Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

5 találat a megadott tankönyv-értékesítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Tankönyvforgalmazás adózása

Kérdés: Középfokú oktatási intézmény vagyunk, a diákok tankönyvforgalmazása az intézményen keresztül folyik. Megbízásos jogviszonyban 2 pedagógus látja el a tankönyvterjesztést a tankönyvforgalmazó és a diákok között. A megbízott tankönyvfelelősök befizetik az intézménynek a diákok által fizetett könyvek ellenértékét. Az intézmény, a nevére szóló számlák alapján, az összeget (áfás összeg) átutalja a tankönyforgalmazónak. Amikor befizetik az intézmény pénztárába, akkor az összeg áfatartalmát külön kell-e kezelni, befizetendő áfa keletkezik-e? Ha igen, akkor az intézménynek kétszeres áfafizetési kötelezettsége van, miután a tevékenysége nem jogosítja fel áfa-visszaigénylésre?
Részlet a válaszból: […]van szó, mely az Áfa-tv. 22. § (4) bekezdés b) pontja alapján nem tartozna az adó alapjába, hanem inkább arról van szó, hogy az iskola saját nevében (vagy bizományosként) szerzi be a tankönyveket - hiszen a számla is a nevére szól -, és azokat saját nevében továbbértékesíti a tanulók részére. Ebből következően a továbbhárított és beszedett
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. április 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1029

2. találat: Tankönyvek értékesítése és a támogatás

Kérdés: Megváltozott a tankönyvpiaci tv. Eszerint az intézmény nem adhat ki számlát, nyugtát a gyermekektől beszedett pénzről, hanem azt a tankönyvterjesztőknek kell továbbítania és a számlát is ő állítja ki, valamint az áfát is ő fizeti meg utána. Továbbá az iskola a kapott állami és helyi támogatást is a tankönyvterjesztőnek utalja át. A fenti esetben kell-e arányosítani? Az iskola milyen számlát kap a tankönyvterjesztőtől? Mi az adó alapja? Atankönyvterjesztő jutalékot utal az iskolának. Ebben az esetben az iskola milyen számlát állít ki a tankönyvterjesztőnek, milyen SZJ-számmal?
Részlet a válaszból: […]való szigorú, hiánytalan elszámolás szabályainak stb. Helyes tehát az a megítélés, miszerint az intézmény a tankönyvterjesztő nevében és javára szedi be a tanulóktól a pénzt. Ugyanúgy az intézmény a könyveket is a tankönyvterjesztő nevében és javára értékesíti. Ebből következően a számlát is a könyvterjesztő köteles kibocsátani. Amikor az iskola a könyvterjesztő felé továbbítja a nevében és javára átvett pénzösszeget, akkor ezt a gazdasági eseményt nem számlával, hanem az Szt. szerinti egyéb bizonylattal (Szt. 165. §-a) kell dokumentálni. Adóztatandó ügylet (termékértékesítés) ilyenkor nem jön létre, hisz a könyvek ellenérték fejében történő átadásáról a könyvterjesztő és az iskola között nincs szó, ebből következően Áfa-tv. szerinti számlát nem kell kiállítani. Közreműködésért az iskola jutalékot kap a könyvterjesztőtől. Ez a jutalék tulajdonképpen a közreműködésért járó ügynöki díj. Tekintettel arra, hogy az Áfa-tv. a közreműködési díjról, mint szolgáltatásnyújtás ellenértékéről kifejezetten nem rendelkezik, SZJ-számot a számlán nem kötelező feltüntetni. A jutalékot 25%-os adótartalommal kell kiszámlázni. Megítélésünk szerint a tankönyvpiaci tv. 8/C. § (3) bekezdés értelmezése során a 8/C. § (2) bekezdését is figyelembe kell venni. Ez utóbbi szerint a tankönyvtámogatás összegét az iskola a tankönyvforgalmazónak utalja át, az így átutalt összeg pedig álláspontom szerint a tankönyvforgalmazónál képez áfaadóalapot az Áfa-tv. 22. § (2) bekezdés alapján. Hivatkozott jogszabályhely előírása szerint ugyanis az ellenértékbe (adóalapba) beletartozik minden, amit a termékértékesítés teljesítésére kötelezett adóalany akár a megrendelőtől, akár egy harmadik személytől kap, vagy kapnia kell, így különösen az árat befolyásoló államháztartási támogatások. A 8/C. § (3) bekezdés előírása, mely szerint a tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem állítható ki, nincs ellentmondásban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2005. március 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1023

3. találat: Tankönyv-értékesítés

Kérdés: Iskolánk egyik dolgozója az iskola nevében értékesíti a tankönyveket. A számlák az iskola nevére szólnak, az intézmény ezeket teljes összegben kifizeti a kiadónak, vagyis az előzetesen felszámított áfát is. A számlák fedezetét a szülőktől beszedett pénz, illetve állami támogatás adja. Így az iskola "csak technikai közvetítő" a kiadó és a szülő között, aki a végső fogyasztó, az áfa alanya. Miért kell az iskolának az 5% vagy 25% áfát befizetnie, ha azt már egyszer a kiadó felé teljesítette, és amely összeg egyébként sem igényelhető vissza? Mivel az iskola többletjövedelemhez nem jut, miből fedezné ezt az áfabefizetést?
Részlet a válaszból: […]alkalmasságával kapcsolatosan megfogalmazott feltételeket, ezen értékesítésekről kibocsátott számlák esetében is. Az iskola - amennyiben gazdasági tevékenységének ellenértéke a tárgyévet megelőző évben nem érte el a 4 milliós értékhatárt - a tárgyévre választhatott volna alanyi adómentességet. Ha a tankönyv-értékesítések miatt a tárgyévben mégis eléri a szóban forgó értékhatárt, akkor azon értékesítésétől kezdve, amikor ezt az értékhatárt eléri, 5%-os mértékű adót kell felszámítania a termékértékesítésről, amelyet a költségvetésnek be kell vallania, és meg is kell fizetnie. Az áfa megfizetésének a fedezetét a továbbértékesítésről szóló számlában felszámított adó és nem a levonható adó képezi. Az iskola a továbbértékesítési célú beszerzések áfájának csak a támogatásra eső arányát nem helyezheti levonásba, illetve a nem továbbértékesítés céljára, hanem könyvtári felhasználásra beszerzett könyvek áfáját egyáltalán nem vonhatja el. Amennyiben az iskola alanyi adómentességet választott, a 4 millió forintos értékhatárig a könyveket adó felszámítása nélkül értékesítheti, azonban az alanyi mentes tevékenység okán[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. december 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 924

