1569 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat a saját főzőkonyhájának vendégebédjét a falugondnoki szolgálat autójával szállítja egy környező településre. A falugondnoki szolgáltatásról szóló helyi önkormányzati rendelet szerint egyéb szolgáltatási feladatként láthatja el a tevékenységet a falugondnok, ha az a kötelező feladatokat nem veszélyezteti. Az önkormányzat nem kér külön szállítási díjat a vendégétkezőktől, mert célja a konyhai adagszám növelése. A vendégebéd bekerülési költségének számításánál figyelembe kell venni a szállítás költségét?
A falugondnoki gépjármű menetlevelébe bekerül az út. A gépjárműhasználathoz szükséges üzemanyagköltséget általánosan a falugondnoki állami normatívából fedezheti az önkormányzat? Az éves állami szociális normatívájából szokott előirányzatot átcsoportosítani az önkormányzat. Ezt is megteheti szállítási költség számolása nélkül, amennyiben szükséges a falugondnoki normatívát kiegészíteni?

Kérdés: A köztisztviselő rokkantsági ellátásban részesül, és a határozatában az egészségi állapot mértéke 61%. Az ő esetében adható a plusz 5 nap szabadság? Ha igen, milyen törvény alapján? Ha nem, akkor a munkáltató dönthet úgy, hogy mégis adja, hiszen őutána a rehabilitációs hozzájárulás csökkenthető?

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású kulturális intézmény bérleti díj fejében kiadja a színpadot 2 előadásra. A jegybevételt a kulturális intézmény szedi be, amit a bérlő által kiállított bruttó számla alapján kifizet a bérlő részére. A szerződés szövegét idézve: „A Felek megállapodnak abban, hogy a Bérbeadó rendezvényenként – az adott rendezvény megtartását követő 3 munkanapon belül – teljesítésigazolást és jegybevételi igazolást küld a Bérlő részére. A Bérlő a jegybevételi igazolás alapján a jegybevételről a jogszabályoknak megfelelő számlát állít ki, amelyet megküld a Bérbeadó részére.” A kulturális intézmény elméletileg csak beszedi a bevételt, mert neki áll rendelkezésre az ehhez szükséges infrastruktúra, de a bevétel tulajdonképpen a bérlőt illeti meg. A jegyértékesítés a jegyértékesítő programban zajlik, amelyből az adatok a NAV felé online beérkeznek. Nem szeretnénk a költségvetési kiadási és bevételi oldalt terhelni ezzel az átfutó tétellel, ezért helyes-e az alábbi könyvelésünk?
Jegybevétel: alapot csak pénzügyi főkönyvön, K 36712, + áfát pedig költségvetési rovaton is, B406 vennénk nyilvántartásba (így az áfaanalitikában és -bevallásban is szerepelne az online már beérkezett adat áfatartalma).
Bérlő által kiállított számla: alapot csak pénzügyi főkönyvön, T 36712, + áfát pedig költségvetési rovaton is, K351 (levonható áfa) nyilvántartásba vennénk.
Könyvelhetjük-e az alapot függő pénzügyi főkönyvre?

Kérdés: Önkormányzatunk egy gazdasági társaságának évekkel ezelőtt tagi kölcsönt nyújtott. Ebben az évben önkormányzatunk pótbefizetés teljesítéséről szeretne dönteni. A pótbefizetést akként teljesíti, hogy a tagi kölcsön egy részét veszteségpótlás jogcímén számolja el. A tagikölcsön-szerződést módosítja a csökkentett összeggel. Pénzmozgás az ügylet során nem történik. Ezt a gazdasági eseményt könyvelni kell bruttó módon a költségvetési számvitelben? Azaz a pótbefizetést K512-vel szemben kiadásként, a tagi kölcsön veszteségpótlásként elszámolt részét B64-gyel szemben bevételként kell-e könyvelni, vagy csak a tagikölcsön-követelés összegét csökkentjük a pénzügyi számvitelben, és a veszteségpótlást a T006 – K032 függő tételként felvezetjük? Melyek a helyes könyvelési tételek?

