Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

20 találat a megadott telefonadó tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Vélelmezett magáncélú telefonköltség elszámolása

Kérdés: A havi telefonszámla 20%-át mint magáncélú használatot a főkönyvben személyi juttatásként kell-e könyvelni?
Részlet a válaszból: […]kell elszámolni. A telefonköltségnek, ha nem kerül elkülönítésre a magánbeszélgetések összege, akkor kötelező a 20%-os mértéke után a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályokat alkalmazni. Mivel a költségvetési szerveknek az adó- és járulékterheket kötelező elkülöníteniük a könyvvezetésükben, emiatt - a telefonköltség 20%-át a személyi juttatásokon belül az egyéb költségtérítések között, - a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. augusztus 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2442

2. találat: Munkahelyi telefon magáncélú használata

Kérdés: Községi önkormányzat nevében kérem, nyújtsanak segítséget a munkahelyi telefon magáncélú használatával kapcsolatban! 2008. évben az önkormányzat hogyan jár el szabályszerűen a kiszámlázás a dolgozó felé, telefonbeszélgetések alátámasztása (hivatali, magáncélú) természetbeni juttatás meghatározása, feladása stb. tekintetében?
Részlet a válaszból: […]természetbeni juttatásnak minősül. A telefonszolgáltatás magáncélú és a hivatali célú használata tételes kigyűjtéssel állapítható meg, amelynek eredményeképpen lehet a magáncélú használatot mint közvetített szolgáltatást a munkavállaló felé továbbszámlázni. Amennyiben a tételes kigyűjtés nem lehetséges, vagy túl nagy adminisztrációs terhet jelentene, akkor lehetőség van az Szja-tv. 69. § (12) bekezdésének alkalmazására, amely szerint a magáncélú használat értéke a kifizetőt terhelő kiadás 20 százaléka. Amennyiben a magáncélú használat telefononként vélelmezett 20 százalékát (a számla áfával növelt végösszegének 20 százalékát) a magánszemély nem téríti meg, akkor a meg nem térített összeg 54 százalékos személyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 2207

3. találat: Cégtelefon számviteli elszámolása

Kérdés: Intézményünkben a magáncélú telefonhasználatra vonatkozóan a szolgáltatás 20 százaléka után fizetjük meg a közterheket, és ezt nem téríttetjük meg a dolgozókkal. A telefonszámlákat az 55. (szolgáltatások) és 56. (áfa) főkönyvi számlákra könyveljük le a teljesítéskor. Kérdésünk, hogy az adókötelezettség alapjául szolgáló összeget (telefonszámlák 20 százalékát) át kell-e könyvelni a dologi kiadásokról a személyi juttatások közé (51-52.), mivel ez természetbeni juttatásnak minősül?
Részlet a válaszból: […]költségtérítés és hozzájárulás számlán kell elszámolni. A magáncélú használatot terhelő személyi jövedelemadót az 57221. Munkáltató által fizetett személyi jövedelemadó számlán kell kimutatni. A magáncélú telefonhasználat után jelentkező társadalombiztosítási járulékot, egészségügyi hozzájárulást, munkaadói járulékot az általános szabályok szerint kell az 53. Munkáltatót terhelő járulékok között szerepeltetni. A telefonszámla fennmaradó részét lehet csak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2008. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1924
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Magáncélú telefonbeszélgetések nyilvántartása

Kérdés: Önkormányzatunk két legnagyobb intézményében erre alkalmas szoftver segítségével különítjük el a hivatalos, illetve magánhívásokat. A dolgozók két kódot kaptak a magán-, illetve a hivatalos hívások elkülönítéséhez. Havonként kinyomtatjuk a hívások részletes listáját, mely tartalmazza a hívott számot, körzetet, dátumot, időpontot, időtartamot, hívás díját. A többi telefonvonallal rendelkező intézményünknél kézzel vezetik a hívások nyilvántartását, a következő adattartalommal: dátum, felhívott állomás neve és száma, beszélgetés tárgya, ideje. A fent részletezett nyilvántartásaink megfelelnek-e a törvényi előírásoknak?
Részlet a válaszból: […]elkülönítése megvalósítható. Azonban a módszer kialakításánál célszerű figyelembe venni az Art.-nak a bizonylatkezelésre, nyilvántartás-vezetésre vonatkozó szabályait. Elfogadható például - a kérdésben is említett módon - az üzleti és magánbeszélgetések eltérő kódoláson alapuló elkülönítése. De elfogadható a hívásnapló vezetése is. Mindkét módszer alkalmas arra, hogy a hivatali és a magáncélú beszélgetések díja elkülöníthető legyen, és igazolható akár az is, hogy egyáltalán nem történt magánbeszélgetés. A magánszemély kódválasztása vagy a hívásnaplóba való bejegyzése olyan nyilatkozatnak minősül, amelyet az adóhatóságnak mindaddig el kell fogadnia, amíg nem tudja bizonyítani annak[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. december 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1901

