Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

203 találat a megadott természetbeni juttatás tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Természetbeni juttatásként adott tűzifa

Kérdés: Önkormányzatunk pályázatot nyújtott be az elkobzott fatermékek közérdekű célú, ingyenes tulajdonba adására közzétett pályázati felhívásra, melyet a NÉBIH elfogadott. Ezt követően a tűzifatermékek ingyenes tulajdonba adása megtörtént az önkormányzat részére. Az önkormányzat a tűzifát szociális rászorultság alapján, természetbeni juttatásként osztja ki a lakosság részére, ellenszolgáltatás nélkül. Az átvétel és az átadás kapcsán milyen gazdasági eseményeket kell az önkormányzatnak lekönyvelni?
Részlet a válaszból: […]készletekkel kapcsolatos elszámolások Fejezet, Növekedések rész, C) Térítés nélkül átvett, ajándékként, hagyatékként kapott készletek elszámolása cím szerint kell elszámolni.A tüzelőanyag természetbeni ellátásként rászorulók részére történő átadása térítés nélküli átadásnak minősül, amelynek számviteli elszámolását az NGM rendelet 1. melléklet V. Vásárolt készletekkel kapcsolatos elszámolások Fejezet, Csökkenések rész, F) Anyagok, áruk térítés nélküli átadásának elszámolása cím szerint kell végrehajtani. A térítés nélküli átvétellel kapcsolatban elszámolt halasztott eredményszemléletű bevételt az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése alapján meg kell szüntetni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5330

2. találat: Konferencia részvételi díja

Kérdés: Évek óta ugyanahhoz a céghez járunk adókonferenciára. Most a számlájukon az alábbi szöveget találtuk, ami korábban nem szerepelt rajta: "A részvételi díj természetbeni juttatásnak minősülő tételeit (étel, ital) adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli, melynek megfizetése a megrendelő feladata.
A részvételi díjról kiállított számla tartalmazza a természetbeni juttatások mértékét". Szabályosan jár el a képzőintézmény? Mennyi adót és milyen jogcímen kell az étel, ital után fizetnünk?
Részlet a válaszból: […]folytatta, és megfizette a reprezentációs kiadás utáni adót.Ha a konferencián történő részvétel a munkakör betöltéséhez kapcsolódó ismeretek megszerzését szolgálja, akkor a részvételi díj után sem a magánszemélynek, sem a kiküldő munkáltatónak nem merül fel adózási kötelezettsége. Szintén elszámolható kapcsolódó költség az utazás és szállás. Ha a számlában a rendezvényen történő ellátás költségeit áthárítja a rendezvényszervező cég, akkor a résztvevőt kiküldő munkáltatónak kell egyes meghatározott juttatásként megfizetni az étel, ital költsége utáni adót. A képzőintézmény szabályosan jár el, átháríthatja az adófizetési kötelezettséget. Egyes képzőintézményeknél az étkeztetés külön megrendelhető, tehát a résztvevők megválaszthatják, hogy kérnek-e ellátást, vagy csak az előadást kívánják meghallgatni. Ez utóbbi esetben adóköteles juttatás hiányában nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a munkáltatónak.Az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. január 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5116
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Kedvezményes strandbelépő juttatása