Kérdés: Önkormányzatunk vállalkozási szerződést kötött csapadékvíz-elvezető hálózat fejlesztésére. A vállalkozási szerződés 2022. július 5. napján került aláírásra. A műszaki tartalom módosulására tekintettel a szerződés módosításra került. Ennek eredményeként a teljesítési határidő: a szerződés hatálybalépésétől számított 8 hónap + 54 nap lett. A kivitelező a teljesítési biztosítékot (12.343.809 Ft) 2022. 07. 05. napján megfizette, majd a szerződés módosítását követően a biztosítékkülönbözet (233.691 Ft) is átutalásra került 2023. 03. 29. napján. A kivitelező a műszaki ellenőr beszámolója alapján a munkát szerződésszerűen, teljes mértékben teljesítette 2023. 06. 23. napján. A munka befejeztével a teljesítési biztosíték jótállási biztosítékká alakult. A kivitelező kérelmet nyújtott be a jótállási biztosítás visszafizetése iránt. A vállalkozási szerződés rendelkezik a jótállási biztosítékról az alábbiak szerint:
Jótállási biztosíték:
„Felek megállapodnak, hogy a vállalkozó hibás teljesítésével kapcsolatos megrendelői igények biztosítékaként a szerződés szerinti, áfa nélkül számított ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő jót-állási biztosítékot kötnek ki.
Felek rögzítik, hogy a jótállási biztosítékot a Kbt. 134. § (4) bekezdésének megfelelően legkésőbb a szerződés teljesítésének időpontjában kell a megrendelő rendelkezésére bocsátani azzal, hogy a jótállási biztosítéknak a jótállási időszak végéig kell érvényben lennie.
Felek rögzítik, hogy a vállalkozó a jótállási biztosítékot a Kbt. 134. §-a (6) bekezdésének a) pontjában rögzítetteknek megfelelően az alábbi formátumban bocsátja a megrendelő rendelkezésére:
A vállalkozó a 12.343.809 Ft teljesítési biztosítékot, a megrendelő részére a fizetési számlájára történő átutalásával biztosítja. A Kbt. 134. §-ának (8) bekezdésében foglaltak értelmében a vállalkozó a fentiekben hivatkozott, általa választott, a Kbt. 134. §-ának (6) bekezdésében foglalt egyik biztosítéki formáról a másikra áttérhet, a biztosítéknak azonban a szerződésben foglalt összegnek és időtartamnak megfelelően folyamatosan rendelkezésre kell állnia. Amennyiben a jótállási biztosíték pénzeszköz átadásával került teljesítésre, úgy a megrendelő a biztosított időszak lejártakor a biztosíték (fel nem használt) összegét köteles az időszak utolsó napját követő 30 napon belül a felek által egyeztetett módon, ennek hiányában banki átutalás útján a vállalkozó részére visszaszolgáltatni.”
Az ajánlattételi felhívás alapján a jótállási időszak: 36 hónap. A vállalkozási szerződés hivatkozik a 12/1988. ÉVM–IpM–KM–MÉM–KVM együttes rendeletre, amely szerint a nyomvonal jellegű építményszerkezeteket, valamint azok kötelező alkalmassági idejét mint három évet meghaladó szavatosságiigény-érvényesítési jogvesztő határidőt (Ptk. 308. §) a rendelet melléklete tartalmazza. A beruházás kapcsolódik a rendelet 1. mellékletének 4.4 alpontja pontjához.
A fentiekre tekintettel a jótállási időszak mennyi ideig tart? Az önkormányzat köteles visszautalni a jótállási biztosítékot a rendeletben meghatározott időtartamra tekintettel?

Kérdés: A hozzánk tartozó önkormányzati költségvetési szervek az intézmény dolgozói részére kedvezményes munkahelyi étkezést biztosítanak. Van olyan intézmény, ahol saját konyhában történik a főzés, és van olyan is, ahol külső szolgáltatótól vásárolják az ételt. Az intézményeknek az áfát csak a ténylegesen megfizetett összeg után kell befizetniük (mivel a szolgáltatás ellenértéke részben megtérül), vagy a teljes ár után kell az áfát befizetni?

Kérdés: Egy megyei katasztrófavédelmi igazgatóság egy települési önkormányzattal kötött adományozási megállapodás keretén belül pénzbeli adományban részesül. Az adomány az Itv. 91. §-ának (2) bekezdése alapján bejelentésköteles-e, ha igen, annak milyen módon lehet eleget tenni?

Kérdés: Önkormányzathoz beérkező számla összege nem egyezik meg a teljesítésigazoláson feltüntetett összeggel. Ezt azzal indokolják, hogy a vállalkozó az aszályos időszak miatt nem tudta elvégezni az ültetési munkálatokat, így a számla egy részének kifizetésére jogosult. Külön teljesítésigazoláson kéri a számla bizonyos részének kifizetését összegben meghatározva. Ez így teljesíthető-e, vagy mindenképpen kell a számlát módosítani?

