Összes cikk:
1. cikk / 47 Ingatlanhasznosítás, -bérbeadás
Kérdés: Önkormányzatunk a fenntartása alatt álló intézményekkel ingatlanhasználati szerződést kötött az önkormányzat tulajdonát képező ingatlanok vonatkozásában. A használatba adó az önkormányzat mint ingatlantulajdonos, a használatba vevő az adott költségvetési szerv, amely képviseletében az intézményvezető jár el. A szerződés tartalma szerint:
"A használatba vevő jogosult az intézmény használatába adott ingatlan vagyont, vagy annak egy részét a mindenkor hatályos, az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően bérleti szerződés alapján bérbe adni, amennyiben a bérbeadás jogszabályba nem ütközik, vagy az intézmény által folytatott tevékenységet nem sérti vagy nem zavarja. A használatba vevő jogosult a bérleti díjat saját maga megállapítani."
Az intézményvezető többségi tulajdonos egy gazdasági társaságban, amely gazdasági társaság bérbe kívánja venni az ingatlan egy helyiségét. Az intézményvezető - mint használatba vevő az ingatlanhasználati szerződés szerint - bérbe adhatja-e saját cégének az ingatlan egy helyiségét? A társaságban az adott intézményvezető az ügyvezető.
"A használatba vevő jogosult az intézmény használatába adott ingatlan vagyont, vagy annak egy részét a mindenkor hatályos, az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyonról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően bérleti szerződés alapján bérbe adni, amennyiben a bérbeadás jogszabályba nem ütközik, vagy az intézmény által folytatott tevékenységet nem sérti vagy nem zavarja. A használatba vevő jogosult a bérleti díjat saját maga megállapítani."
Az intézményvezető többségi tulajdonos egy gazdasági társaságban, amely gazdasági társaság bérbe kívánja venni az ingatlan egy helyiségét. Az intézményvezető - mint használatba vevő az ingatlanhasználati szerződés szerint - bérbe adhatja-e saját cégének az ingatlan egy helyiségét? A társaságban az adott intézményvezető az ügyvezető.
2. cikk / 47 Jutalom kifizetésének teljesítésigazolása
Kérdés: A költségvetési szerv vezetője írásbeli rendelkezésében "jutalomban részesítem" szöveg szerepel. Ebben az esetben a kifizethetőség feltételeként a gazdasági főosztályon külön ragaszkodunk a "teljesítést igazolom" szöveghez is, mivel a jogszabályi kivételek között - mit nem kell teljesítésigazolni - nem szerepel a jutalomkifizetés. Az Ávr. 57. §-ának (3) bekezdése alapján a teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. Az Ávr. 53. §-ának (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén a teljesítésigazolást nem kell elvégezni, kivéve, ha a kötelezettségvállaló szerv belső szabályzata azt kifejezetten előírja. Helyesen járunk el, ha minden kifizetés esetében (jogszabályi kivételektől eltekintve) "teljesítést igazolom dátum aláírás" szöveggel fogadjuk el a kifizetési rendelkezéseket?
3. cikk / 47 Érvényesítésre jogosult személy
Kérdés: Önkormányzati költségvetési szerv vagyunk. Az egyik kolléganőnek szeretnénk érvényesítői (pénzügyi ellenjegyzői) jogkört adni. A kolléganő az alábbi végzettségekkel rendelkezik:
- gimnáziumi érettségi,
- raktározási OKJ-képesítés,
- közigazgatási alapvizsga,
- kormányablak ügyintézői vizsga.
Ezekkel a végzettségekkel elláthatja-e ezt a feladatot? Ha elvégezné a pénztárkezelő és valutapénztáros képzést, akkor elláthatná-e az érvényesítői jogkört?
- gimnáziumi érettségi,
- raktározási OKJ-képesítés,
- közigazgatási alapvizsga,
- kormányablak ügyintézői vizsga.
Ezekkel a végzettségekkel elláthatja-e ezt a feladatot? Ha elvégezné a pénztárkezelő és valutapénztáros képzést, akkor elláthatná-e az érvényesítői jogkört?
4. cikk / 47 Pénzügyi ellenjegyzőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok
Kérdés: A pénzügyi ellenjegyző a közös hivatal alkalmazottja nem gazdasági vezető, közeli hozzátartozójának vállalkozásától (pl. férj) a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok, intézmények - a beszerzési szabályzatnak megfelelően történő termékbeszerzés - összeférhetetlenségi jogszabályba ütközik-e?