Kérdés: Önkormányzat egyszemélyes kft.-je kedvezményes áron strandbelépőt ad az önkormányzatnak. Mivel a szokásos piaci ár alatt van az ára, felmerül-e áfaprobléma? Ha természetbeni juttatásként kapja a dolgozó, betudható-e ez az 1 éven belüli csekély értékű ajándéknak? Ha a számlázott árat nézzük, belefér a keretbe, de ha a piaci árat, akkor nem. Járulékmentes-e ez a juttatás?
Részlet a válaszból: […]vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített - nettó nyereséget vizsgálja, amelyet az adózó az ügyleten realizál;e) nyereségmegosztásos módszer, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben;f) egyéb módszer, ha a szokásos piaci ár az a)-e) pontokban foglaltak alapján nem határozható meg.A szokásos piaci ár megállapítása során alkalmazott módszerek részletes szabályai a 22/2009. PM rendeletben, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségek részletes szabályai pedig a 32/2017. NGM rendeletben találhatók.2016-tól a kft.-nek a helyi iparűzési adóban is módosítani kell az adó alapját, ha a szokásos piaci ár elvétől eltérő módon állapították meg a kapcsolt felek között az ellenértéket.A feltett kérdésnek az áfára is van hatása. Főszabály szerint a termékek, szolgáltatások értékesítése esetén az adó alapja az a pénzben kifejezett ellenérték, amelyet a jogosult kap vagy kapnia kellene.Az Áfa-tv. 66. §-ának (2) bekezdése szerint az adó alapját pénzben kifejezve, a termék, szolgáltatás szokásos piaci árán kell megállapítani.Nem független felek (kapcsolt vállalkozások vagy munkáltató és munkavállaló) közötti termékértékesítés, szolgáltatás nyújtása esetén az ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adó alapja (Áfa-tv. 67. §), amennyiben:- az ellenérték aránytalanul magas a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, szolgáltatás nyújtóját egyébként az adólevonási jog nem egészben illeti meg,- az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás szokásos piaci árához képest, és a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét az adólevonási jog nem egészben illeti meg,- az ellenérték aránytalanul alacsony a termék, szolgáltatás piaci árához képest, és a termék értékesítőjét, a szolgáltatás nyújtóját az adólevonási jog nem egészben illeti meg, illetve bizonyos mentességre okot adó körülmény fennállása esetén.Az előzőektől függetlenül az ingyenes szolgáltatásnyújtást ellenérték fejében teljesített, vagyis áfafizetést keletkeztető gazdasági eseménynek tekinti az Áfa-tv. (14. §), ha az adóalany a vállalkozástól idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére átadja, feltéve, hogy a szolgáltatáshoz kapcsolódóan az adóalanyt egészében vagy részben adólevonási jog illette meg. Ez utóbbi feltétel nyilvánvalóan fennáll, mivel a strandot üzemeltető áfaalany kft.-nek van adólevonási joga a strand üzemeltetésével kapcsolatban. A személyi jövedelemadót érintő kérdések A magánszemély bevételének meghatározása során az Szja-tv. 5. §-ának (4) bekezdéséből kell kiindulni, mely szerint a magánszemély bevételének tekinthető a termék szokásos piaci árából az a rész, melyet a munkavállalónak nem kell megfizetni. A termék szokásos piaci árát jövedelemadó szempontjából az Szja-tv. 3. §-ának 9. pontja határozza meg, mely meghatározására több módszer lehetséges. E rendelkezés alapján a megvásárolt termék szokásos piaci ára nem feltétlenül egyezik meg a kiskereskedelmi egységekben eladási árként feltüntetett értékkel.A termék szokásospiaciérték-meghatározásának egyik lehetséges módszere a viszonteladási árak módszere. E?módszer alkalmazásában egy termék szokásos piaci árának a termék független fél felé, változatlan formában történő értékesítés ellenértékének a viszonteladói költségekkel és a szokásos haszonnal csökkentett összegét tekinthetjük. Továbbá az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének w) pontja alapján nem minősül a magánszemély bevételének a szokásos piaci érték és a kedvezményes ár közötti különbözet akkor, ha a különbözet összege nem haladja meg a kifizető által a független felektől történő vásárlás során elért árengedmény összegét.A leírtak figyelembevételével, ha a dolgozók a vásárlásaik alkalmával legalább a termékek beszerzési, előállítási (önköltségi) árát megfizetik, akkor a munkavállalónak nem keletkezik jövedelme, ezáltal adó- és közteherfizetési kötelezettség sem keletkezhet. Amennyiben az előző szempontok figyelembevételével meghatározott árhoz képest kevesebbet fizet a munkavállaló, akkor a különbözetet a 2019. évtől az Szja-tv. 25. §-ának (1) bekezdése alapján a munkavállaló nem önálló tevékenységéből származó jövedelmének kell tekinteni. A magánszemély által megszerzett jövedelem megállapításához külön nyilvántartás vezetése is szükséges.Az önkormányzati strandbelépők esetében figyelembe kell venni, hogy a helyi lakosok részére kedvezményes árat szoktak megállapítani,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. július 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4993
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Kormányzati funkció

