Férfi kolléga nyugdíjazása II.

Kérdés: Ha a férfi dolgozó a 65. életévét betölti novemberben, és nem kéri felmentéssel a jogviszonyát megszüntetni, hanem marad tovább, fél–egy év múlva kérheti a jogviszonyának megszüntetését felmentéssel, vagy a felmentés akkor már nem fog járni, csak abban az esetben, ha a munkaadó mond föl a munkavállalónak felmentéssel? (Ebben az esetben pedig nem jár a végkielégítés.) Jól értelmeztem?
Részlet a válaszából: […] ...feltételnek.A felmentéshez kapcsolódik a felmentési idő, aminek legalább a felére fel kell menteni a közalkalmazottat a munkavégzés alól távolléti díj fizetése mellett. Ez attól függetlenül jár, hogy a közalkalmazott nyugdíjjogosult-e vagy sem. A végkielégítésnél más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Megszűnt intézmény foglalkoztatottjainak helyzete

Kérdés: Költségvetési intézmény kormányrendelet alapján jogutód nélkül fog megszűnni. Eddigi közfeladatait az alapító szerv többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok fogják ellátni. A feladatokkal összefüggő feladatkörökben foglalkoztatott közalkalmazottak egy része a gazdasági társaságokhoz kerül. Azon közalkalmazottak, akik nem kerülnek át a gazdasági társaságokhoz, milyen juttatásra jogosultak? A végkielégítésen kívül jár-e nekik felmentési idő, vagy amennyiben már nincs annyi idő hátra a megszűnésig, akkor a felmentési időre jutó távolléti díjnak megfelelő összeg?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 25/C. §-ának (7) bekezdése így rendelkezik: „ha az alapító a költségvetési szerv útján ellátott közfeladatota) az alapító közvetett vagy közvetlen, legalább többségi befolyása alatt álló, vagyb) az államháztartásról szóló törvény szerint az alapításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Jegyző felelőssége a választási kiadások tekintetében

Kérdés: Az Ávr. 55. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás ellenjegyzésére a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy jogosult. Az adott hivatal esetében a gazdasági vezető jogosult pénzügyi ellenjegyzésre, illetve érvényesítésre. A gazdasági vezető távolléte, illetve akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy. A hivatal jegyzője, jegyzői utasítás alapján a hivatal gazdálkodásának egy részét, a választásokat kiveszi a gazdasági vezető kezéből, a választási kiadások pénzügyi ellenjegyzésére egy másik alkalmazásban lévő személyt jelölt ki. Véleményünk szerint az Ávr. 11. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását a hivatal gazdasági vezetője nem tudja teljeskörűen ellátni. A gazdasági vezető felelőssége az utasítás ellenére a hivatal teljes gazdálkodására vonatkozik, annak ellenére, hogy jogait nem tudja gyakorolni. Az utasítás nem terjed ki a helyettesítés rendjére. Véleményünk szerint az utasítás szabálytalan, a gazdálkodás zárt rendszerét sérti, és visszaélésre adhat lehetőséget. A kijelölt személy nem rendelkezik rálátással a gazdálkodás teljes vertikumára. A gazdasági vezető helyesen jár el, ha a választási költségek megjelenését magában foglaló adatszolgáltatásért nem vállal felelősséget, és nem írja alá? Ebben az esetben ki jogosult az adatszolgáltatást aláírni?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi XXXVI. törvény 66. §-ának (3) bekezdése szerint a helyi választási iroda vezetője a jegyző.A 3/2024. IM rendelet az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:„1. § (1) A Nemzeti Választási Iroda (a továbbiakban: NVI) az országgyűlési képviselők időközi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Karbantartó alkalmazása

Kérdés: Önkormányzati fenntartású családsegítő központban nyugdíjast lehet-e alkalmazni munkaviszonyban határozott időre, a keresőképtelenség miatt tartós távolléten lévő karbantartó kolléga helyére?
Részlet a válaszából: […] Az önkormányzati fenntartású családsegítő központ a Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézmény. A Kjt. hatályáról szóló 1. § (1) bekezdése így rendelkezik: „E törvény hatálya – ha törvény eltérően nem rendelkezik – az állami és a helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Hozzátartozó halálával összefüggő munkavégzés alóli mentesülés

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszonyban, részmunkaidőben (heti 8 órában foglalkoztatott, heti 1 alkalommal dolgozó) dolgozónak jár-e a 2 nap közeli hozzátartozó halála miatt munkavégzés alóli mentesülés? Ha igen, akkor hogyan kell ezt kiadni a részére? A szabadságát órában tartjuk nyilván.
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés alól, vagyis olyan helyzet áll elő, mintha az érintett egyáltalán nem lenne jogosult a törvényben előírt két munkanapnyi távollétre.Mivel a kérdés egyértelműen nem szabályozott, ilyen esetben az alapelvekhez indokolt visszanyúlni. Az Mt. 6. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. szeptember 3.

