55 talált állásfoglalás az üzleti ajándék kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunk (illetve a helyi roma nemzetiségi önkormányzat) a törvényben meghatározott kulturális, hagyományőrző és közösségi feladatai keretében rendszeresen szervez helyi rendezvényeket (pl. nemzetiségi napok, városnapok, idősek világnapja), valamint nyári gyermek- és ifjúsági táborokat. A rendezvények során az alábbi, vendéglátással és programokkal összefüggő kiadások merülnek fel: A rendezvényeken részt vevő helyi lakosság (beleértve a roma lakosságot) részére vásárolt élelmiszerek, üdítők, alapanyagok közös főzéshez (pl. egytálétel biztosítása minden résztvevőnek). A rendezvényekre meghívott hivatalos vendégek, protokolláris szereplők, valamint a képviselő-testület tagjai részére biztosított elkülönített vagy kiemelt vendéglátás. A rendezvényeken versenyek, kulturális programok díjazására vásárolt serlegek, kupák. A nemzetiségi önkormányzat által szervezett nyári táborokban részt vevő gyermekek napi többszöri kötelező étkeztetésének (élelmiszer-alapanyagok) biztosítása. A gazdálkodás során bizonytalanság merült fel azzal kapcsolatban, hogy a fenti tételek közül melyek minősülnek a szakmai feladatellátás részét képező dologi kiadásnak (a rendezvény közvetlen költségének), és melyek esnek az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja szerinti reprezentáció hatálya alá, amelyek után az önkormányzatot mint kifizetőt adókötelezettség terheli. Fentiekre tekintettel az alábbi konkrét kérdésekre szeretnénk választ kapni:
A nyitott lakossági és nemzetiségi rendezvényeken a lakosok részére biztosított egységes étel-ital fogyasztás (alapanyagok, üdítők) elszámolható-e szakmai feladathoz kapcsolódó dologi kiadásként, vagy reprezentációnak minősül?
A rendezvényen megjelent hivatalos meghívott vendégek és a képviselő-testületi tagok ellátása minden esetben reprezentációs kiadásként (K123 rovat) kezelendő?
A rendezvényekre vásárolt serlegek, kupák és tárgyjutalmak dologi kiadásként (K312 Üzemeltetési anyagok) elszámolhatóak-e, vagy üzleti ajándéknak/reprezentációnak minősülnek?
A nemzetiségi önkormányzat által szervezett táborok során a gyermekek részére biztosított étkeztetés (rendelt melegétel) költségei (K311/K312) dologi kiadásnak minősülnek a szakmai program részeként?
A táborozó gyermekek vagy lakossági programok résztvevői részére megrendelt személyszállítás (autóbuszbérlés) elszámolható-e dologi kiadásként (K333 Szállítási szolgáltatások), vagy felmerülhet-e utazási reprezentáció/adókötelezettség? A kulturális programok, táborok keretében a résztvevőknek (gyermekeknek, lakosoknak) vásárolt belépőjegyek (múzeum, strand, vadaspark stb.) dologi szolgáltatásként (K337) elszámolhatóak-e, vagy reprezentációnak/ajándéknak minősülnek?

Kérdés: Az alapítványunk alapító okirat szerinti feladata az idősek otthona munkavállalói részére szakmai továbbképzések, utak, tapasztalatcserék szervezése. A szakmai út során elszámolt étkezés adózás szempontjából minek minősül (reprezentáció, béren kívüli juttatás, adómentes juttatás), ha a szállásköltség tartalmazza az étkezés költségét is, illetve, ha külön számlán kerül elszámolásra? Szintén alapító okirat szerinti feladat az intézmény népszerűsítése. Adózási szempontból minek minősül az intézmény bemutatását szolgáló rendezvényen meghívott vendégek, külső partnerek részére nyújtott étkezés?

Kérdés: Ha egy munkahelyi ülésre péksüteményeket rendelünk, akkor a számlán szereplő szállítás is K123 vagy K337? Ha a megbeszélés egy étteremben zajlik, akkor a kiszámlázott felszolgálói díjat (szervizdíj) is K123-ra vagy K337-re könyveljük?

Kérdés: Kutatási pályázat keretében ajándékkártyákat vásároltunk 3500 Ft/db értékben a felmérő kérdőívek kitöltésében részt vevőknek ösztönző céllal. A kártyák eladásáról áfás számlát nem állított ki a szolgáltató. Hivatkozva a következőkre: „A fizetési értesítő lesz az a számviteli bizonylat, amit a vásárlónak a könyvelésében szerepeltetnie kell. A hatályos jogszabályok szerint az ajándékkártya értékesítéséről nem készíthető áfás számla, ugyanis nem került sor termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra. Ez majd akkor történik, amikor az aktivált ajándékkártya birtokosa az ajándékkártyával vásárol.” A reprezentációs adót áfás számla hiányában kell-e fizetnie a kutatóközpontnak, vagy csekély értékű ajándéknak minősül, és akkor adómentes?

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzat külföldön vásárolt ajándékokat a tanároknak évzáró ünnepségre. A külföldi számviteli bizonylat/nyugta után lesz szja- és szochofizetési kötelezettsége a nemzetiségi önkormányzatnak?