5. találat: Hivatali telefonok magáncélú használata

Kérdés: Polgármesteri hivatal vagyunk, és felmerült a kérdés, hogy a hivatal átvállalhatja-e a magáncélú telefonhívások költségét, vagy kötelező továbbszámláznia a dolgozóinak, mert azt a tájékoztatást kaptuk, hogyha a hivatal átvállalja, akkor az ÁSZ büntetésére számíthatunk. Másik kérdésünk, hogy az APEH milyen típusú elszámolást, bizonylatot fogad el hivatalosan? Hivatalunk rendelkezik olyan technikai eszközzel, amivel a 01 és 02 előválasztó beütésével megkülönbözteti a magán- és hivatali célú beszélgetéseket a telefonközpont, és erről hó végén személyekre lebontottan részletes listát lehet lehívni. Elég-e, ha a dolgozó ezen a részletes listán aláírásával elismeri a magánhívásait, és az erről készített számla összegét a hivatali pénztárba befizeti? Vagy kell-e ehhez még hívásnaplót is vezetnie? A hívásnaplóban csak a magáncélú vagy a hivatali beszélgetéseket is vezetni kell-e? Amennyiben csak a magáncélú hívást kell vezetni, a pontos dátum és időpont mellett fel kell-e tüntetni a hívott fél telefonszámát vagy nevét is?
Részlet a válaszból: […]esetén nem szükséges külön hívásnaplót vezetni. Amennyiben az ismertetett módon elkülönített magánbeszélgetések díját kiszámlázzák a munkavállalók felé, akkor a hivatalnak nem keletkezik adófizetési
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1881

6. találat: Magáncélra használt céges telefon költségeinek bizonylatolása

Kérdés: A magáncélú telefonhasználat munkavállaló általi megtérítésének bizonylatolásával kapcsolatos a kérdésem. A költségvetési intézmény döntése alapján elkülöníti a dolgozók telefonhasználatát magán- és hivatali célú részre. A magáncélú használatot a dolgozóval megtérítteti bérből történő levonással (természetesen a munkavállaló hozzájárulása mellett). Így adókötelezettsége a munkáltatónak nem keletkezik a telefonkiadások kapcsán. Kérdésem, hogy a dolgozótól levont telefonköltség térítéséről kell-e számlát kiállítani (ha áfaadóalany, illetve ha áfakörön kívülinek minősül a költségvetési intézmény), vagy elegendő számviteli bizonylat (értesítés a dolgozó és a számfejtés részére a magáncélú használatról)?
Részlet a válaszból: […]sem. Ha a munkaadó költségvetési intézmény, az Áfa-tv. 4. vagy 4/A. §-a alapján nem minősül áfaadóalanynak, akkor nem lesz köteles számla kiállítására, mivel nem vonatkoznak rá az Áfa-tv. bizonylatkibocsátására vonatkozó, az Áfa-tv. 43. §-ában foglalt rendelkezései. Ennek megfelelően elegendő, ha a munkaadó a számviteli törvény (Szt.) szerinti számviteli bizonylatot állít ki a munkavállaló számára. Amennyiben a költségvetési intézményre kiterjed az Áfa-tv. hatálya, a munkáltató köteles a magáncélú telefonhasználat munkavállaló általi megtérítéséről a kérdéses esetben számlát kiállítani. Ennek oka az, hogy mivel a magáncélú telefonhasználat megtérítése a munkabérből való levonás útján valósul meg, nem teljesülhet az Áfa-tv. 43. § (1) bekezdés b) pontjában megfogalmazott feltétel, mely szerint a teljesítéssel egyidejűleg készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő eszközzel fizetés történik, ezért az Áfa-tv. 43. § (1) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. november 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1853

7. találat: Cég telefonjának magáncélú használata II.

Kérdés: Az intézmény épületében a szabad helyiségeket bérbe adjuk. A bérlők teljes mértékben megfizetik az általuk használt telefonok költségeit - alapdíj és hívásdíj. A dolgozók részére a magánhívások az alapdíj beszámítása nélkül kerülnek kiszámlázásra, mivel az alapdíjat a bérlők megfizetik. Helyes-e ez a gyakorlat?
Részlet a válaszból: […]terhelő kiadásból nem térít meg. A kérdésből kitűnően a telefon előfizetési díját az épületben bérleménnyel rendelkezők teljes mértékben megfizetik. Feltehetően így rendelkeztek a bérleti szerződésben. Ebből az következik, hogy - a szerződésben szabályozott bérlői kötelezettség miatt - a bérbeadónak nincs a telefon-előfizetési díjjal kapcsolatban fizetési kötelezettsége, így e kiadás nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1812

8. találat: Cég telefonjának magáncélú használata I.