Igazgatói feladatok ellátása

Kérdés: Óvodánk igazgatójának vezetői megbízása 2023. december 18. napjától 2028. augusztus 15. napjáig szól. Az igazgató asszony kisbabát vár, április végéig dolgozott, utána táppénzen, szülési szabadságon, majd gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadságon lesz. Ki lehet-e írni, illetve hogyan kell kiírni a pályázatot az igazgatói megbízásra, valamint meddig és hogyan látható el helyettesítéssel az igazgatói feladat? Ebben az esetben csak az SzMSz szerinti helyettesítés jöhet szóba? Új igazgatói pályázat abban az esetben írható ki, ha az intézménynek nincs igazgatója. Tartós helyettesítés akkor lehetséges, ha a munkakör nincs betöltve, a pályázati vagy álláshirdetési eljárás idejére, vagy sikertelen pályázati vagy álláshirdetési eljárás esetén.
Részlet a válaszából: […] ...akadályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák.A fentiek alapján a fenntartónak az óvoda igazgatója tartós távolléte idejére elsődlegesen pályázat alapján 5 évnél rövidebb időre adott igazgatói megbízás alapján indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító idő

Kérdés: Egy óvodapedagógus idén lenne jogosult a 25 éves jutalomra a besorolási időtartamok, közalkalmazotti jogviszonyok alapján. Azonban az egyik óvodában 1992. 09. 01. – 2000. 03. 05. volt közalkalmazotti (óvónő) jogviszonyban, viszont a megszűnés módja a bemutatott iratok alapján: „egyéb módon: elbocsátás a Kjt. 35. § értelmében” történt. Ez a jogviszony a megszűnési módra tekintettel beszámítható-e a köznevelési jutalomra jogosító időbe, a Púétv. a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerint?
Részlet a válaszából: […] ...azokét az időszakokét tehát, amikor – akár hosszabb időn át   – munkavégzésre nem is került sor (pl. gyermek gondozása miatti távollét miatt). Ez is amellett szól, hogy a munkavégzés időtartamait be kelljen számítani, függetlenül a jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 16.

GYES-ről visszatérő anyuka szabadsága

Kérdés: GYES-ről visszatérő munkatársunk a szülési szabadság igénybevétele előtt vezetői pozícióban volt (szociális intézmény), amely alapján megillette őt +5 nap vezetői/beosztás szerinti pótszabadság. A számításnál figyelembe kell vennem ezt a +5 nap vezetői szabadságot, vagy csak az alapszabadságot és a gyermek után járó pótszabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...az alapszabadságára, hanem az ezen a címen járó pótszabadságára is jogosult.Tehát a kérdést az dönti el, visszavonták-e tőle a tartós távolléte idejére a vezetői megbízását vagy sem.(Kéziratzárás: 2024. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Munkába járás költségei

Kérdés: Cégünknél a munkaszerződésekben a munkavégzési hely az alábbiak szerint van rögzítve: "A munkavégzés helye a munkáltató székhelye, illetve telephelyei." A szokásos munkavégzési hely azonban ezek közül vagy az egyik, vagy a másik, tehát csak alkalmanként fordul elő, hogy a telephelyen dolgozóknak el kell utazniuk a székhelyre vagy fordítva. Ezek egyébként eltérő megyében vannak. Amennyiben tehát egy, rendszerint a telephelyen munkát végző munkavállalónak a munkáltató utasítására a székhelyen kell munkavégzésre megjelennie, és oda a lakó- vagy tartózkodási helyéről saját gépkocsijával utazik el, ez az út nem számolható el részére kiküldetési rendelvénnyel? Ez munkába járásnak minősül, és így adómentesen csak max. 30 Ft/km számolható el? Mi a helyzet abban az esetben, ha a munkavállaló először a telephelyre megy otthonról, majd onnan utazik el saját gépkocsijával a székhelyre munkát végezni? Ez esetben már elszámolható az utazás kiküldetésként? Végül, amennyiben egy munkavállaló munkavégzési helyeként a munkaszerződésben pl. egy megye területe szerepel, lakóhelyéről saját gépkocsival utazva a konkrét munkavégzési helyre, csak munkába járásról beszélhetünk, és kiküldetésként adómentesen nem számolható el részére az utazás, csak az egyes munkavégzési helyek közötti utak?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló feladatának kijelölt helyére történő eljutás (üzleti partnerek, ügyfelek felkeresése stb.), valamint az ezzel összefüggő távollét során szükséges közlekedési és más (pl. szállás, étkezés) kiadásokból adódik.A költségek megtérítése tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Felbontott tanulmányi szerződés

Kérdés: Központi költségvetési szerv tanulmányi szerződést kötött egyik munkavállalójával. A munkavállaló 2022-ben megszerezte az oklevelét, és a tanulmányi szerződésben a megszerzéstől számított további két évet vállalt az intézmény alkalmazásában. A vállalt idő még nem telt le, de felmondott, így időarányosan vissza kell fizetnie a képzési és vizsganapokra kifizetett távolléti díjat, illetve a tandíjat. Ezzel kapcsolatosan az a kérdés merült fel, hogy a visszafizetett összeget milyen rovaton kell szerepeltetni? B411-re gondoltam, mint Következő év(ek)ben személyi juttatások, azok közterheinek visszatérülése.
Részlet a válaszából: […]

Az Áhsz. 15. melléklete alapján a munkavállaló által visszafizetett összeget a B411. Egyéb működési bevételek rovaton kell elszámolni.

(Kéziratzárás: 2023. 11. 19.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.
1
2
3
14