4. találat: Tankönyv-értékesítés

Kérdés: Szeretném tudni a tankönyv-értékesítés folyamatát, a megrendelés utáni kiszállítástól az intézményi értékesítésig. Hogyan tudok számlát adni az intézmény által értékesített tankönyvről? Milyen áfatartalommal számlázom tovább? Továbbértékesítésről van-e szó, 25%-os áfával? A szállítói számlát hogyan egyenlítem ki, hiszen nem mindenki fizet a tankönyvekért?
Részlet a válaszból: […]tankönyvet, illetve könyvet. 2004. január 1-jétől azonban valamennyi tankönyv és könyv adómértéke 5%. Amennyiben az iskola alanyi adómentességet választott, és a tankönyv-értékesítések miatt eléri az alanyi adómentesség 4 millió forintos értékhatárát, akkor azon értékesítésétől kezdve, amikor ezt az értékhatárt elérte, 5%-os mértékű adót kell felszámítani. A 4 millió forintos értékhatárig azonban - amennyiben az iskola alanyi adómentességet választott - nem 0% adót kell felszámítani, hanem ezen összeghatárig az ügylet adót nem tartalmaz. Ha az iskola dolgozója vásárolja meg saját nevében a tankönyveket, majd a saját nevében értékesíti azokat, akkor a tankönyv értékesítése saját nevében, a saját számlatömbjében történik. Ha a dolgozó az iskolával kötött bizományi szerződés alapján értékesíti a tankönyveket, akkor mind az iskolának, mind a dolgozónak a számlatömbjében szerepelnie kell az értékesítésnek (két értékesítés történik ez esetben). Ha a dolgozó nem az iskolával kötött bizományi szerződést, akkor csak a dolgozó számlatömbjében szerepelhet az értékesítés, az iskoláéban nem. A dolgozónak, ha ügynökként végzi a tankönyv-értékesítést, akkor a jutalékát, ha bizományosként, akkor a könyv értékét és bizományosi díját kell számláznia. Az ügynöki tevékenységről 25%-os adómértékkel kell a megbízónak számlát kibocsátani. Amennyiben bizományosként végzi a tankönyv-értékesítési tevékenységet, akkor a könyv értékesítéséről szóló számlának része a bizományos díj összege is, amely összeg járulékos elemként beépül az értékesített termék (könyv) adóalapjába, és annak adókulcsával adózik. Az iskola feltehetően egyenként bevételezi könyvtárába a tartós tankönyveket, könyveket, amelyekről tételes nyilvántartást is vezet, és amely nyilvántartásból egyértelműen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. május 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 733

5. találat: Oktatási intézmény dolgozója által végzett tankönyv-értékesítés

Kérdés: A tankönyv-értékesítést olyan iskolai dolgozó végzi, akinek egyéni vállalkozói igazolványában szerepel ez a tevékenység. Az iskola által adott nyugta-, illetve számlatömbben végezheti-e az értékesítést? Ő az iskola részére a jutalékról számlát ad, amit a dologi kiadások között számolunk el.Az értékesítésből származó bevételek miatt több intézmény árbevétele meghaladja a 2 millió forintos alanyi adómentes értékhatárt, mivel a tankönyvek egy részének nem 0 az áfakulcsa. Van-e lehetőség ennek visszaigénylésére, vagy be kell fizetni a költségvetésbe (az arányosítás mértéke minimális lenne)?
Részlet a válaszból: […]a számla adóigazgatási azonosításra való alkalmasságával kapcsolatosan megfogalmazott feltételeket, ezen értékesítésekről kibocsátott számlák esetében is. Amennyiben az iskola a tankönyv-értékesítések miatt eléri az alanyi adómentesség 2 millió forintos értékhatárát, akkor azon értékesítésétől kezdve, amikor ezt az értékhatárt elérte, azon tankönyvek esetén, amelyek nem 0 adómérték alkalmazására jogosultak, 12%-os mértékű adót kell felszámítani. A 2 millió forintos értékhatárig azonban - amennyiben az iskola alanyi adómentességet választott - nem 0% adót kell felszámítani, hanem ezen összeghatárig az ügylet adót nem tartalmaz. Az értékhatár elérésétől azonban, a tankönyvjegyzékben szereplő és 0 kulcs alkalmazására jogosult tankönyvek esetén 0, a többi könyv esetében 12% a felszámítandó adó mértéke, amelyet a költségvetésnek be kell vallani, és meg is kell fizetni. Ha a dolgozó vásárolja meg saját nevében a tankönyveket, majd a saját nevében értékesíti azokat (ami nem valószínű), akkor a könyv értékesítését a saját számlatömbjében kell szerepeltetnie. Ha a dolgozó az iskolával kötött bizományi szerződés alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2004. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 576