Kérdés: Államháztartási számvitellel kapcsolatosan kérném a segítségüket. Nemzetiségi önkormányzatunk karácsonyi csomagot adományozott családok részére. A felmerült kiadásokat természetbeni juttatásként, egyéb dologi kiadásra számoltuk el, és a 107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások kormányzati funkcióra szerettük volna könyvelni, azonban ezt a 1247-es szektorra nem tudtuk kiválasztani. Jelenleg a 011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége kormányzati funkción szerepeltetjük a felmerült ráfordításokat. Elfogadható-e így a számviteli elszámolásunk?
Részlet a válaszból: […]kormányzati funkciókat.Támogatási célnak kell tekinteni a kiadást, ha nem a támogatásnyújtó közfeladatának ellátását, kiváltását, hanem valamely egyéb közösségi, társadalmi, gazdasági szakpolitikai cél megvalósulását szolgálja, függetlenül a támogatásnyújtás konkrét formájától.Államháztartási forrásból nyújtott pályázati vagy egyedi támogatás nyújtáskor a támogatás alapjául szolgáló okiratban fel kell tüntetni a támogatási cél kormányzati funkcióját.A költségvetési számvitelben a bevételeket és kiadásokat azokon a kormányzati funkciókon kell elszámolni, amelyek érdekében azok felmerültek.A 011140 Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége kormányzati funkcióba tartozik:- az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok működésével, igazgatási tevékenységével összefüggő feladatok ellátása. Ezen a funkción kell elszámolni az önkormányzati hivatal helyi nemzetiségi önkormányzatok működése érdekében ellátott feladatainak kiadásait és bevételeit is.Nem ebbe a funkcióba[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. április 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4929
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

