Költségvetési Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott üzletrész tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Tőkevisszapótlás

Kérdés: Önkormányzatunk alapító tagja egy részvénytársaságnak. 2012-ben tőkevisszapótlás jogcímen egy bizonyos pénzösszeget fizettünk, mellyel a részesedésünk könyv szerinti értéke meg lett növelve. Helyes-e így a részvényünk könyv szerinti értéke? Továbbá egy hulladékgazdálkodási társulásban (önállóan gazdálkodó költségvetési szervben) részesedéssel rendelkezünk, melynek könyv szerinti értéke az alapításkori vagyoni hozzájárulásból és a társulási megállapodásban foglalt, minden évben befizetett vagyoni hozzájárulással növelt összegből áll. Helyes-e a könyv szerinti érték?
Részlet a válaszból: […]tartozásait nem fedezi, a részvényeseknek határozniuk kell az alaptőke biztosításáról, illetve annak módjáról, így különösen a részvényesek által történő befizetés előírásáról. Ezt szokás tőkevisszapótlásnak nevezni, amely azonban történhet pótbefizetésként vagy alaptőke-emelésként. Amennyiben a befizetés alaptőke-emelésként történt, abban az esetben helyesen számolták el a részesedés növekedéseként. Ha a befizetés pótbefizetésként történt, akkor pénzeszközátadásként kellett volna elszámolni.Az Áhsz. 11. §-ának (9) bekezdése alapján a mérlegben a tartós részesedések között az olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjenek el. A tartós részesedéseken belül el kell különíteni többek között a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok társulásokban való részesedéseit (tartós részesedések társulásokban).Az Áhsz. 16. §-ának (5) bekezdése értelmében a társulási részesedés bekerülési értéke a társulásban részt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 3.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5309

2. találat: Részesedésvásárlás

Kérdés: Önkormányzatunk vásárolt egy kft.-t, az ügylet költségvetési és pénzügyi számvitel szerinti helyes könyveléséhez kérnénk segítséget.
Részlet a válaszból: […]ellenőrzési lehetőséget érjenek el.A mérlegben forgóeszközök között az értékpapírokon belül kell kimutatni a nem tartós részesedéseket. Az Áhsz. 12. §-ának (11) bekezdése szerint a nem tartós részesedések között az olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket egy éven belül értékesíteni szándékoznak.Amennyiben tehát nem akarják egy éven belül értékesíteni a vásárolt részesedést, abban az esetben a megvásárolt részesedést a befektetett pénzügyi eszközök között kell kimutatni.Az Áhsz. 16. §-ának (5) bekezdése alapján a gazdasági társaságban való részesedés bekerülési értékét vásárláskor az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerint kell meghatározni. Ennek alapján a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke a vásárláskor a részvényért, üzletrészért, egyéb társasági részesedésért fizetett ellenérték (vételár).A költségvetési számvitelben a K65. Részesedések beszerzése rovaton kell elszámolni a részesedés bekerülési értékébe beszámító kiadásokat vásárlás, alapítás esetén, függetlenül attól, hogy azt a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 5278
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

3. találat: Akvizícióval és előkészítő tevékenységekkel kapcsolatos adólevonási jog

