143 talált cikk a távollét kifejezésre

Kérdés: Önállóan működő és gazdálkodó bentlakásos szociális intézmény vagyunk. A 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet szerint magasabb vezetőnek minősül az önálló intézmény vezetésére a fenntartó által kinevezett vagy megbízott vezető, valamint annak helyettese. Kérdésem, hogy az intézményvezető ápoló, akit az intézményvezető nevez ki és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, és aki az intézményvezetőt távollétében helyettesíti, magasabb vezetőnek vagy vezetőnek minősül-e?

Kérdés: Hivatalunk köztisztviselője 2010 márciusában keresőképtelenné vált, és csak május elején tudott újra munkába állni. Keresőképtelensége az alábbiak szerint alakult: március 29-től április 14-ig betegszabadságon (13 nap), majd azt követően április 15-től május 9-ig (25 nap) táppénzen volt, május 10. napján állt munkába, így véleményünk szerint a Ktv. 49/F. § (2) bekezdése alapján a neki járó cafeteriajuttatást csökkenteni kell, mivel ebben a 30 napot meghaladó időtartamban sem illetményre, sem átlagkeresetre nem volt jogosult. Dolgozónk egy munkajogász által megerősítve más álláspontot képvisel: szerinte a betegszabadság idejére illetmény illeti meg, csak csökkentett összegben [mivel a Ktv. 71. § (3) bekezdése szerint ahol jogszabály távolléti díjat említ, ott illetményt kell érteni, az Mt. 137. § (3) bekezdése szerint pedig a betegszabadság ideje alatt a távolléti díj 70%-a jár], álláspontunk szerint azonban az, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás alapja a távolléti díj (illetmény), még nem teszi azzal azonossá. Hasonló a helyzet a táppénz esetében is, mivel a táppénz alapja általában az átlagkereset, így véleménye szerint részesült olyan juttatásban, amely szerint a cafeteriajuttatásait nem kellene csökkenteni. Kérdésünk a fentiek alapján, hogy a betegszabadság idejére járó juttatás illetménynek vagy a táppénz átlagkeresetnek minősül-e, mivel ezekben az esetekben nem csökkenthető a cafeteria kerete? Szintén a fenti eset kapcsán dolgozónk (és munkajogásza) kifogásolja a cafeteriajuttatás csökkentésének számítási metódusát. Mi az egész évre járó juttatást osztottuk egynapi összegre, és szoroztuk meg a keresőképtelenség teljes időtartamával (42 nap) – amibe minden napot beleszámítottunk, függetlenül attól, hogy a betegszabadságnál csak munkanapra és fizetett ünnepre jár pénz –, míg szerintük legfeljebb a 30 napon felüli időszakra jutó (12 nap) összeggel lehetne a juttatást csökkenteni. Álláspontunkat a Ktv. 49/F. § (2) bekezdésének azon szófordulatával támasztjuk alá, hogy az "azon időtartam vonatkozásában, amelyre illetményre vagy átlagkeresetre nem volt jogosult" szövegrész a 30 napos feltétel bekövetkeztével a teljes időtartamot kiveszi a juttatásra jogot adó időszak alól, tehát nem köti ahhoz, hogy a pl. betegszabadság számításánál a hétvégékre nem jár juttatás.

Kérdés: 2010. évre az önkormányzat a köztisztviselőknek megállapította a cafeteriajuttatást az illetményalap ötszörösében (minimum, de kötelező). Előrehozott öregségi nyugdíjam miatt a felmentési idő fele 2010. június 28-án letelik, ez az utolsó munkában töltött nap. A megállapított 2010. évi cafeteriajuttatást (nyilatkozatom szerint) 2010. június 28-ig teljes egészében kimerítem, s a felmentési időm 2010. december 28-án telik le, időarányosan vissza kell-e fizetnem a juttatást?

Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a dolgozó fizetés nélküli szabadságának megszűnését követően kiadandó szabadságot a következő esetben? Táppénz: 2005. 08. 24.-2006. 02. 23. Első gyermek születése: 2006. 02. 24. Szülési szabadság: 2006. 02. 24.-2006. 08. 10. GYED: 2006. 08. 11.-2007. 11. 04. Második gyermek születése: 2007. 11. 30. Szülési szabadság: 2007. 11. 05.-2008. 04. 20. GYED: 2008. 04. 21.-2009. 11. 30.

Kérdés: Köztisztviselő jubileumi jutalmának megállapításánál mely időtartamok vehetők figyelembe az alább felsoroltak közül? 1972. 08. 03.-1979. 05. 08. Lakásépítő Vállalat 1979. 05. 09.-1989. 01. 31. mgtsz, majd ksz, majd szöv. 1989. 02. 01.-1989. 11. 19. mgtsz, majd ksz, majd szöv. 1989. 11. 20.-1990. 01. 10. mgtsz, majd ksz, majd szöv. 1990. 01. 11.-1997. 07. 31. mgtsz, majd ksz, majd szöv. – szülés miatti távollét 1997. 08. 01.-1997. 11. 09. GYES 1997. 11. 10.-1999. 01. 31. passzív GYES 1999. 02. 02.-2000. 01. 27. munkanélküli 2000. 01. 28.-2000. 04. 13. munkanélküli – átképzési támogatás 2000. 05. 02-től jelenleg is köztisztviselő A szülés és GYES miatti időt, ami alatt a szövetkezetnél állt alkalmazásban, teljesen be kell számítani a jubileumi jutalomra jogosító időnél, vagy csak 1992. 06. 30-ig? A passzív GYES beszámít a jubileumi jutalomba?