Kérdés: Önkormányzatunk lakóingatlannak nem minősülő ingatlan bérbeadása, haszonbérbe adása tevékenységére adómentesség helyett az adókötelessé tételt választotta. Az önkormányzat egy épületében több bérlő a bérleti díjat és a közüzemi díjnak egy részét megállapodás alapján megfizeti. A közvetített szolgáltatások (áram-, víz-, gáz-, internetdíj) továbbszámlázása a bérbeadás mint főszolgáltatás miatt 27%-os áfakulccsal kerülnek kiszámlázásra. Az áfa hatályán kívüli és az 5%-os tételeket egyaránt 27%-kal hárítjuk át. Az áram- és a vízszámlákban átalányt fizetünk meg a szolgáltatóknak, és ezt számlázzuk tovább. Amennyiben túlfizetésünk keletkezik a szolgáltatónál az áramdíj tekintetében, akkor a bérbevevő következő havi fizetendő közüzemi díját csökkentjük. Ebben az esetben is az áfa hatályán kívüli összegre is fel kell számítanunk a 27%-os áfát, és így kell csökkentenünk a vevő befizetendő összegét? Amennyiben nem lakóingatlan használatáért nem kell bérleti díjat fizetni egy intézménynek, csak a közüzemi díjakat kell megállapodás alapján továbbszámlázni, akkor hogyan számlázzuk az áfa hatályán kívüli, mentes vagy 5%-os tételeket?

Kérdés: Egy társaság belföldi telephelyén közvámraktárat üzemeltet. A társaság egyik megbízója, egy magyar gyár – amely szintén belföldi adóalany – harmadik országból importál alapanyagot. Az importált alapanyag a harmadik országból történő behozatalt követően – szabad forgalomba helyezés nélkül – közvetlenül (vagy belföldi telephely érintésével, de végig vámfelügyelet alatt, T1 árutovábbítási okmánnyal) a társaság által üzemeltetett közvámraktárba kerül betárolásra, vámraktározási eljárás (vámjogi státusz) hatálya alatt. Az áru a közvámraktárban történő tárolás alatt nem kerül szabad forgalomba helyezésre, azon kizárólag a vámjogszabályok által megengedett szokásos kezelési módok (válogatás, csomagolás) valósulnak meg. A tárolást követően az alapanyagot a társaság megbízója a saját gyárába szállíttatja át, ahol az aktív feldolgozási eljárás alá kerül. Álláspontunk szerint a társaság nem ingatlan-bérbeadást, hanem komplex logisztikai szolgáltatást végez, amelyhez a megbízó részére kizárólagos használatú raktárterületet biztosít. A díjszabás az elvégzett logisztikai műveletek és a tárolt mennyiség alapján történik, így a szolgáltatás az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése szerinti főszabály alá tartozik.
1. Tekintettel arra, hogy a szolgáltatás megrendelője, a megbízó belföldi adóalany, a teljesítés helye az Áfa-tv. 37. §-ának (1) bekezdése alapján belföld. Helyesen jár-e el a társaság, ha a belföldi teljesítési hely ellenére a raktározási és a kapcsolódó manipulációs szolgáltatást adómentesen (0%-os áfa felszámításával) számlázza ki a megbízó felé az Áfa-tv. 111. §-a (1) bekezdésének b) pontja (vámraktározási eljárás hatálya alatt álló termékhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásnyújtás) alapján, figyelemmel arra, hogy a termék végig vámfelügyelet alatt áll, és nem történt meg a szabad forgalomba helyezése?
2. Hogyan alakul a számlázási kötelezettség a két belföldi vámhelyszín közötti áruszállítás (fuvardíj) esetében a láncolatban, figyelemmel az Áfa-tv. 102. §-ának (1) bekezdésére, valamint a közvetlen jogviszonyra vonatkozó bírósági joggyakorlatra (EUB C-288/16. sz. ügy)? A társaság felé teljesítő alvállalkozó fuvarozónak – mivel nincs közvetlen jogviszonyban a termék importőrével (a gyárral), csak a társasággal mint speditőrrel – 27%-os áfával kell-e kiállítania a számlát a társaság felé? A társaság a megbízó (a gyár) felé a fuvardíjat és a speditőri díjat adómentesen (0%-os áfával) számlázhatja-e ki az Áfa-tv. 102. §-ának (1) bekezdése alapján, amennyiben ez a fuvardíj igazoltan beépül a termék későbbi importáfaalapjába?