarendszerű képzés költsége béren kívüli juttatásnak minősülne a minimálbér két és félszereséig, azaz 252 500 Ft összeghatárig, azonban az Szja-tv. szerinti éves keretösszegre (200 ezer...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 13.

Képzéshez kapcsolódó juttatások nyújtása munkavállalónak EU-s pályázati forrásból

Kérdés: Költségvetési szervként EU-s pályázati támogatással szakmai továbbképzéseken vesznek részt néhányan. A pályázatban a tandíjak dologi költségként vannak tervezve. A képzésben részt vevőkkel tanulmányi szerződést kötött intézményünk. Az átvállalt tandíj (nem iskolarendszerű, illetve iskolarendszerű képzés esetében) összege béren kívüli juttatásnak minősül-e? A tanulással kapcsolatban gyakran van útiköltség-elszámolás, szállás- és étkezési díj. Hogyan könyveljük ezeket, K1107/K1113 személyi rovatokra, vagy K341 dologi kiadásként egyben mindent a tandíjjal vagy külön-külön? A tanulmányi szerződést rögzítsük előzetes kötelezettségvállalási dokumentumként, vagy a képzést folytató intézménnyel kötött megállapodást? Ha mindkettőt rögzítjük, akkor duplán jelenik meg pl. a tandíj költsége mint lekötött keret. A kifizetőt terheli-e valamilyen kifizetői járulék ezzel kapcsolatban (a továbbképzés a munkáltató érdekében merült fel)? Amennyiben a dolgozó nem tölti le a tanulmányi szerződésben vállalt időt, tőle mely költségek követelhetők arányosan?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nem szerepel pontosan, hogy milyen EU-s pályázatról van szó, azonban az Szja-tv. 1. számú melléklete több olyan esetet is rögzít, amikor ilyen pályázat alapján a munkavállalók adómentesen részesülhetnek egyes képzéssel összefüggő juttatásban.A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 3.

Munkáltató által fizetett képzési költség köztehervonzata

Kérdés: A megbízott óvodavezető a vezetői tisztség betöltéséhez szükséges végzettség megszerzése érdekében főiskolai tanulmányokat kezdett. A munkáltatóval tanulmányi szerződés jött létre, mely szerint a tandíjat kifizeti a munkáltató, a munkáltató nevére szóló számla ellenében. Ennek van-e személyijövedelemadó-fizetési vonzata akár a magánszemély, akár a munkáltató részéről? Továbbá a tandíjkiadást személyi juttatásként vagy dologi kiadásként kell lekönyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 71. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti béren kívüli juttatásnak minősül az iskolarendszerű képzési költség munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből a minimálbér két és félszeresét, azaz 2014-ben 253 750 forintot meg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 8.

Költségvetési normatíva felhasználása

Kérdés: A költségvetési törvényben biztosított 8. sz. melléklet II/3 szociális továbbképzés és szakvizsga támogatás felhasználható-e a továbbképzési kötelezettségét szakirányú második oklevél megszervezésével teljesítő alkalmazott tandíjának kifizetésére?
Részlet a válaszából: […] ...kiadásokra és atovábbképzésen részt vevő helyettesítésének kiadásaira. Az alkalmazottszakirányú másoddiplomás képzésének tandíja a támogatásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 18.
1
2
3