Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

2 találat a megadott termékexport tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Sajátáru-kivitel áfarendszerbeli megítélése

Kérdés: Adott egy harmadik országban székhellyel rendelkező társaság (továbbiakban: "A" társaság), amely Magyarországon nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel, azonban az általa teljesített ügyletek miatt Magyarországon regisztrált általánosforgalmiadó-alany lett, magyar adószámmal rendelkezik. "A" társaság gépek, berendezések értékesítésével foglalkozik. A gépekhez szükséges alkatrészeket, összetevőket harmadik országból és a Közösség területéről szerzi be, melyeket Magyarországra szállít megmunkálás céljából. Az alkatrészeket és összetevőket közvetlenül egy, az összeszerelést és megmunkálást végző magyar cégnek (továbbiakban: "B" társaság) továbbítják. A fenti ügylettel kapcsolatban felmerülő kérdéseink:
1. A Magyarországról harmadik országba történő sajátáru-kivitelt, mely saját árut "A" társaság nem értékesíti azonnal, hogyan kell a magyar áfabevallásban feltüntetni?
2. Hogyan kezelendő áfaszempontból, és hogyan kell kezelni a bevallásban, ha a harmadik országba kivitt saját áru még az értékesítést megelőzően összeszerelésre kerül a harmadik országban?
Részlet a válaszból: […]bérmunkaszerződés tárgyát képező termékek megmunkálását, összeszerelését. Az áruk tulajdonjoga az egész folyamat alatt az "A" társaságnál van.A "B" társaság a termékek összeszerelését követően gondoskodik azok végső, harmadik országbeli vevőhöz történő kiszállításáról, figyelembe véve, hogy ‚A" társaságnak nincsen Magyarországon személyzete, aki a logisztikai folyamatokat kezelni tudná.1. Saját vagyonnak Magyarországról harmadik állam területére, más adóalany részére történő értékesítés nélküli mozgatása nem valósít meg az Áfa-tv. hatálya alá tartozó tényállást (nem minősül termékértékesítésnek, így exportnak sem), így nem keletkeztet adókötelezettséget, ami azt is jelenti, hogy az ügyletet az áfabevallásban nem kell szerepeltetni.A kérdésben vázolt tényállás alapján (a termék értékesítésére a fel- és összeszerelést, valamint az üzembe helyezést követően kerül sor) az ügylet megítélése azonban nem teljesen egyértelmű. Az Áfa-tv. 32. §-a kimondja, hogy "abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, és az értékesített termék olyan fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál, amelyet az értékesítő maga vagy - javára - más végez, függetlenül attól, hogy azt kíséri-e próbaüzem vagy nem, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék fel- vagy összeszerelése, illetőleg annak üzembe helyezése történik".Fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termékértékesítésről akkor beszélhetünk az áfa rendszerében, ha az eladó azzal a kötelezettséggel vállalja a termék értékesítését, hogy annak beszerelése, összeszerelése, felszerelése is az ő feladata (vagy a be-, össze-, felszerelést javára más végzi). Azok az ügyletek tartoznak ebbe a körbe, amikor az alkatrészekből egy minőségileg más, új termék áll elő a rendeltetés helyén az összeszerelés, felszerelés eredményeként. Az ügylet minősítése során lényeges szempont az is, hogy a termék az összeszerelés, üzembe helyezés eredményeként éri el azt a funkciót, ami a vevő számára szükséges, a gép az összeszerelését, beüzemelését, tesztelését követően bír a vevő számára valódi értékkel (a vevő szándéka nem alkatrészek beszerzésére irányul).A fent kifejtettek alapján, amennyiben "A" társaság a felek megállapodása alapján azzal teljesíti az ügyletet, hogy a harmadik államba kiszállított terméket összeszereli, üzembe helyezi (vagy javára ezt más végzi el), úgy már az Áfa-tv. hatálya alá tartozó ügyletről,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. január 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4876
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Kiléptetés igazolása más tagállamban kezdeményezett kiviteli vámeljárás esetén