Kérdés: Egy önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező szociális intézmény gazdasági vezetője megbízott vagy kinevezett vezető-e? A gazdasági vezető az intézmény alapító okirata, illetve Szervezeti és működési szabályzata szerint az intézményvezető általános helyettese annak távolléte esetén. A 257/2000. (XII. 26.) Korm. rend. 3/A. § szerint csak az intézmény vezetője kinevezett vezető. Ennek értelmében az összes többi vezető megbízott? Tehát a gazdasági vezető is? Jól gondolom-e, hogy ha a gazdasági vezető megbízott vezető, akkor az ő munkaköre nem gazdasági vezető, hanem mondjuk főkönyvelő, és mint főkönyvelő van megbízva a gazdasági vezetői feladatokkal, mely feladatokért vezetői pótlék jár, melyet jelenleg is megkap? Továbbá a 257/2000. (XII. 26.) Korm. rend. 4. sz. melléklete szerint jár az intézményvezető általános helyettesének (aki szintén a gazdasági vezető, vagyis a főkönyvelő) a pótlékalap minimum 100%-a? Jól értelmezem-e a jogszabályt, miszerint a gazdasági vezetéssel és az intézményvezető általános helyettesítésével megbízott "főkönyvelő" kétfelé vezetői pótlékra jogosult (véleményem szerint a gazdasági vezetői megbízás nem mosható összes az intézményvezető helyettesi megbízással)? A munkáltató szerint két jogcímen vezetői pótlék nem adható, de kétféle vezetői megbízás igen?

Kérdés: Egy megyei önkormányzatnál a főjegyző munkáltatói jogkört lát el törvényi előírás alapján. A főjegyző illetmény és egyéb juttatások esetében gyakorolja a kötelezettségvállalási, utalványozási jogkört. Rendelkeznie kell-e a jogkörök gyakorlásához a megyei önkormányzat elnökének felhatalmazásával?

Kérdés: Köztisztviselőnk várhatóan 2009. április 3-án fog szülni. Dolgozónk 2009. március 13-ig szeretne dolgozni. Március 16-tól kezdi meg a szülési szabadságát. A szülési szabadság időtartama alatt milyen különjuttatások és milyen mértékben járnak neki (étkezési utalvány, ruházati költségtérítés, 13. havi illetmény)? GYES és GYED ideje alatt jár-e neki valamilyen különjuttatás?

Kérdés: Kérjük állásfoglalásukat a részmunkaidős munkavállalók szabadságával kapcsolatban! A Kjt., illetve az Mt. szerint a közalkalmazottnak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató őt nem teljes munkaidőben alkalmazta. Ha a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló csak a hét meghatározott napján végez munkát úgy, hogy hetenként kettőnél több napon nem dolgozik, a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot. Kérjük, segítsenek ezt értelmezni az alábbi példákon keresztül! Példa 1.: A munkavállaló heti 20 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 8.00-16.00. Kedd: 8.00-16.00. Szerda: 12.00-16.00. Csütörtökön és pénteken nem dolgozik. Példa 2.: A munkavállaló heti 24 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Hétfő: 14-19-ig. Kedd: 8-15-ig. Szerda: 14-19-ig. Csütörtök: 8-15-ig. Pénteken nem dolgozik. Példa 3.: A munkavállaló heti 16 órában dolgozik az alábbi munkaidő-beosztásban: Kedd: 10-18 óráig. Csütörtök: 10-18 óráig. Hétfő-szerda-pénteken nem dolgozik. Általános szabály szerint a dolgozó (pl. hivatali munkarendnél), ha egy hétre kíván mentesülni a munkavégzés alól, 5 nap szabadság kivételével mentesül egy hétre a munka alól. De hány napot kell kiírni a dolgozónak, ha egy héten csak 1 vagy 2 nap nem dolgozik szabadság miatt? Továbbá mi a helyzet a munkaszüneti napok körüli munkarenddel? Szombati munkanapokra a teljes munkaidős, hivatali munkarendben dolgozó alkalmazottaknak a szombati munkanapra szabadságot kell kiírni, ha nem kívánnak dolgozni. Az első példából kiindulva, ha a munkaszüneti nap csütörtökre esik, a pénteki nap pedig pihenőnap a rendelet szerint, akkor a munkavállaló, mivel hétfő-kedd-szerdán ledolgozza a heti 20 órát, nemhogy a pihenőnapot, de a munkaszüneti napot is ledolgozza. Kérjük állásfoglalásukat ez ügyben!

Kérdés: A 2005. évi 13. havi juttatásra való jogosultsággal kapcsolatos levelüket olvastam a 99. szám 2101. számú kérdésére adott válaszban. Ehhez kapcsolódóan a következő a kérdésem: köztisztviselő dolgozónk 2005. június 14-től szülési szabadságon volt, majd gyermekgondozási díjban részesült. 2006. januárban, az akkor hatályos szabályok szerint részére nem járt a 13. havi illetmény vagy annak arányos része. A köztisztviselő részére utólag meg lehet-e állapítani a 13. havi (0. havi) juttatást, és ha igen, teljes összeg illeti-e meg vagy időarányos rész? Történt-e ezzel kapcsolatban jogszabályváltozás?