5. cikk / 47 Összeférhetetlenségi szabály a teljesítésigazolásban
Kérdés: Kifogásolható-e az a gyakorlat, hogy egy adott képzésen való részvételt vagy reprezentációs kiadást maga a képzésen részt vevő/reprezentációs tevékenységben részt vevő teljesítésigazol? Ütközik-e ez a gyakorlat az Ávr. 60. §-ának (2) előírásaival, miszerint "kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el"? Ez a kitétel ("saját maga javára") véleményünk szerint nem a fenti helyzetre vonatkozik, hanem arra, ha például a közvetlen hozzátartozó végezte a tevékenységet, amelyet igazolni kell, és felé irányul a kifizetés.
6. cikk / 47 Beruházásokhoz kapcsolódó műszaki ellenőri feladatok számlája
Kérdés: A kivitelező befejezte a beruházást, melyhez műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, illetve teljesítésigazolás is készült (június 10-ei dátummal). A kivitelező részére a teljesítésigazolás abban az esetben volt kiállítható, ha a műszaki ellenőr erről írásban nyilatkozott (átvette a munkát, aláírásával igazolta ezt). Ez alapján a műszaki ellenőri feladatokhoz kapcsolódó számla dátuma meg kell, hogy egyezzen a beruházás aktiválásának az időpontjával, és a teljesítésigazolás időpontjával (június 10.), véleményünk szerint csak így aktiválható ez a költség, továbbá az ő teljesítésigazolása nélkül a vállalkozó nem állíthatta ki a végszámlát. A mérnök azonban június 20-ai teljesítési dátummal állította ki a számláját, mivel állítása szerint további dokumentációs kötelezettsége volt még a műszaki átadás-átvételt követően, így a mérnöki munkát csak június 20-án fejezte be. Az aktiválás érdekében - véleményünk szerint - szükséges volt a műszaki ellenőr számlájának javítása, azonban a műszaki ellenőr állásfoglalása szerint a kérésünk nem jogos. A fenti helyzethez hasonló esetekben hogy járunk el szabályosan a beruházáshoz kapcsolódóan befogadható számlák kezelését illetően?
7. cikk / 47 Teljesítési időpont meghatározása
Kérdés: Önkormányzatunk szerződést kötött egy munka elvégzésére egy vállalkozóval. A megkötött szerződésben szerepel, hogy "Teljesítési határidő: 2021. szeptember 30.". A megkötött szerződésben szerepel továbbá, hogy a "vállalkozó az igazolt teljesítést követően, annak alapján - a teljesítési igazolás kézhezvételét követő 8 napon belül - állít ki számlát". Továbbá szerepel az is, hogy a teljesítés-igazolásra nyitva álló határidő 15 nap. Ez alapján kiállításra került 2021. 10. 14-én egy teljesítésigazolás, melyben szerepel, hogy a vállalkozó a munkát elvégezte, az átadás-átvétel megtörtént, és a számla benyújtható. A vállalkozó a számlát kiállította az alábbi dátumokkal: számla kelte: 2021. 10. 14.; teljesítés időpontja: 2021. 10. 14.; fizetési határ-idő: 2021. 11. 14. A vállalkozónak mikori teljesítési dátumot kellene szerepeltetnie? Önkormányzatunk véleménye alapján a jó dátum 2021. 09. 30. lenne, de a vállalkozó nem ért egyet velünk.
8. cikk / 47 Bevételek ellenjegyzése
Kérdés: Kell-e költségvetési szervnél a bevételeket ellenjegyezni, utalványozni, teljesítést igazolni?
9. cikk / 47 Összeférhetetlenségi szabályok
Kérdés: Az Ávr. a következő összeférhetetlenségi szabályokat rögzíti egyazon gazdasági esemény kapcsán: A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy a maga javára látná el. Ebből kifolyólag szabályos-e, ha egyazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy a pénzügyi ellenjegyző, a teljesítésigazoló és az utalványozó?
10. cikk / 47 Teljesítés időpontjának meghatározása
Kérdés: Fordított áfás építési beruházási számlához kiállított teljesítésigazoláson a teljesítési időszak 2020. 02. 01.-2020. 02. 05., de a teljesítésigazolás dátuma 2020. 03. 06. Melyik dátumot kell figyelembe vennünk az áfabevallási kötelezettség meghatározásához?