Kérdés: Ügyfelünk egy Magyarországon áfaregisztrációval rendelkező spanyol gazdasági társaság, amely 2015-ben termékeket vásárolt Magyarországon. A termékeket a társaság egy orosz vevő részére értékesítette tovább ún. láncértékesítés keretében. A termékek Magyarországról Oroszországba kerültek elfuvarozásra, a fuvarozást az orosz vevő rendelte meg a fuvarozótársaságtól. A termékek egy részét Magyarországról közvetlenül Oroszországba fuvarozták, melyhez kapcsolódóan a társaság a kiviteli vámeljárást a magyar vámhatóságnál kezdeményezte.
A termékek Lengyelországban hagyták el a Közösség területét. A társaság rendelkezik a magyar vámhatóságtól az elektronikus kiléptetési rendszerben (ECS) kapott kiléptetési igazolásokkal és a CMR dokumentumokkal. A szállítmányok egy része Csehországon keresztül került Orosz-országba kiszállításra, melynek során a termékek nem kerültek lerakodásra Csehországban, továbbá nem került sor a termékek használatára. A fenti termékeket kiszállították Csehországba, ahol a cseh vámhatóságnál kezdeményezték a kiviteli vámeljárást. A termékek ebben az esetben is Lengyelországon keresztül hagyták el a Közösség területét. A társaság rendelkezik kiléptetést igazoló, szállítmányhivatkozási (MRN) számmal és vonalkóddal ellátott kiviteli kísérő okmányokkal, amelyeken kiviteli vámhivatalként cseh, míg kiléptető vámhivatalként lengyel vámhatóság került feltüntetésre. A termékek kiléptetésére minden esetben az Áfa-tv. 98. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti 90 napos határidőn belül került sor. A fent vázolt ügylettel kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Helyes-e az az álláspont, mely szerint, tekintettel arra, hogy a termékek a társaság által folytatott láncügylet keretében a vevő (megrendelése) által közvetlenül kerülnek kiszállításra Oroszországba, és az Áfa-tv. 27. §-a szerint a társaság által a fuvarozást megrendelő vevő részére teljesített értékesítés minősül fuvarozással érintett értékesítésnek, a társaság által teljesített értékesítés az Áfa-tv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti Közösség területén kívül történő értékesítésnek minősül?
2. Helyes-e az az álláspont, mely szerint a fenti, az Áfa-tv. 98. §-ának (1) bekezdése szerinti Közösség területén kívülre történő értékesítés vonatkozásában a közösségi vámjogszabályok figyelembevételével a más tagállamban kezdeményezett kiviteli vámeljárás során a más tagállambeli kiviteli vámhivataltól származó, kiléptetés tényét is igazoló bizonyíték is elfogadható a termékexport általános forgalmi adómentességének igazolására?
Részlet a válaszból: […](1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyeka) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék - a beszerző nevére szóló rendeltetéssel - a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van;b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helyének megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.Az Áfa-tv. 98. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy mentes az adó alól a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése a Közösség területén kívülre, feltéve hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozásáta) az értékesítő maga vagy - javára - más végzi;b) a (3) és (4) bekezdésben, illetőleg a 99. és 100. §-ban meghatározott további feltételek szerint a beszerző maga vagy - javára - más végzi.Mindezek alapján a kérdéses esetben, amennyiben az orosz vevő fuvaroztat, a társaság által teljesített ügylet minősül a fuvarozással érintett értékesítésnek, tehát mind az első, az eladó és a társaság közötti értékesítés, mind a második, a társaság és az orosz vevő közötti értékesítés teljesítési helye az indulási hely, azaz Magyarország. Ennek megfelelően mindkét értékesítő egy belföldi teljesítési helyű termékértékesítést teljesített, ugyanakkor a második, a társaság által teljesített értékesítés a megadott információk alapján az Áfa-tv. 98. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti adómentes termék-exportnak minősül, feltéve hogy a 98. § (3) bekezdésében előírt feltételnek megfelelően az orosz vevő az értékesítéssel összefüggésben nem telepedett le belföldön, letelepedés hiányában pedig, ha lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye nincs belföldön.2. Az Áfa-tv. 98. §-ának (2) bekezdése szerint az adómentesség további feltétele, hogya) a termék a Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. június 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4495
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
Kapcsolódó összes tárgyszó: , ,