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt a fogadott vendégek számára kávét, cukrot, tejszínt, továbbá ehhez szükséges papírpoharakat, szalvétát, keverőpálcát. Csak a fogyasztási cikkeket terheli mint reprezentáció adófizetési kötelezettség, vagy ugyanúgy adófizetési kötelezettség alá esik a pohár, szalvéta stb.?

Kérdés: Önkormányzatunk helytörténeti kiadványt jelentet meg. A képeskönyv 300 példányban jelenik meg, amelyet a falu lakosainak fogunk szétosztani egy helytörténeti rendezvény keretében. A kiadványhoz kapcsolódó költségek: grafikai és szerkesztési díj, valamint könyvnyomtatás és könyvkötés díja. Ezen költségek szétosztása után a könyv értéke 6000–8000 forintra fog kijönni. A könyvet a későbbiekben értékesíteni nem szándékozzuk, ha marad belőle, promóciós vagy üzleti ajándékként kerül felhasználásra.
1. Az önkormányzat részéről milyen adófizetési kötelezettség keletkezik?
2. A könyvek előállítását szolgáltatási költségként kell-e könyvelni, vagy készletbeszerzésként, esetleg reklámköltségként vagy reprezentációként?

Kérdés: A készlet- és a tárgyieszköz-beszerzési érték számításához és a számlák könyveléséhez szeretnénk állásfoglalást kérni, mivel az Szt. és az Áht. a bekerülési érték számításánál, illetve azok nyilvántartásánál véleményünk szerint nem fogalmaz teljesen következetesen. Az Áhsz. kormányrendelet a beruházásként elszámolt költségek körét az alábbiakban határozza meg: "A vásárolt, más által korábban már előállított termékek bekerülési értéke a piaci, forgalmi értéket leginkább tükröző nettó vételár, mivel az előállítás költségét (anyagok, munka stb. értéke) az előállító már elszámolta, a beszerzéshez kapcsolódó egyéb jogcímeken elszámolt kifizetések (szállítás, szerelés, biztosítás, hitelkamat, hatósági engedélyek stb.) pedig torzítanák ezt az értéket. Így a szállítási, kezelési stb. járulékos tételek nem részei a bekerülési értéknek, amennyiben azok nem részei a vételárnak. Ingatlanvásárlás esetén szintén elmondható, hogy a vételárként kifizetett összeget kell bekerülési értéknek tekinteni, a járulékos költségeket, díjakat nem lehet figyelembe venni."
Az Áhsz. 16. §-ának (7) bekezdése a vásárolt anyagok bekerülési értékére vonatkozóan az alábbiakat fogalmazza meg: "A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és – a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan – a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár." Az Áhsz. 1. § (1) bekezdés 7. pont: "vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. §-ának (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot".
Az Szt. a bekerülési érték számításánál figyelembe vehető költségek körét az alábbiakban határozza meg: 62. § (2) bekezdés: Vásárolt készleteknél (anyag, áru) bekerülési érték a 47–50. § szerinti tételek vagy a beszerzési értékek alapján számított átlagos (súlyozott) beszerzési ár, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott bekerülési érték; saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO-módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a készültségi fok alapján arányosítással is meghatározható.
Az Szt. 47. § (1) bekezdés: Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.
(2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi – az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően – az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó
c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj.
Az Szt. alapján a vásárolt anyagok tekintetében a közbeszerzés költségének a bekerülési ár részének kell lennie, azonban az Áhsz. 1. §-a (1) bekezdésének 7. pontja ezt már nem részletezi, illetve nem utal az Szt.-re sem. A fenti jogszabályi hivatkozások alapján szeretném az állásfoglalásukat kérni arra vonatkozóan, hogy a készlet- és tárgyieszköz-beszerzések esetén a számlán szereplő szállítási költség és közbeszerzési díj (KEF-es szerződések után a szállítónak fizetendő 1%) a beszerzési érték részének tekinthető-e? Ezen költségeket a beszerzési árra történő szétosztással a K311 – K312 – K64 rovatokon szükséges nyilvántartani a készlet/eszköz értékének megemelésével, vagy a K337 (szállítási díj) és K355 (közbeszerzési díj) rovatokon a beszerzési ártól elkülönítve?

Kérdés: Intézetünk – magánszemélytől, nem munkavállalónk – ajándékba kapott egy festményt. Az adományozót "köszönetképpen" megajándékoztunk egy 14 ezer forint értékű itallal. Helyesen járunk-e el, amikor a KIRA-ba feladva, a számla nettó összege után megfizetjük a munkáltatói járulékokat?

Kérdés: Intézményünk készletbeszerzése során felszámított egyéb díjak, jellemzően a szállítási díj, a környezetvédelmi termékdíj és a hulladékkezelési díj esetében merült fel az a kérdésünk, hogy ezek a díjak a termék értékét növelve, az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése/K312. Üzemeltetési anyagok/K313. Árubeszerzés készletbeszerzéshez kapcsolódó rovatokon, vagy a K355. Egyéb dologi kiadások/K337. Egyéb szolgáltatások rovat nyilvántartási számláin számolandók el? Csomagolószer vásárlása esetén a partner feltünteti a számlán, hogy az értékesített termék bruttó árából mennyi az általa megfizetett környezetvédelmi termékdíj összege. Amennyiben többféle termékről szól a számla, sok esetben soronként is feltüntetik a termékdíjat. A szállítási költség és a hulladékkezelési díj általában egy tételben kerül meghatározásra a számlán.