Kérdés: A hivatal dolgozói a munkájukhoz biztosított telefont úgy használják, hogy a telefonáláshoz két kódot kaptak, a magán-, illetve a hivatalos hívások elkülönítéséhez. A hivatalos kóddal történő hívások ellenőrzése során az alábbi kérdések merültek fel: A dolgozóknak a tételes lista alapján kellett megjelölniük a hivatalos partnerek nevét. Hogyan kell minősíteni az alábbi hívásokat: - A dolgozó a céges kóddal hívja fel családját, hogy túlóra miatt később megy haza. - Saját adóbevallása, bankszámlája, nyugdíjazása miatt telefonál céges kóddal. - Tudakozó, kék szám hívása.
Részlet a válaszból: […]meghatározni. Ennek során a részletes telefonszámlából tételesen el kell különíteni a magán- és a hivatalos célú beszélgetések költségét és ezek arányát a beszélgetések összes költségén belül. Ezután a kiszámított arány figyelembevételével meg kell határozni a nem forgalomarányos kiadás (előfizetési díj) magáncélú használatra jutó részét. Az így meghatározott összeg számít a magánszemély adóköteles bevételének. Ha a magánszemély ezt az összeget nem, vagy nem teljes egészében téríti meg a kifizetőnek, akkor a meg nem térített részt 54 százalékos személyi jövedelemadó terheli. A kérdésből kitűnően a hivatalos és a magánbeszélgetések tételes elkülönítése a kódszámok használatával megtörtént, így az adókötelezettség is könnyen megállapítható. Más kérdés, hogy mely beszélgetések számítanak magán-, és melyek hivatalos célú beszélgetésnek. Tekintettel arra, hogy a költségeket a kifizető (munkáltató) viseli, az esetleges adókötelezettség is őt terheli. Ebből az következik, hogy a munkáltató dönti el, hogy mely beszélgetéseket tekinti hivatalos célúnak és melyeket magáncélúnak. Természetes, hogy azok a beszélgetések, amelyek a munkavégzéssel, a munkaköri feladatok ellátásával függnek össze, hivatalos beszélgetésnek minősülnek. Ennek megfelelően a munkáltató hivatalosnak minősítheti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1811
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

9. találat: Cégtelefon magáncélú használata

Kérdés: Hivatalunknál a dolgozók nyilatkoztak írásban, hogy magáncélra nem használják a telefont. A magáncélú használatot a hivatal vezetője nem is engedélyezi. Ebben az esetben mentesülünk-e a magáncélú használat utáni adóbefizetési kötelezettség alól?
Részlet a válaszból: […]tételes elkülönítésével lehet meghatározni. Ennek során a részletes telefonszámlából tételesen kell elkülöníteni a magán- és a hivatalos célú beszélgetések költségét és ezek arányát a beszélgetések összes költségén belül, majd ezen arány figyelembevételével meg kell határozni a nem forgalomarányos kiadás (pl. előfizetési díj) magáncélú használatra jutó részét is. Az így meghatározott kiadás(rész) számít a magánszemély adóköteles bevételének, amelyet - ha a magánszemély nem téríti meg a kifizető részére - 54 százalékos személyi jövedelemadó terhel. Abban az esetben, ha a kifizető nem készíti el az előzőekben említett tételes elkülönítést, akkor a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó számla értékének 20 százaléka számít adóköteles bevételnek, amely után a kifizetőnek - a természetbeni juttatásokra vonatkozó szabályok szerint - meg kell fizetnie az 54 százalékos személyi jövedelemadót és valamennyi ezzel kapcsolatos járulékot. A cégtelefon magáncélú használata miatti adófizetési kötelezettség alól csak akkor mentesül a kifizető, ha vagy tételesen elkülöníti a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. szeptember 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1795
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Telefonhasználat továbbszámlázása