5. találat: Funkciókód - szünidei gyermekétkeztetés

Kérdés: Gyermekétkeztetés keretében önkormányzatunk a Gyvt. 21. §-a (1) bekezdésének g) pontja alapján az óvoda zárva tartása idejére, valamint az általános iskolában a nyári szünet és az őszi, tavaszi és téli szünetek időtartama alatt minden azon gyermek részére biztosítja a szünidei étkezést (déli meleg főétkezést), akinek a szülője vagy törvényes képviselője ezt kérelmezi. [Nem csak azon gyermekek részére, akik étkeztetését a Gyvt. 21/C §-ának a) pontja alapján az önkormányzat ingyenesen köteles ellátni.] Azon gyermekek esetében, akik nem jogosultak ingyenes szünidei étkeztetésre, a gyermekétkeztetés térítési díjának megfizetése mellett igényelhetik a szünidei étkezést, az önkormányzat külön kedvezményt nem nyújt.
Kérdéseink:
1. Azon gyermekek kapcsán felmerült bevételeket és kiadásokat melyik kormányzati funkción kell elszámolni, akik nem rászorultság alapján (ingyenesen) veszik igénybe a szünidei étkezést, hanem megfizetik az önkormányzati rendeletben a gyermekétkeztetés igénybevételéért fizetendő térítési díjat?
2. A 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletben foglaltak szerint a "104037 Intézmények kívüli gyermekétkeztetés" kormányzati funkción a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének biztosításával összefüggő feladatok ellátása szerepeltethető, ezért nem egyértelmű számunkra az elszámolás helyessége.
3. Azon gyermekek szünidei étkeztetésével kapcsolatos kiadások finanszírozásához, akik megfizetik a térítési díjat (nyersanyagköltséget), melyik jogcímen nyújtott állami támogatás használható fel?
(A befizetett térítési díj nem fedezi az étel előállításával kapcsolatos teljes költséget, a rezsiköltséget az önkormányzat saját költségvetése terhére fizeti.)
Részlet a válaszból: […]helyzetű gyermek részére ingyenesen biztosítja, ésb) az a) pontban foglalt gyermekeken kívül további gyermekek, így különösen a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek részére ingyenesen biztosíthatja.A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetést az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetbena) a bölcsődei ellátásban, óvodai nevelésben részesülő gyermekek számára a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és az óvoda zárva tartásának időtartama alatt valamennyi munkanapon,b) az a) pont alá nem tartozó gyermekek számáraba) a nyári szünetben legalább 43 munkanapon, legfeljebb a nyári szünet időtartamára eső valamennyi munkanapon,bb) az őszi, téli és tavaszi szünetben a tanév rendjéhez igazodóan szünetenként az adott tanítási szünet időtartamára eső valamennyi munkanaponköteles megszervezni, és ennek keretén belül a szülő, törvényes képviselő kérelmének megfelelő időtartamban az adott gyermek részére biztosítani.A 2016. Költségvetési tv. 2. számú mellékletének III. 5. c.) pontja alapján a központi költségvetés kötött felhasználású támogatást biztosít az önkormányzatoknak a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetés feladattal összefüggésben felmerülő kiadásaihoz. A rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetésének támogatása a rászoruló gyermekek intézményen kívüli szünidei étkeztetését biztosító települési önkormányzatok feladatellátását szolgálja. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a Kiegészítő szabályok 2. a) alpontja, tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.A támogatás egy gyermekre jutó fajlagos összegeit - a Kincstár által ellenőrzött önkormányzati adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó adóerő-képességét is figyelembe véve - a miniszterek 2016. január 5-éig állapítják meg. A támogatás folyósítása a nettó finanszírozás keretében, 12 havi egyenlő részletben történik.A 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13/A. §-ának (1) bekezdése alapján a szünidei gyermekétkeztetés keretében a gyermek lakóhelye, vagy ha a gyermek életvitelszerűen a bejelentett tartózkodási helyén lakik, a tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: települési önkormányzat) a déli meleg főétkezés helyben történő elfogyasztásának megszervezéséről gondoskodik. Ha a helyben történő elfogyasztásra nincs lehetőség, pl. különösen erre alkalmas helyiség hiánya esetén, a szünidei gyermekétkeztetés az étel elvitelével vagy a gyermek számára történő kiszállításával is biztosítható. A (2) bekezdés szerint a szünidei gyermekétkeztetés során, ha az étel helyben történő elfogyasztását a gyermek előre nem látható hiányzása, betegsége vagy egyéb ok akadályozza, a részére biztosított étel elvitelét a szülője, más törvényes képviselője vagy a szülő, más törvényes képviselő által megbízott személy számára lehetővé kell tenni. Ha erre nem kerül sor, akkor az étel másik, a Gyvt. 21/C. §-ában foglaltaknak megfelelő gyermek számára átadható helyben történő elfogyasztásra vagy elvitel formájában.A települési önkormányzat a szünidei gyermekétkeztetésta) a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott őszi, téli és tavaszi tanítási szünet, valamint az ezen időtartamra eső, a bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és az óvoda zárva tartásának időtartama alatti munkanapokon (a továbbiakban együtt: évközi szünet), ésb) a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. szeptember 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4301

6. találat: Dolgozók részére természetben biztosított étkezés adózása és könyvelése

Kérdés: Saját konyhán a dolgozók részére cafeteriajuttatásként természetbeni étkezést biztosítunk, illetve az intézményeink vásárolt étkezésként a megvásárolt élelmiszert biztosítják ingyenesen a dolgozóik részére természetbeni étkezésként. Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a természetbeni étkezéseket, illetve fel kell adni a KIRA rendszerbe mint személyi juttatást?
Részlet a válaszból: […]történhet a munkáltató nevére szóló bizonylat, számla alapján, annak megtérítésével, vagy a munkáltató, vagy az étkezőhelyet üzemeltető által kibocsátott utalvány/elektronikus adathordozó ellenében.Amennyiben az intézmény vásárolt élelmezésként, természetbeni formában biztosít étkeztetést (pl. hideg élelmiszerek vásárlása, ebédrendelés munkáltató nevére szóló számlával) úgy, hogy az nem minősül munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek, akkor az egyes meghatározott juttatás lehet, ha teljesül a következő feltételek valamelyike. A juttatást a munkáltató valamennyi munkavállaló részére biztosítja, vagy több munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagy kedvezményesen (ideértve azt is, ha azt cafeteriarendszer keretében) nyújtja, feltéve hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg. (Megjegyezzük, hogy ilyen jogcímen, egyes meghatározott juttatásként fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. július 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4241
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

7. találat: Cafeteriaként nyújtott természetbeni étkezés

Kérdés: Saját konyhán a dolgozók részére cafeteriajuttatásként természetbeni étkezést biztosítunk a dolgozóink részére, illetve az intézményünk által megvásárolt élelmiszert biztosítjuk ingyenesen a dolgozóik részére természetbeni étkezésként. Hogyan kell helyesen könyvelni ezeket a természetbeni étkezéseket, illetve fel kell-e adni a KIRA rendszerbe mint személyi juttatást?
Részlet a válaszból: […]adóköteles, ezért a személyi jövedelemadó mellett 27% eho terheli. A juttatást ebben az esetben is fel kell adni a KIRA rendszerben.A Nemzetgazdasági Minisztérium 2015. évi éves költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló tájékoztatója szerint a dolgozóknak nyújtott természetbeni étkezés értéke személyi juttatásként nem számolható el, tehát az nem jelenhet meg a Kincstár által elküldött könyvelési értesítőn. A kincstári értesítő csak a természetbeni étkezéshez kapcsolódóan jelentett közterheket tartalmazza. A természetbeni étkeztetéshez kapcsolódó közterhek pénzforgalom nélküli tételként történő elszámolásának könyvelési tételei a 38/2013. (IX. 19.) NGM. rendelet 1. számú melléklete "IX. Önkormányzati nettó finanszírozással kapcsolatos elszámolás fejezet", B) pontja, az önkormányzati költségvetési szervénél cím 6-7. alpontja szerint történik.A másik módja a dolgozóknak nyújtott természetbeni étkeztetésnek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 21.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4219
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