Kérdés: Adott egy társaság, amely egy nemzetközi cégcsoport magyarországi tagja, Magyarországon több termelőlétesítménnyel is rendelkezik, emellett számos hazai és külföldi vállalat tulajdonosa. A leányvállalatok megszerzésére alapvetően piacszerzési céllal került sor. A társaság az alapvetően független vevőknek történő termékértékesítés mellett a leányvállalatok felé történő termékértékesítést is folytat. Emellett a leányvállalatok részére különböző támogató funkciójú szolgáltatások nyújtására is sor kerül, így pénzügyi-ügyviteli, könyvvezetési, beszámolókészítési, munkaügyi, tűzvédelmi, munkavédelmi, marketing-, szervezeti és értékesítési, valamint általános üzleti tanácsadási szolgáltatásokat is nyújt a társaság. A felsorolt szolgáltatásokért a társaság a leányvállalataival megkötött szerződések szerint meghatározott időközönként ellenértékre jogosult. A társaság a közelmúltban egy újabb magyar és külföldi társaság akvizícióját határozta el, melynek kapcsán jogi és szakértői szolgáltatások igénybevétele vált szükségessé egy külföldi versenyhivatali eljárás érdekében. Az így felmerült ügyvédi és szakértői költségekről szóló számlák eredetileg a társaság külföldi anyavállalata részére lettek kiállítva, tekintettel arra, hogy az európai uniós versenyjogi előírások szerint az anyavállalat tagállamában kellett a versenyhivatali eljárást lefolytatni. A költségeket az anyavállalat továbbszámlázta a társaság felé.
A társaság által tervezett külföldi cégvásárlás azonban végül meghiúsult, mivel a külföldi versenyhatóság elutasította a kérelmét, tehát a társaságon kívül álló körülmények miatt nem került sor az érintett külföldi társaság megszerzésére. A magyarországi cég megvásárlása engedélyezésre került, mely cég már korábban is a társaság egyik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, ez az akvizíciót követően sem változott.
A leányvállalat részére a társaság magyar áfaköteles ügyleteket nyújt, emellett menedzsmentszolgáltatások nyújtását is tervezi.
A fenti tényállással kapcsolatban felmerült kérdéseink:
1. A társaság által a leányvállalatai részére nyújtott szolgáltatások, illetve termékértékesítések gazdasági tevékenységnek minősülnek-e, így a tervezett vállalatfelvásárláshoz kötődő költségeket a gazdasági tevékenységhez kapcsolódónak kell-e tekinteni, és az ezen költségek után felszámított általános forgalmi adó teljes mértékben levonásba helyezhető-e?
2. A társaság ügyvédi és szakértői költségekkel kapcsolatos adólevonási jogát befolyásolja-e, hogy a tervezett külföldi akvizíció végül nem valósult meg, hiszen az adóalanyiság már az előkészítő tevékenységek során is fennáll, függetlenül attól, hogy a tényleges gazdasági tevékenység megkezdésére sor kerül-e vagy sem?
Részlet a válaszból: […]-?ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja.A kérdésben leírtak - mely szerint a társaság adóköteles termékértékesítéseket teljesít a megvásárolt magyarországi cégnek, valamint a jövőben menedzsmentszolgáltatások nyújtását is tervezi - azonban érdemben nem mutatnak túl azon esetkörön, amikor egy társaság csupán más társaság(ok)ban szerez részesedést, illetve részesedést tulajdonában tart. Álláspontunk szerint az Európai Unió Bírósága (EUB) által a C-108/14. és C-109/14. sz. egyesített ügyekben kifejtett álláspontja - mely szerint a társasági részesedések egyszerű vásárlása és birtoklása nem tekinthető adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenységnek (19. pont) - a kérdezett esetben is irányadó. Az a többlet tényállási elem, hogy a társaság adóköteles ügyleteket teljesít a megvásárolt magyar cégnek, álláspontunk szerint nem mutat túl az említett esetkörön.Tekintve, hogy a levelében írtak szerint a cég eddig is a társaság egyik legnagyobb kereskedelmi partnere volt, továbbá a tényállási elemek között nem tesznek említést a részesedésszerzéssel érintett társaságok irányításában az azon jogokon túlmenően való közvetlen vagy közvetett részvételről, amelyek a részesedéssel rendelkezőt részvényesi vagy tagi minőségében megilletik, azaz az adóalanyiságot keletkeztető gazdasági tevékenység hiánya okán - álláspontunk szerint - a magyarországi cég felvásárlásával kapcsolatban felmerült költségekben áthárított általános forgalmi adó nem helyezhető levonásba.Amennyiben a fent kifejtettek a felvásárolni kívánt külföldi társasággal kapcsolatban is fennállnak, a társaság külföldi anyavállalata által a társaságra áthárított költségeket terhelő áfa sem helyezhető levonásba.Általánosságban megerősíthető az[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. november 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 4847
Kapcsolódó tárgyszavak: , , ,

4. találat: Önkormányzati tulajdonú kft. jegyzett tőkéjének leszállítása

Kérdés: Egy kft. önkormányzati tulajdonosa megvásárolta a nem önkormányzati tulajdonos társától annak tulajdonrészét, amely gazdasági eseménnyel a kft. 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. lett. A vásárolt tulajdonrész nyilvántartási értéke 160 millió Ft, a jegyzett tőke 100 millió Ft volt, amely tovább növelte a kft. kimutatott veszteségének összegét. Az önkormányzat mint tulajdonos a kft. alaptőkéjét leszállította, amelynek okaként a "veszteségrendezés" jogcímet jelölte meg. A jegyzett tőke csökkentésének 90 millió Ft-os összegét a kft. tagi kölcsönnek minősítette. Mekkora lesz a nyilvántartási érték, illetve arányosan kell-e csökkenteni a jegyzett tőke és a nyilvántartási érték összegét? Hogyan kell könyvelni a fentebb leírt gazdasági eseményekből az önkormányzatot érintő, illetve a kft.-re vonatkozókat tételeket?
Részlet a válaszból: […]törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát, valamint azt, hogy a törzstőke-leszállításra tőkekivonás vagy veszteség rendezése érdekében, illetve a saját tőke más elemeinek - ideértve a lekötött tartalékot is - növelése céljából kerül-e sor." Ha az eredménytartaléknak negatív az egyenlege, akkor a Gt. 160. §-ának (2) bekezdése szerint először a veszteség miatti törzstőke leszállításáról kell dönteni, ezt követően történhet a tőkekivonással történő tőkeleszállítás. A kérdésből nem derül ki, hogy tőkekivonásra is sor került-e. A tulajdonos önkormányzatnak és a kft.-nek is a taggyűlési határozat, illetve a cégbejegyzésben foglaltak szerint kell könyvelni. Semmiképpen nem helyes a kft. eljárása, miszerint tagi kölcsönnek könyvelte a tőkeleszállítást. A számviteli törvény 37. §-ának (1) bekezdése szerint eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben. A törzstőke-leszállítás vesztesége rendezésének könyvelése a kft.-nél: T 411 - K 413. A tulajdonos önkormányzatnak az év végi értékelésnél értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 20.
Az olvasói kérdés sorszáma a Költségvetési Levelek adatbázisban: 3118
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,