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervként a dolgozók magán-telefonbeszélgetéseinek egy részét közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzuk részükre, de nem minden magánbeszélgetés kerül kiszámlázásra. (A magánbeszélgetések kóddal kerülnek elválasztásra a hivatali célú beszélgetésektől.) Önállóan gazdálkodó szervezetként működünk, amelyik mind adóköteles, mind adómentes tevékenységet egyaránt folytat. Van ezenkívül egyéb közvetített szolgáltatásként továbbszámlázásra kerülő telefondíj is, pl. a bérbe adott helyiséget bérlő telefonköltsége. Hogyan kell a telefondíj áfáját helyesen elszámolni? Pl. 1200 forint bruttó telefonszámla, 200 forint magánbeszélgetési díj, melyből 100 forint továbbszámlázásra kerül, 100 forint pedig nem, továbbá van még 100 forint egyéb közvetített szolgáltatás (a bérbe adott helyiségben lévő telefon díja).
Részlet a válaszból: […]forintnyi magánhasználat, amely nem kerül továbbszámlázásra), amelyre jutó áfa ezen okból le nem vonhatónak minősül. Ha nem volt magánhasználat, illetve volt, de az mennyiségében teljes egészében megtérítésre került, akkor gazdasági tevékenységen kívüli célra történő igénybevétel címén nem kell csökkenteni a levonható adó összegét, hiszen a megtérített magánhasználat a kiszámlázás mellett történő megtérítés által gazdasági tevékenységgé válik. 2. Amennyiben volt meg nem térített magánhasználat, akkor az ezen rész áfájával csökkentett áfaösszeg tekintetében kell tovább vizsgálódni. A továbbiakban azt kell vizsgálni, hogy amennyiben volt az adóalanynak tárgyi adómentes tevékenysége, akkor az milyen arányt képviselt az össztevékenységének bevételében, mivel csak az adóköteles tevékenység arányában vonható le az előzetesen felszámított adó (természetesen ha volt meg nem térített magánhasználat, akkor annak összegével csökkentett adó tekintetében kell végezni a vizsgálatot). Amennyiben volt magánhasználat, de azt annak használója megtéríttette, akkor az első lépésben nem kell csökkenteni a levonható adó összegét. Ez esetben az Áfa-tv. 8. § (4) bekezdése szerinti közvetített szolgáltatást nyújt az adóalany, amely szolgáltatás áfaköteles, és bizonylatkibocsátási kötelezettséggel jár (a továbbszámlázott szolgáltatás már nem minősül magánhasználatnak). 3. Harmadik lépcsőben kell vizsgálni az Áfa-tv. 33. § (4) bekezdése szerinti továbbszámlázási korlát teljesülését. Az első két lépcső után levonhatóként fennmaradó áfa tekintetében attól függ, hogy ezen áfaösszeg teljes egészében levonható-e, vagy annak 70 százaléka vonható csak le, hogy - mivel a Pénzügyminisztérium álláspontja szerint a törvény tényként kezeli, hogy van nem gazdasági célú használat a telefonszolgáltatások igénybevétele során - a szolgáltatás ellenértékének legalább 30 százalékát továbbértékesítési céllal vagy közvetített szolgáltatásként továbbszámlázta-e az adóalany. Amennyiben a továbbszámlázási érték eléri vagy meghaladja a számla teljes ellenértékének 30 százalékát, akkor az előző két lépcsőben meghatározott előzetesen felszámított adó összege levonható, amennyiben nem éri elé ezt a küszöböt, akkor az áfa összeg 70 százaléka vonható csak le. Természetesen ez első két lépcsőben történő vizsgálat során, amennyiben az adóalany nyilvántartása szerint nincs magánhasználat, vagy nincs tárgyi adómentes tevékenység (vagy egyik sincs), akkor a számlában szereplő áfa összege nem csökkentendő, a harmadik lépcső [Áfa-tv. 33. § (4) bekezdés] azonban nem maradhat ki, hiszen a Pénzügyminisztérium álláspontja szerint a törvényalkotó a hivatkozott jogszabályhelyen nem vélelmet, hanem tényt állít, amelynek levonási tilalmat érintő korlátja alól csak a szolgáltatás legalább 30 százalékot elérő továbbszámlázása esetén lehet mentesülni. Konkrét példán keresztül bemutatva: Bruttó telefonszámla 1200, ebből - bruttó 200 Ft magánbeszélgetés, amelyből bruttó 100 forint került kiszámlázásra - bruttó 100 forint közvetített szolgáltatás (büfé általi használat) Az adóalany adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt végez, amelynek során az adóköteles bevételek aránya 80 százalék az összes bevételen belül. Megoldása: Bruttó telefonszámla 1200 100 perc nettó telefonszámla 1000 előzetesen felszámított áfa 200 Nem az adóalany általi használat bruttó ellenértéke 300 25 perc nettó ellenértéke 250 áfája 50 Továbbszámlázott telefonszolgáltatás 15 perc amelynek bruttó ellenértéke 200 nettó ellenértéke 167 áfája 33 1. lépcső Magánhasználat és annak kiszámlázásának vizsgálata Az adóalanynál 100 percnyi telefonbeszélgetésből 25 perc magánhasználat volt, amelyből csak 15 perc került kiszámlázásra (ennél a pontnál természetes mértékegységben vizsgáljuk a teljes egészében gazdasági tevékenységhez történő[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2007. augusztus 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 1774
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést