Szociális alapon nyújtott étkeztetés

Kérdés: Önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény vagyunk. Tevékenységi körünkbe tartozik tárgyi adómentes tevékenység, illetve adóköteles tevékenység is. 2006. március 1-jétől a városi önkormányzat feladatkörünkbe utalta a városban élő idős betegek szociális étkeztetését. A szociális gondozás, támogatói szolgálat feladatkörét továbbra is a városban működő szociális intézmény látja el. Konyhával nem rendelkezünk, ezért egy másik költségvetési intézménytől vásároljuk az ételt. Nyersanyagköltséget és rezsiköltséget számláznak felénk áfával, továbbá intézményi szinten is felmerülnek költségek. (Gázolaj, benzin, autó-karbantartás stb.) Mi az ellátottak felé állítunk ki 15%-os tartalmú számlát a szociális étkeztetésről. Természetesen az általunk beszedett étkeztetés bevétele nem fedezi a kiadásokat, ezért önkormányzati támogatás is kapcsolódik a feladatellátáshoz. A főkönyvben a tevékenység kiadásait és bevételeit teljes mértékben el tudjuk különíteni. Könyvelőprogramunk lehetőséget nyújt arra, hogy a szociális étkeztetés szakfeladatra csak az ezzel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket könyveljük. Az adót milyen mértékben lesz jogunk levonni, kell-e arányosítani? (Ismereteim szerint 2006. január 1-jétől nem kötelező a költségvetési intézményeknek alkalmazni az áfaarányosítás szabályait.) Miután az étel kiszállításához üzemanyagként gázolajat és benzint is vásárolunk, ezek beszerzési áfáját levonhatjuk-e, vagy csak a gázolaj után, hiszen az Áfa-tv. 33. §-a alapján nem vonható le motorbenzin beszerzése utáni áfa?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt a szociális étkeztetés adómértékét szükségesvizsgálni a szóban forgó esetben. A szociális étkeztetést önmagában 15%-os adóterheli az Áfa-tv. 1. számú melléklet II. részének 69. sorában foglaltakszerint. Amennyiben azonban a szociális ellátás részeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Támogatási szerződés áfája

Kérdés: Kutatóintézetként egyedi támogatási szerződéseket kötünk egy-egy kutatási feladatra. 2006-tól az állami támogatások áfarendszerbeli elszámolásának változása – jól értem-e – azt jelenti, hogy a támogatás után nem kell áfát fizetni, és arányosítás már nem kötelező?
Részlet a válaszából: […] Ha a kapott összeg a támogatóval kötött szerződésellenértéke, azaz a kapott összeg és a támogatónak nyújtott tevékenység közöttlétezik egyenes, közvetlen és szükségszerű összefüggés, akkor a támogatás (ellenérték)fejében nyújtott tevékenység az Áfa-tv. 8....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 25.

Arányosítás

Kérdés: Több szakfeladatot ellátó költségvetési intézménynek van olyan tevékenysége, ahol az áfát tételesen el tudja különíteni. A többi tevékenységnél csak arányosítás alapján lehetséges az adó viszszaigénylése. Az arányszám számításánál a számlálóban, illetve a nevezőben figyelembe kell-e venni a már tételesen elkülönített bevételeket? Tevékenységenkénti körönként az intézmény számolhat-e és használhat-e több arányszámot?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 38. § (1) bekezdése alapján az adóalany köteles alevonható és a nem levonható előzetesen felszámított adót nyilvántartásaibanelkülöníteni. Ez jelenti a tételes elkülönítést. Ebből egyértelműenmegállapítható, hogy melyek azok a beszerzések, amelyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 1.

Költségvetési intézmény konyhájának támogatása

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, és saját konyhát üzemeltetünk. Tevékenységi körünkbe adóköteles és adómentes tevékenység egyaránt tartozik, amelyeket a saját bevételünkből és intézményfinanszírozásból látunk el. Adóköteles tevékenységünk az étkeztetés, amelynek költségei tételesen elkülöníthetők. A tevékenységek így alakulnak: konyha éves költsége 23 881 ezer forint. Étkeztetésből befolyt bevétel (áfa nélkül) 11 870 ezer forint. Eseti jelleggel végzett tevékenység bevétele áfa nélkül intézményi szinten 560 ezer forint. Intézményfinanszírozás éves összege 137 866 ezer forint, amelyet az adóköteles és adómentes tevékenységhez egyaránt használunk. Éves áfabevallók vagyunk. Hogyan alakul az áfaelszámolás 2004-ben? Szeretném, ha konkrétan a fenti adatok figyelembevételével magyaráznák el a tennivalókat.
Részlet a válaszából: […] A kérdésből arra lehet következtetni, hogy az étkeztetéshez kapott támogatást nem tevékenységhez adott nevesített támogatásként kapja az intézmény, hanem intézményfinanszírozásként. Ebben az esetben az arányosítás alkalmazásával történő levonási hányad...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Részben ingyenesen étkeztető konyha adólevonási joga

Kérdés: Költségvetési intézmény vagyunk, és saját konyhát üzemeltetünk. Tevékenységi körünkbe adóköteles és adómentes tevékenység egyaránt tartozik, amelyet intézményfinanszírozásból látunk el. Adóköteles tevékenységünk az étkeztetés, amelyhez a költségek tételesen elkülöníthetők ugyan, de mivel az alkalmazottaink ingyenesen étkeznek, így csak arányosítva igényelhetünk vissza áfát. Ebben az esetben is meg kell fizetni az ingyenesen igénybe vett szolgáltatás piaci értékének áfáját?
Részlet a válaszából: […] Helyesen látja. Amennyiben a dolgozók (vagy bárki más) ingyen étkeznek a konyhán, akkor a költségvetési szerv és az egyház által üzemeltett konyha esetén az Áfa-tv. 38. § (2) bekezdése szerinti arányosítással élhet csak a tevékenységgel kapcsolatos áfa levonása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 27.

Levonható és levont áfa

Kérdés: Vállalkozásunk áfaköteles. Tevékenységi köréhez tartozó művészeti program megvalósítását pénzügyi lebonyolítóként (az NKÖM-től érkezik támogatás) vállalta el. Cégünk az áfa visszaigényléséhez szükséges értékhatárt nem éri el, így az áfát nem kaphatja vissza az államtól. Kérdésem, hogy megtehetem-e, hogy az NKÖM-től érkező támogatás ellenében elszámolt számlák áfáját nem igénylem vissza, és a teljes összeget a támogatás ellenében költségként számolom el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, de valószínűsíthető, hogy a támogatás igénybevételének egyik feltétele az, hogy a pályázó pontos – és számlákkal alátámasztott – kimutatást készítsen arról, hogy a kapott összeget milyen célokra költötte. Továbbá valószínűsíthető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 28.

Illetékbélyeg-értékesítés könyvviteli elszámolása

Kérdés: Okmányirodában a tevékenységi körhöz tartozó, illetékköteles hatósági eljárásokhoz az ügyfelek részére illetékbélyeget szeretnénk értékesíteni. Értékcikk-árusításhoz szükséges engedéllyel rendelkezünk. A postáról nem bizományosi szerződéssel, hanem továbbértékesítési céllal tudjuk a bélyeget megvásárolni. Az értékesítés után jutalékot számlázhatunk. Az okmányirodának éves elszámolási kötelezettséggel szeretnénk pénzt kiadni az illetékbélyeg forgalmazására. Hogyan kell könyvelni a műveleteket? Meg kell-e jelennie minden forgalomnak kiadásként és bevételként (a 7-es és a 9-es számlaosztályban), vagy elég a 39-esben az előleget adni és az év végén elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a kérdésben több gazdasági művelet szerepel, a könyvviteli elszámolásnak is azt kell követnie. Az előleg kiadását, illetve az előleggel történő elszámolást a 39. számlacsoport megfelelő főkönyvi számláján kell rögzíteni. A könyvviteli elszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 26.

Kötelezettségvállalás nyilvántartása

Kérdés: Egy tanfolyamon hangzott el, hogy a kötelezettségvállalást a 0-s számlaosztályban kell könyvelni az analitikus feladás alapján. Kérem, hogy gyakorlati példán keresztül szíveskedjenek az 50 ezer forint feletti és az 50 ezer forint alatti kötelezettségvállalás nyilvántartását bemutatni. A 8. lapszámban olvastam, hogy a nyilvántartásra nincs központi szabály, de mégis jó lenne, ha mintát közölnének, valamint gyakorlati példa alapján levezetnék a kötelezettségvállalással kapcsolatos tennivalókat, könyvelési tételeket, mert ez sokunknak gondot okoz.
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségvállalási nyilvántartás kialakításának módja nagymértékben összefügg a költségvetési szerv tevékenységi körének szerkezetével.Kötelezettségvállalási nyilvántartással a költségvetési szerveknek idáig is rendelkezniük kellett, az Szt-vhr. vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Szemétszállítási díj számlázása

Kérdés: A polgármesteri hivatal szedi be a lakosságtól a szemétszállítási díjat, amit csekken fizetnek be. Ki kell-e állítani minden befizetés mellé számlát, vagy esetleg lehetőség van bizonyos időszakonként összesítő számla vagy számlát helyettesítő okmány kiállítására?
Részlet a válaszából: […] A csekk nem elegendő bizonylat az Áfa-tv. hatálya alá tartozó szolgáltatás bizonylatolására, márpedig a díjért végzett szemétszállítás ilyen. Azt, hogy számlát vagy számlát helyettesítő okmányt kell-e kiállítani, az dönti el, hogy a szemétszállítás folyamatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.

Költségvetési intézmény áfarendszerbeli státusa

Kérdés: Önkormányzatunk önálló költségvetési intézményének tevékenységi köre útépítés, parkfenntartás, csatorna-karbantartás és egyéb városgazdálkodási teendők. Bevétele nem értékesítésből származik, tevékenységét teljes egészében intézményt finanszírozó támogatásból látja el. Hogyan alakul áfarendszerbeli státusa?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 13. § (1) bekezdés 1. pontja szerint az ellenérték tartozás kiegyenlítésére fordított vagyoni érték. Tehát az az önkormányzati, illetve költségvetési támogatás minősül ellenértéknek, amelyet valamely konkrét feladat ellátásához adnak, és van érte...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 1.
1
4
5
6