8. találat: Iskolai tanulók támogatása nemzetiségi önkormányzat által

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzatnak van-e lehetősége arra, hogy támogassa az iskolásokat, például tanév elején füzetcsomaggal vagy ösztöndíjjal? Kell-e ezt szabályoznia határozattal, ha igen, akkor hogyan? Hogyan változik a szabályozás akkor, ha csak a nemzetiségi tanulókat kívánja támogatni? Ha pedig pénzbeni a támogatás, akkor a támogatottnak keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? Ezeket a tételeket hogyan kell könyvelni és dokumentálni?
Részlet a válaszból: […]költségvetése terhére füzetcsomagot vagy más természetben adott juttatást biztosít az iskolás tanulók részére, azt adómentesen teheti meg.Az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének v) pontja értelmében a jogszabály (pl. önkormányzati rendelet) rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére folyósított támogatás nem számít jövedelemnek ("adómentes"), feltéve hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el. Tehát ha úgy adnak pénzbeli támogatást az iskolásoknak önkormányzati rendeletben meghatározott módon, hogy annak meghatározott célra (pl. tanszer, taneszköz vásárlására) történő felhasználását a magánszemélynek igazolnia kell, azt szintén közteher-fizetési kötelezettség nélkül adhat a nemzetiségi önkormányzat.Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.16. pontja szerint szintén adómentes az "Útravaló" Ösztöndíjprogram keretében, a kormány rendeletében meghatározott feltételekkel és módon adományozott tanulói és mentori ösztöndíj, valamint a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter rendeletével alapított anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi program szerint működő középfokú iskolák, valamint - amennyiben az adott nemzetiség ilyen intézményt nem tart fenn - nemzetiségi nyelvoktatást folytató középfokú iskolák tanulói részére adományozható ösztöndíj.Szintén adómentes az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.22. pontjának b) alpontja alapján az a juttatás, amit a köznevelésben vagy hasonló képzésben részt vevő gyermek, tanuló a tanulmányi kirándulás, táborozás, tanulmányi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4077
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Nemzetiségi önkormányzat által kiosztott természetbeni juttatás szja-vonzata

Kérdés: A nemzetiségi önkormányzat kioszthatja-e a saját dolgozói részére a nemzetiségi önkormányzat által, közfoglalkoztatás keretén belül előállított ­- a szociális földprogrampályázat részeként - saját előállítású terményeit adómentesen? Ha nem lehet adómentes, akkor milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
Részlet a válaszból: […]rászorulók részesültek a juttatásban, akkor a juttatás mind a juttató, mind pedig a dolgozók szempontjából adómentesnek tekinthető. Ugyanis az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.5. pontja szerint adómentesnek minősül az a természetbeni juttatás, amelyet a hajléktalan vagy a szociálisan rászorult magánszemély kap. Az Szja-tv. 3. §-ának 36. pontja szerint "szociálisan rászoruló" az a magánszemély, akinek (illetve az eltartottai­nak) a létfenntartása oly mértékben veszélyeztetett, hogy azt - vagyoni viszonyára is tekintettel - csak külső segítséggel képes biztosítani.A rászorultság elbírálása történhet - ha van ilyen - a szociális ellátások jogosultsági feltételeit szabályozó települési önkormányzati rendelet, illetve a Szoctv. erre vonatkozó rendelkezései alapján. Az adómentes ellátásban részesített magánszemély szociális rászorultságát bizonyító dokumentumokat, iratokat az elévülési idő lejártáig meg kell őrizni annak érdekében, hogy egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során bizonyítható legyen a juttatás adómentessége.Ha a nemzetiségi önkormányzat dolgozói a szociális helyzetüktől függetlenül (is) kaptak a saját előállítású terményekből, akkor ez a juttatás a személyi jövedelem­adó szempontjából adóköteles juttatásnak minősül.Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat - mint munkáltató - valamennyi munkavállalója részére azonos módon, azonos értékben és minden dolgozó számára elérhető módon biztosította a termény formájában adott juttatást, akkor az adókötelezettség őt terheli. Akkor is az önkormányzatnak kell teljesítenie az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 24.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4074
Kapcsolódó tárgyszavak:

10. találat: Külföldi tanulók táboroztatása, tanulmányi kirándulásra történő fogadása

Kérdés: Intézményünk önkormányzati támogatásból erdélyi és kárpátaljai gyermekeket táboroztat, illetve fogad tanulmányi kirándulásra. A táborozás, tanulmányi kirándulás során felmerülő költségeket (étkezés, szállás, strandbelépő, múzeumi belépő, autóbusz igénybevétele) terheli-e adó- és járulékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból: […]juttatásokat, például az Önök által is említett juttatásokat nyújt (az önkormányzat nevére szóló számlával), akkor az az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.22. pontja alapján adómentesnek minősül. Jelen esetben erdélyi és kárpátaljai, tehát külföldi gyermekek részére történik a juttatás, azonban véleményünk szerint ők is
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4059
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést